Padlófűtés, a modern gépészeti rendszer eleme

Padlófűtés, a modern gépészeti rendszer eleme

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Téli hajnalokon a fürdőszoba meleg padlója képes kihúzni az embert az ágyból. Amikor pár perc alatt átjárja a testet a padlóburkolat kellemes melege, visszatér az életkedvünk a legborúsabb, legsötétebb reggeleken is. Miért is? Mert az alulról lassan felszálló meleg egyenletesen melegít át mindent, kellemes komfortérzetet nyújt, nem fűti túl feleslegesen a helyiség felső részét, tehát energiatakarékos is.

padlofutesamoderngepeszeti 720


A kellemes padló, a jó fűtés az emberiség ősi vágyai közé tartozik, s már a margitszigeti domonkos kolostor is rendelkezett padlófűtéssel, de a budai, esztergomi és visegrádi várban is a fontosabb helyiségeket padlófűtéssel látták el. No persze még más elven működtek, az ókori rómaiak termálvizet vezettek a padlókban futó agyagcsövekbe, a kolostorokban, várakban az álpadló alatti fűtőkamra meleg füstje járta át a járófelületet. A modern kori padlófűtések a beton megjelenésével egyidősek, a vasbeton födémek acélcsövei szállították a meleget, ám ez a megoldás a rossz szabályozhatóság és korrodálás miatt nem terjedt el.

padlofutesamoderngepeszeti 1
A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem leggyakrabban az 5-6 centiméter lépésálló hőszigetelés fölé, közvetlenül a padlóburkolat alá. Az egész aljzatbeton vastagsága nem több, mint 8 centiméter.


Miért jó a padlófűtés?
Egy helyiségben jó komfortérzet akkor alakul ki, ha a hőmérséklet egyforma a lábunk magasságától a fejünk búbjáig. Erre a radiátoros, konvektoros, cserépkályhás fűtési megoldások nem alkalmasak, mert a radiátor lemezei között felmelegedő levegő felszáll a helyiség felső részébe, lassan lehűlve ereszkedik alá, így a leghidegebb a padlónál lesz, a legmelegebb pedig a mennyezet alatt. Régi, nagy belmagasságú épületekben akár 26-28 fokot is mérhetünk a mennyezet alatt, míg a tartózkodási zónában (1-1,5 méter magasságban) alig van 21 ˚C. Nem kell ecsetelni, hogy egy templom, kolostor, várkastély termeit egyszerűen lehetetlen feladat ilyen módszerrel kifűteni. A padlófűtés ezzel szemben egyenletes hőmérséklet-eloszlást eredményez, az alulról lassan felszálló meleg egyenletesen melegít át mindent, kellemes komfortérzetet ad, nem okoz felesleges túlfűtést a helyiség felső részében, tehát energiatakarékos is.

padlofutesamoderngepeszeti 2
Padlófűtéses szobában sokkal jobb a melegérzetzünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátorosban. A nagy, sugárzó felület melege egyenletes, így alacsonyabb hőmérséklet is elegendő a jó hőkomfortérzethez.


Energiatakarékosság a négyzeten, modern padlófűtések
Egy padlófűtéses helyiségben sokkal jobb a melegérzetünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátoros vagy konvektoros szobában. Ennek az az oka, hogy a nagy meleg felület sugározza a hőt. Mindez hasonló ahhoz, amikor fagyos időben tábortűz közelében vagyunk: bár a tűz melegítette füst nem ér hozzánk, a forró lángok sugározta melegtől egészen átmelegedhetünk (no persze csak a tűz felé forduló testfelületünk). A padlófűtés úgy működik, mint a szoba aljára kiterített lehűtött tábortűz. Ennek eredményeképpen nemcsak azért lesz energiatakarékos, mert egyenletes meleget biztosít, hanem mert a nagy sugárzó felület miatt alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elegendő a jó hőkomfortérzethez, azaz nem kell annyira fűteni egy padlófűtéses lakást, mint egy radiátorost. A padlófűtések elterjedésének évtizede a nyolcvanas évekre tehető. Ekkor jelentek meg azok a hőálló műanyag csövek, amelyek már évtizedeken keresztül képesek voltak a meleget és a nyomást elviselni, valamint általánossá váltak a fűtési rendszerekben a szivattyúk alkalmazása. A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem hőszigetelés fölött közvetlenül a padlóburkolat alá tekerik be a közel 100 méter hosszú műanyag csöveket. A megfelelő beépítés eredményeképpen a padlófűtés gyakorlatilag csak azt a helyiséget fűti, amelynek a padlójában van, az alatta levőt nem.

