Vigyünk több fényt otthonunkba!

Vigyünk több fényt otthonunkba!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Míg eleinknél a vastag falak mellett aprócska ablakok szolgálták a nyári meleg és téli hideg elleni védekezést, nem lévén hőszigetelő üveg, manapság a korszerű anyagok korában inkább az a szempont, hogy minél több fényt engedjünk be otthonunkba. Erre nagyon sok lehetőségünk is van üveg tolóajtókkal, üvegajtókkal, napcsővel, tetőbevilágítókkal, üvegtéglával.

vigyunktobbfenytotthonunkba 720


Üvegajtók
Az üvegajtók nemcsak nagy fényáteresztő képességüknek, de egyedi, modern megjelenésüknek köszönhetően is mind nagyobb teret nyernek a modern lakásokban, irodákban. Az üvegajtók többféle nyitási móddal kaphatók: hagyományos nyíló ajtók, tolóajtók, harmonikaajtók, és ide sorolhatók az üvegezett tolófalak is, amelyekből választhatunk beltérit vagy terasz/erkély ajtókat is. Tervezés, döntés előtt érdemes körbenézni, mert igen nagy árkülönbségek lehetnek két egyformának tűnő üvegezett ajtó között. Természetesen az árkülönbség minőségi különbséget is jelent.

vigyunktobbfenytotthonunkba 2
Tolóajtók beltérre
Különösen kis alapterületű lakás esetén az ajtó anyagán túl a nyitási módja sem mellékes: a hagyományos nyitású ajtóval szemben a tolóajtó kevesebb helyet vesz el a lakásból, 100 m2-nél kb. 8-at tudunk megtakarítani az alapterületből, homlokzati üvegezett rész (üvegfal) esetén a felét szabaddá teszi. Létezik belőle egyszárnyú tolóajtó falon kívül, teleszkópos tolóajtó falon kívül, kétszárnyú (szinkron) tolóajtó falon kívül, végül az egyszárnyú, falba süllyesztett tolóajtó. A fal előtt eltolható szerkezet egyszerű, olcsó, könnyen szerelhető, praktikus konstrukció, amely akár egy meglévő beltéri ajtó helyére is beépíthető, bár itt a fal közvetlen közelébe, az eltolható ajtólap útjába nem rakhatunk semmit. Az ajtólap függesztett, és egy „karnis lap” takarja el a függesztett részt, az alsó vezető akadályozza meg az ajtólap kilengését (sem nyitott, sem csukott állapotban nem látszik). Mivel ezek az egyszerűbb, falon kívüli tolóajtók ajtótok nélkül is szerelhetők, a gyenge pontjuk a működési hézagoknál a lég- és hangzárás. Különböző méretű kefék felrakásával mindez mérsékelhető, de mellékhelységeknél, ill. külső térre nyíló ajtóknál a komplett, többpontos záródású tolóajtó beépítése javasolt. A falban futó tolóajtók nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen a nyitott ajtószárny teljes mértékben eltűnik a falban, nem foglal helyet egyik helyiségben sem. A falban futó tolóajtók többe kerülnek, mint a fal előttiek, vasalatukat a lakás falainak építése során a gipszkartonos vagy a kőműves építi be. Anyagukat tekintve fa, festett fa, laminált bútorlap, üveg, a változatosság óriási, az anyagválasztásnál a helyiség funkcióját, színvilágát célszerű figyelembe venni.

Tolóajtók kültérre
A tolóajtó a harmonikaajtóval szemben valamivel több helyet igényel az alapterületből, viszont a homlokzati üvegezett rész kb. háromnegyedét szabaddá teszi. A tolófal ugyanennyi szabad nyílást enged, de akár az egész felület is nyithatóvá tehető, ha ügyesen parkoltatjuk. A kültéri tolóajtóknál (teraszajtóknál) figyeljünk az eltolható/húzható ajtószárny nagyságára. Bár ezek könnyen mozognak a sínrendszerben, de azért minél nagyobb, annál nehézkesebb mozgatni, hiszen maga a hőszigetelő üveg is igen nehéz. A kültéri tolóajtók mindig több ponton záródóak, gondoljunk a légzárásra, vízzárásra. Vannak síkban záródó ajtók, ezeket ki kell buktatni a nyitáshoz, és vannak a síkeltéréssel záródó ajtók. Amennyiben nagy nyílásfesztávú tolóajtót szeretnénk, úgy még a tervezés fázisában beszéljük át a tervezőkkel, mert ilyen esetben fontos szempont az áthidaló „lehajlása”. Nem biztos, hogy elegendő a szabványban megfogalmazott értékek betartása: ha a lehajlás túl nagy, összeroppanthatja a nyílászárónk üvegét is, valamint szorul az ajtó. A kültéri tolóajtók készülhetnek fából, fémből és műanyagból, legtartósabb a fém, a legszebbnek tartott a fa, a legmegfizethetőbb a műanyag. Nehéz döntés!

Napcső
A napcső segítségével az eddig ablak nélküli helyiségekbe is tudunk természetes fényt beengedni. A technológia lényege a kupola és annak kialakítása, amelyben a benne lévő lencsék nemcsak a magasan járó nap fényét gyűjtik be, de az alacsonyabb szögben érkező korai és késő délutáni sugarakat is. A csatorna továbbítja mindezt egy belső „ref lektorhoz”, ami az egyenletes fényelosztást biztosítja. A napcső olyan belső helyiségek megvilágítására használható, amelyek sem a homlokzatról, sem a tető irányából nem jutnak elég természetes fényhez – közlekedők, gardróbok, fürdőszobák. A napcsővel elektromos energiát takaríthatunk meg, ráadásul a nappali fénnyel való megvilágítás jó hatással van közérzetünkre. Gyártmányfüggő, hogy a fény milyen távolságra juttatható el: vannak típusok, amelyeknél a szellőztetés is megoldható, illetve lámpával, világításszabályzóval kombinálhatók. Hogy mennyi fény jut a helyiségbe, függ attól is, milyen tájolású tetőfelületen tudjuk elhelyezni a bevilágító kupolát. A beépítés egyszerű, mindössze néhány órát vesz igénybe.

vigyunktobbfenytotthonunkba 1
Tetőablakok
A tetőablak a beépített tetőtér nem alárendelt helyiségeibe rakható be, akár egymás mellé is sorolhatók, minden irányban. Ha zajos helyen lakunk, érdemes odafigyelni az ablak léghanggátlására és esőzajcsökkentő képességére is, hogy kizárhassuk a környezeti zajokat. A tetőablakok beépítését mindig bízzuk szakemberre, az amúgy is a tető építésével egy időben történik. Ha még több természetes fényt szeretnénk beengedni lakóterünkbe, tetőablakunkat kombinálhatjuk a tetőablak alatti térdfalba épített ablakkal. A lehetőségek tárháza rendelkezésünkre áll, kiterjeszthetjük az üvegfelületet a padlótól a mennyezetig, amely egyedi megjelenést biztosít a környezetnek.

Üvegtégla
Az üvegtégla régi, de újra felfedezett építőanyag, beltéri használata nagyon sokrétű megoldásokra ad lehetőséget, változatossága szinte végtelen. Kapható belőle víztiszta, átlátszatlan és színes, beltérben dekorjelleggel, helyiségek falaiba építve széppé teszi otthonunkat.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.