A divat felkap dolgokat, előbb-utóbb mindenki ugyanolyat szeretne, s ez a tendencia elérte az épületgépészetet is. Hajlamosak vagyunk túlértékelni a média által felkapott megoldásokat, berendezéseket, ám míg egy csizma esetén könnyen túllépünk rossz döntésünkön, itt akár milliós tételekkel is melléfoghatunk. Csokorba szedtünk közülük néhányat.
Működési gondok a napkollektornál
Sokan emlékezhetünk arra, hogy néhány éve még a barkácsáruházak polcain is lehetett találkozni napkollektoros rendszerekkel. A házak tetején gombamód kezdtek kinőni a kisebb-nagyobb napkollektorok, mert a környezetbarát megoldások megtestesítőjeként szóltak róla a hírek. Az elmúlt tíz év azonban megmutatta az árnyoldalait is, hiszen ez a zöldenergia-forrás csak korlátos módon, nagyon gondos tervezés és kivitelezés útján képes hozni a tőle elvárható mértékű energiatermelést. A napkollektorok ugyanis a fölös hőenergiával nem tudnak mit kezdeni, és a hőenergia hosszú távú tárolására a gyakorlati életben nincsenek megfelelő megoldások.
A napkollektorok a hőenergia döntő részét a nyári hónapokban, nappal termelik, legnagyobb hőenergia-igény viszont a téli hónapokban, illetve sötétben van, s ezt az ellentétet kellene műszakilag áthidalni. A híradások nem kommunikálták azt, hogy csak a melegvíztermelés egy részének kiváltására alkalmas, és a túlméretezés nagyon súlyos működési problémákat hoz magával. Az augusztusi napsütésben egy nyaralás során magára hagyott napkollektoros rendszer túlmelegedése magában foglalja a rendszer idő előtti tönkremenetelét. A tömítések felmondják a szolgálatot, a csövekben lévő hőhordozó közeg kocsonyássá válhat, kémhatása megváltozik, és a rendszer egyszerűen működésképtelenné válthat akár egy szezon után is. A jól méretezett rendszerek esetén viszont a remélt megtakarítás marad el, hiszen, ha nincs túlméretezve a rendszer, akkor az év legnagyobb részében nem elegendő a melegvíz-igények teljes kiváltására.
Pellet, faapríték, ha gyenge minőségű
Napjainkban a divat elfordul a gáztól, és szóba jöhet minden más alternatív energiaforrás, legyen az megújuló, mint a fapellet, vagy éppen a tisztának szimbolizált villany. A pellet minden szempontból kiállja a környezetbarát jelző próbáját, hiszen kifejezetten a fa feldolgozása során keletkező hulladék – faforgács, fűrészpor – felhasználására fejlesztették ki, s mint energiahordozó is zöld, hiszen a fatüzelés CO2 semleges (a növény a fejlődése során pontosan annyi oxigént bocsát ki, mint amennyi elégetésekor keletkezik). De akkor mi a baj vele? A gond nem „zöldségének” megítélésében van, bár városi környezetben a szomszédoknál problémákat vethet fel a szilárd tüzeléssel elengedhetetlenül együtt járó füst. Az alapvető gond a pellet minőségével van. Ez a legnagyobb buktató, amit, ha nem veszünk figyelembe, sok bosszúság ér bennünket. A gyengébb pellet minőség ugyanis nem alkalmas lakossági kazánokba, kályhákba a pelletben lévő föld, kéreg, és egyéb anyagok miatt, amelyek az alapanyagul szolgáló fával együtt jutnak a feldolgozásba. A fák gyökere, kérge nem alkalmas asztalosipari feldolgozásra, ezeket ledarálják, és belekerül a kevésbé jó minőségű pelletbe. Lakossági felhasználásra ezért csak a legjobb minőségű, tiszta keményfából készült pelletek alkalmasak, mert a gyártók is ehhez a minőségi követelményhez készítik a berendezéseket. A tüzelőanyaggal a kazánba bekerülő föld, gyanta, műanyag olyan lerakódásokat okoz, amelyek a háztartási méretű berendezéseknél gyors meghibásodást, drága javítást, karbantartást eredményeznek: a berendezés megáll, elakad a tüzelési folyamat, és folyamatos küzdés lesz a lakás fűtésének biztosítása.
Elektromos fűtés – hol és mire jó?