Nem minden fenékig tejfel!
Mint mindennek, a padlófűtésnek is vannak negatívumai. Az ellenzők legfontosabb érve az, hogy a padlóról felfelé áramló meleg keveri a port. Igen, ez valóban így van, bár ez nagymértékben függ a padlóburkolattól és a helyiség tisztaságától. A padlófűtéses helyiségekben mérhetően kb. 30-40 cm magasságban kialakul egy lebegő porréteg, ezért hálószobákban, asztmás betegek tartózkodási helyiségeiben nem ajánljuk. Szabályzásukkal is óvatosan kell bánni! Igaz, hogy a modern padlófűtési rendszerek nem az egész födémet melegítik át, csak a hőszigetelés feletti aljzatbetont, azonban ennek átmelegítése lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint egy radiátor felmelegítése, ezért szabályozása sokkal lomhább. Egy áthűlt lakás felfűtése akár 10-20 órát is igénybe vehet, de a padló érezhető hőmérséklet-változásához mindenképpen 1-2 óra kell. Ezért nagy, ablakos helyiségekben rendszerint padlófűtést és radiátoros fűtést is kiépítenek: a padlófűtés biztosítja a jó komfortérzetet, a radiátorok pedig pillanatok alatt adhatják a meleget.

padlofutesamoderngepeszeti 3
Mi a helyzet a hűtéssel?
Az energiatakarékosság különösen fontos szempont manapság. Már tudjuk, hogy a nagy felületű fűtési rendszerek milyen takarékosak, hát készítsük el a nyári meleg napok modern, alacsony fogyasztású hűtési rendszerét is. A fűtés ellenkezője a hűtés, a padló ellenkezője a mennyezet. A padlót nem hűthetjük, mert nagyon kellemetlen lenne hideg padlón járkálni, no meg a függőleges hőeloszlást is jól tönkretennénk, ezért a nyári hűtés számára csövezzük be a mennyezetet is. Az energiatakarékosság adott, hiszen a nagy hűvös felület révén nem kell lakóterünket annyira lehűteni, illetve elegendő 16-18 ˚C-os vizet járatni a csövekben. Ha a két rendszert összeolvasztjuk, és lakásunkban padlófűtési és mennyezethűtési rendszert is kiépíttetünk, akkor eljutottunk korunk legkorszerűbb fűtési rendszeréhez. Padlófűtéshez elegendő akár a 35-40 fokos fűtővíz, a mennyezethűtéshez pedig a 16-18 fokos közeg, így ez a rendszer nagyon jól párosítható a hőszivattyúkkal, mondhatni erre vannak kitalálva!

Falfűtések rövid tündöklése
A mennyezeti fűtő-hűtő rendszerek megjelenésekor a fűtőcsövek a falakba is bekerültek, azonos műszaki megoldással, ily módon a hideg külső falfelületek becsövezése tovább növelte a komfortérzetet. E megoldás indoka valójában az volt, hogy a szükséges teljesítmény eléréséhez további felületeket kellett bevonni a fűtés számára, ez azonban nem egyszerű: már a tervezéskor számolni kell a bútorozással, veszélyesebb volt egy képet felfúrni a falra, mert jó eséllyel a fúrógép egy csövet találhatott el a falban. Az építési előírások szigorodásával a vastagabb hőszigetelések és jobb nyílászárók alkalmazásával a helyiségek padlója, mennyezete már bőségesen elegendővé vált a szükséges fűtési, hűtési teljesítmény eléréséhez, így a falfűtési megoldások már csak különleges, elsősorban templomok felújításakor kerül elő, amennyiben nem lehet vagy nagyon költséges a padlófűtés utólagos beszerelése.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.