Gazdaságos szimbiózis: napelem & hőszivattyú

Gazdaságos szimbiózis: napelem & hőszivattyú

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Itt az idő újból zöldbe öltöztetni világunkat, így mi is előveszünk egy igazán aktuális témát. A hőszivattyúk „zöldségét” az adja, hogy egy fizikai törvényszerűség folytán a berendezés (üzemállapotoktól függően, de nagyságrendileg) háromszor annyi hőt képes a fűtési rendszerbe betenni, mint amennyi villamos energiát vesz fel a működéséhez.

gazdaságosszimbiozisnapelem 720

Annak érdekében, hogy a fent említett hőszivattyú környezet- és pénztárcabarát tulajdonsága meg is maradjon, azaz 1 egység befektetett energiával 3 egység fűtési hőhöz jussunk, fontos tisztában lenni a berendezés korlátaival, és hogy milyen üzemállapotokban maradhat meg a készülék e környezetbarát működése.

Kezdjük az alapoknál!
Mi is a hőszivattyú? A hőszivattyú olyan kompresszorral rendelkező fűtő- és hűtőberendezés, amelynek működése nagyon hasonlít a jól ismert klímákéhoz. Van egy beltéri és egy kültéri egysége, utóbbit – nevéből könnyen kitalálható – a szabadban kell elhelyezni. A két rész között csővezetékpár teremt kapcsolatot, amelyben egy freon gáz-folyadékpáros szállítja a fűtéshez, hűtéshez szükséges energiát. Tehát eddig minden megegyezik egy átlagos klíma felépítésével, a különbség a beltéri egységben keresendő: mivel ez nem a nappaliba kerül, hanem a gépészeti helyiségbe, kinézete nagyon hasonlít egy kazánéhoz, és még a feladata sem sokban különbözik tőle: lássa el meleg vízzel az épület fűtési rendszerét. Annyival tud többet a földgázzal működő társainál, hogy nyáron sem tétlenkedik, alkalmas a nyári meleg napokon a lakásunk számára szükséges hűtővíz előállítására is. A berendezés feladata, hogy fűtésüzemben, kívülről hőt vonjon el, és ezt a beltérbe átpumpálja. Berendezésünk annál jobb hatásfokkal működik, minél kisebb a két oldal közötti hőmérséklet-különbség, éppen ezért élveznek előnyt a fűtési rendszerek közül azok, amelyekkel egészen alacsony hőmérsékletű fűtővízzel is kellő meleg állítható elő, a kültérben pedig olyan hőforrásokat kerestek, amelyek hőmérséklete lehetőség szerint nem túl alacsony. Ezért van az, hogy a kezdet kezdetén, a kültéri egység nem klíma kültérihez hasonlított, hanem szinte kizárólag szondás, talajkollektoros, kútvizes hőszivattyúkat alkalmaztak, amelyek a talaj hőjét használták fel. A föld hőkapacitása igen nagy, az év legnagyobb részében nagyjából egyforma hőmérsékletű, és mindenképpen magasabb a téli külső levegő hőmérsékleténél. Ám ahhoz, hogy e talajhőt hasznosíthassuk, nagyon nagy földmunkát, 100 méter mély talajszondákat kellett kiépíteni óriási költséggel, óriási felfordulással és rendkívül magas megtérülési idővel.

Levegő-víz hőszivattyúk
A hőszivattyúk alkalmazásában az áttörés akkor következett be, amikor a technológia fejlődése már lehetővé tette, hogy lényeges hatásfokromlás nélkül több mint 50 ˚C-os hőlépcsőt is képes legyen áthidalni a berendezés. Azaz a hőszivattyú alkalmassá vált arra, hogy a külső hideg téli levegőből is képes legyen megfelelő mennyiségű hőt kiszippantani, és áttornázni a fűtési rendszerbe. A berendezések elnevezése is innen származik, hiszen az egyik oldalon a levegőből szerzi az energiát, a másikon pedig a víznek, azaz a fűtővíznek adja azt át. Az elmúlt években teljesen általánossá váltak azok az egyszerűen telepíthető levegő-víz hőszivattyúk, amelyek egy megfelelően kialakított felületfűtési rendszerrel kombinálva, földmunka nélkül egy klíma kültérihez nagymértékben hasonlító külső berendezés elhelyezésével egyszerű és gazdaságos módon lehet telepíteni és üzemeltetni ilyen berendezéseket.

