Találkoztak már olyan építtetővel, akinek annyiba került a háza, mint amennyire eredetileg számított – Az eredeti és a végleges összeg azonban közelíthető a tervnek megfelelő költségvetéssel, a számba vehető pluszköltségek feltérképezésével.
Gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a kivitelezőktől kapott árajánlat, illetve költségvetés nem teljes. Erre úgy derül fény, hogy az építkezés során korábban nem szereplő tételeket kívánnak benyújtani.
n Ki mit
ért alatta?
Hogyan vehetjük ennek elejét – A tervezővel készíttessünk tételes kiírást a tervezett építési munkákról, pontos anyagmegnevezésekkel, mennyiségekkel. Ezt a dokumentációt célszerű átadni több építési vállalkozónak, így azonos tételekre kapunk árajánlatot, mely összevethető, azonos szempontok alapján értékelhető. Ha nem így járunk el, valamennyi ajánlattevő mást és mást ért majd a mellékelt terveken, és végeredményben egymással össze nem hasonlítható költségvetéseket kaphatunk.
Fontos megemlíteni, hogy az építési engedélyezési tervek alapján többnyire igen nehéz pontos költségvetést készíteni, mert ez a tervfajta nem erre a célra szolgál. Mint a neve is utal rá, ez az engedélyezéshez készül, a benne lévő információk a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek felelnek meg. Ez alapján kaphatunk építési engedélyt, vehetünk fel hiteleket, és készíttethetünk költségbecsléseket a kivitelezéshez. Természetesen kisebb, egyszerűbb épület építésekor ez is elegendő lehet a költségvetés elkészítéséhez, azonban nagyobb, bonyolultabb épülethez versenykiírási tervet kell készíttetni. Ez a léptékében és tartalmában is eltérő tervfajta hivatott a pontos költségvetés elkészítésére.
n Minden
benne van –
Fontos tételek még így is kimaradhatnak a költségvetésből:
l Az építés helyszínén lévő elbontandó épület bontási költségét, a törmelék elszállításának összegét, mennyiségét gyakran nem, esetleg pontatlanul határozzák meg. Ez a tétel akár több millió forint is lehet, így igen fontos ellenőrizni.
l Gyakran nem számolják, illetve nem írják bele az árajánlatba a már meglévő közművek kikötésének, ideiglenes áthelyezésének költségeit.
l Sokszor nem szerepel az ideiglenes árammérő kialakítása, illetve a fogyasztott áram fizetése. Hasonló eset a víz és a csatorna díjának fizetése is.
l Szót érdemel a közterület-foglalás díjának kérdése is, mivel ennek rendezését az önkormányzat gyakran ellenőrzi az építkezés helyszínén.
l Fontos feladat az épület és az ott lévő anyagok biztosítása, az elkészült munkák védelme; Télen pénzbe kerül a fűtés, nyáron a víz (pl. a beton utókezelése miatt).
l A kötbér mindkét felet érinti, hiszen nem teljesítés, illetve késedelmes teljesítés esetére való rendelkezés nélkül komolytalan a megállapodás.
l Kimaradhat az építkezés során érvénybe lépő áremelkedések hatásának érvényesítése vagy egy bizonyos százalékérték alatt figyelmen kívül hagyása is.
n Itt az anyag,
hol az anyag?
Előfordulhat, hogy a kivitelező a szükségesnél több anyagot vásárol. Ez szembetűnő akkor, amikor a falazási munkák elkészültek, és a helyszínen mégis több raklap tégla található. Ilyenkor két eset lehetséges; az egyik, hogy a maradékot viszszaviszik és visszaszámlázzák, a másik pedig az, hogy a törmelékkel együtt elszállítják. Arra, hogy máshol újrahasznosítják, ne is gondoljunk!
Mindenképpen célszerű a költségvetések, árajánlatok értékelésével szakembert megbízni, aki a későbbiekben a műszaki ellenőr is lehet.
Hozzászólások