Manapság az elektromos energia felhasználása mind a közlekedésben, mind az épületekben lényegesen nagyobb léptékű, mint volt valaha. Az akkumulátoros autó zöld rendszámot és állami támogatást kap, aki hőszivattyút vesz, annak olcsóbban jár a villamos energia. Ezek a tények azt sugallják, hogy a gáz rossz, a villamos energia jó. De ha megkérdezzük a Mátrai Erőmű mellett élőket, hogy nekik jó-e az, hogy a budapesti közlekedés és fűtés károsanyag-kibocsátása náluk keletkezik, már árnyaltabbá válhat a megítélése. Másfelől nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a villamos energia hazai előállítása nagyon sok CO2-kibocsátással, alacsony hatásfokkal történik, ezért ennek a magasabb rendű energiaforrásnak a felhasználása is csak akkor lehet jobb, mint a földgázzal történő fűtés, ha villamos energiával dolgozó fűtőberendezésünk hatásfoka háromszorosa a gázkazánénak. Nem kell sokáig számolni, hogy ez csak a hőszivattyú lehet.
Természetesen a tisztán elektromos kazánoknak, elektromos padlófűtéseknek, fűtőpaneleknek is van létjogosultsága, megfelelő méret és építési környezet esetén, de azt tudnunk kell, hogy ezek nem környezetbarát megoldások, és üzemeltetésük költsége is háromszorosa a gázkazánhoz képest. Fontos, hogy ne divatból döntsünk, beszéljünk épületgépész-mérnökkel, és legyünk tisztában, hogy melyik elektromos megoldás hol és mire jó.
Elavult gyűjtőkémények
Zömében az 1950-’60-as években épült ingatlanokban találkozhatunk olyan olcsó kéményrendszerekkel, amelyek úgy épültek, hogy egy kéményjárathoz szintenként több készülék is csatlakozott, illetve csatlakozik a mai napig is. A legtöbb esetben az ilyen épületeknél a kémény társasházi közös tulajdonban, a készülékek pedig magántulajdonban vannak, egy-egy járathoz adott esetben akár 8-10 készülékkel bekötve. Ezekhez a rendszerekhez csak hagyományos, ventilátor nélküli kéményes fűtőkészülékek alkalmasak, amelyek nem kérdés, hogy mára teljesen elavultak, sőt, sok esetben nem is javíthatók. A rendszer sajátossága, hogy ebben a kéményrendszerben egyszerre csak egy típusú készülék lehet, tehát vagy a ház összes lakásában lévő kazánt egyszerre cserélik le és felújítják a komplett kéményrendszert az új készülékekhez, vagy marad minden a régiben.
Ha régi építésű lakást vásárolunk, és az épület gyűjtőkéménnyel rendelkezik, nagyon gondoljuk át, hogy a fűtés hosszú távon hogyan oldható meg, mert ez nagyon bonyolult, és sok buktatóval járó szervezési feladat. A régi készüléket ugyanis csak akkor lehet lecserélni, ha a kéményjáraton lévő összes többi készüléket is egy időben lecserélik, és a társasház ezzel egy időben a kéményrendszert is felújítja. Veszélyt jelentenek az engedély nélküli szerelések is, mert az egyik lakásban lecserélt készülék veszélybe sodorhatja a másik lakásban élőket, és a rendszer működése is labilissá válhat: az égéstermék ugyanis nem a szabadba áramlik a kéményen keresztül, hanem akár a másik lakásba is bemehet, vagy az új készülék működése azt eredményezheti, hogy más lakásokból nem tud a keletkező füstgáz eltávozni.
Csábító hőszigetelő festékek és tapéták?
Nehéz probléma könnyű megoldása. Csábító, mert olcsóbb, mint a külső szigetelés, de vajon mire alkalmas és mire nem? Egy épületszerkezet hőszigetelő képessége függ a szigetelőanyag fizikai tulajdonságától, konkrétan attól, hogy milyen mértékben engedi át a hőt, illetve hogy milyen vastag. A hőszigetelő tapéták, festékek milliméteres vastagságúak, ezért ne gondoljuk, hogy hővezetési tényezőjük több nagyságrenddel jobb lenne, mint a hőszigetelésre kifejlesztett egyéb anyagokénál. Ha csak hűvös egy fal, akkor valóban jobb lesz a hőérzetünk, ha lefestjük vagy letapétázzuk egy ilyen hőszigetelő anyaggal, de csodát ne várjuk, ne gondoljuk, hogy a panelház külső hőszigetelése helyett elegendő egy festékréteget felvinni a homlokzatra.
Hozzászólások