Felületfűtési rendszerek
Felületfűtés azok a fűtésmegoldások, amikor a nagyméretű, nagy hőkapacitású épületszerkezetek hőmérsékletét emeljük meg annyira, hogy azok kellemes hőérzetet biztosítsanak a lakótérben. A legrégebben használt és mindenki által ismert ilyen megoldás a padlófűtés. Előnye, hogy a nagy meleg felület sokkal kisebb energiabefektetéssel is jó hőérzetet biztosít, és elegendő hozzá 35-40 ˚C-os fűtővíz. A hűtő-fűtőgépek megjelenésével felmerült annak igénye, hogy a felületfűtéseket ne csak fűtésre, de hűtésre is használhassuk. Így alakultak ki a fal- és mennyezetfűtési, hűtési rendszerek. A falak és a mennyezet hőmérsékletének csökkentésével nagy felületeik miatt jó hűtési funkció alakítható ki a lakóépületekben. Napjainkra az épületek hőszigetelésének fejlődésével a falfűtések jelentősége egyre inkább elmaradt, és szinte kizárólag a mennyezet becsövezésével is elegendően hűthetjük otthonunkat, legyen szó akár vakolatos mennyezetről, akár gipszkartonos álmennyezetről. Nyári hűtéshez 16 ˚C-os hűtővíz is elegendő, és télen sem kell 35-38 ˚C fölé tornázni a vízhőmérsékletet, így a hőszivattyú képes egész évben biztosítani az épület hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energiát.

gazdaságosszimbiozisnapelem 1A levegős hőszivattyú az alacsony energiaszintű épületek fűtésére és hűtésére korszerű technika, és telepítése is egyszerű


Teljes zöldség: nulla emisszió
Egy kis történelem. Bármennyire is furcsa, a hőszivattyúk őshazája a skandináv országokban keresendő, pedig a korábban említett hőfoklépcső a külső és belső tér között bizonyára itt a legnagyobb, ezért a legnehezebb felhasználni fűtésre. Az okokat azonban nem itt kell keresni: a kis népsűrűségű északi országokban a nagy távolságok és a kevés fogyasztó miatt nem építettek ki olyan földgázhálózatot, mint nálunk, ám a rengeteg kisebb-nagyobb vízi erőmű villamos energiával el látja a településeket. Így nem volt más lehetőségük, minthogy árammal oldják meg a fűtésüket. Hazánkban sajnos nem ez az általános, mi a villamos energia legnagyobb részét gázturbinás vagy széntüzelésű erőművekben állítjuk elő, hatásfokuk sajnos sokszor nem haladja meg a 30 százalékot. Könnyen kiszámítható, hogy amit megnyerünk a hőszivattyú működés során, azt nagyjából elveszítjük a hazai villamos energia termelési lehetőségeivel. Természetesen sok energiát termelünk a paksi atomerőműben is, de ennek természetbarát megítélése sokak számára nem egyértelmű, azaz itthoni viszonyok között a hőszivattyúk emissziója nem sokban különbözik a gázkazánokétól, mindössze a kibocsátás helyét tesszük át más helyre. Nem kell azonban csüggedni azoknak sem, akik számára fontos a nulla emisszió elérése, mert a zöldenergiatermelés családiházas szinten itthon is megoldható. Nem kell mást tennünk, mint hőszivattyús rendszerünket kombinálni egy megfelelően kiválasztott napelemes rendszerrel. A napelemek képesek a napsütés fényenergiáját elektromossággá alakítani, a tetőre szerelt panelek pedig áramot termelnek, amit felhasználhatunk fűtésre és akár világításra is. Még arra is van megoldás, hogy a megtermelt energiát nem kell azonnal elfogyasztanunk, napelemeink egy mini erőművet alkotva csatlakoznak az ELMŰ elektromos hálózatához, egy megfelelő villanyóra beépítésével pedig mind a megtermelt, mind az elfogyasztott villamos energia mérhetővé válik. Éves elszámolás esetén az országos elektromos hálózatot végtelen nagy pufferként tudjuk használni, azaz az év során főként nyáron megtermelt zöld villamos energiát a téli hideg napokon elhasználhatjuk hőszivatytyúnk segítségével fűtésére, gyakorlatilag nulla emisszió mellett.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}