Aki figyel a környezetre, alumíniumtetőt választ

Aki figyel a környezetre, alumíniumtetőt választ

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az élet szinte minden területén találunk egyre népszerűbb megoldásokat, amelyek gyártása során kiemelt figyelmet kap a környezetterhelés csökkentése. Ma már nem divatból, hanem jól felfogott érdekünkből döntünk a textilzacskó, a hibridautó, a ledes égő és a környezetkímélő építőanyagok mellett, utóbbiak között találni egy sor környezetbarát, újrahasznosítható vagy újrahasznosított megoldást is, mint például a PREFA alumíniumtetőt.

akifigyelakornyezetrealumin 720


Úgy tűnik, a klímahelyzettel kapcsolatos nagy médiazaj meghozta az eredményét. A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív felméréséből kiderül, hogy az emberek nagy többsége (89,5 százalék) szerint a Földet érintő környezetvédelmi problémákat komolyan kell venni. A fiatalabb korosztályt célzó, közösségi médiacsatornákon megjelenő kihívások közül is már számos a környezetvédelemmel kapcsolatos. Mivel a jövő generációjának jelentős része már napi szinten találkozik a problémával, érezhetően nyitottabb a témára.

akifigyelakornyezetrealumin 1

Ökotudatos megoldás
Idén április ünnepeltük 50. alkalommal a Föld napját, amelynek alkalmából talán többen elgondolkodtak azon, mit tehetnek a bolygónkért, ami életet ad nekünk. A klímaváltozás már régóta egyre fontosabb és központi téma, pár éve sokkal népszerűbbek minden téren az ökotudatos, a környezetet védő megoldások. Az építőiparban is találunk olyan megoldásokat, amelyek alkalmazásával nem pusztítjuk, hanem óvjuk Földünket.
Az építkezők és a felújítók egy sor környezetbarát, újrahasznosítható vagy újrahasznosított megoldás közül válogathatnak az építőiparban is. Egyre kevesebbeknek okoz meglepetést, hogy az alumínium is ezek közé tartozik. Az alumínium 100 százalékban újrahasznosítható anyag, e művelet energiaigénye pedig az eredeti előállítási energiaigény mindössze 5 százaléka. Az alumíniumtető és homlokzatburkolati anyagok legnagyobb európai gyártója, a PREFA nagyrészt újrahasznosított alumíniumot használ a gyártáshoz, az anyag alacsony önsúlyának köszönhetően pedig a szállítás során nemcsak energiát, de CO2 kibocsátást is megtakarítanak. A PREFA burkolatai ezért ökológiai szempontból is ideális választást jelentenek új építéshez és felújításhoz egyaránt.

akifigyelakornyezetrealumin 2

Az alumínium végtelen előnyei
Az alumínium felületén oxigénnel érintkezve oxidréteg képződik. Ez a réteg kiváló korrózióvédelmet biztosít, és így rozsdaálló, tehát az alumíniumból készült tetők és homlokzatok sérülés esetén ily módon maguktól regenerálódnak. A PREFA kiselemes fedések indirekt, rejtett rögzítése és az elemek kötésben történő fektetése miatt, szakszerű kivitelezés esetén, nagyon könnyű súlya ellenére a tető extrém széltehernek is képes ellenállni.
A színek terén is nagy a lehetőségek tárháza. Természetesen, aki szereti a natúr dolgokat, az az alumínium eredeti színét is élvezheti, de a PREFA több mint 25 alapszínből álló színpalettával rendelkezik, ami igény esetén bármely színnel kiegészíthető, a metálszínektől az irizáló színekig. Az alumínium a formavilág területén is rengeteg lehetőséget rejt magában, szinte bármilyen építészeti igény kielégíthető vele, tetőn és homlokzaton egyedülálló effektusok valósíthatók meg.
A PREFA termékeire 40 év alapanyag-, és a legtöbb bevonata esetében 40 év színgaranciát ad. Az alumínium szinte az örökkévalóságig tart – az alapanyag erősségei mellett az egyedülálló rögzítési mód is hosszú élettartamot eredményez. Így az épületburok vízzáró lesz, és az időjárás viszontagságai falakon kívül maradnak.
Az alumínium extrém tartós és törésálló, közel karbantartásmentes, veszteség nélkül újrahasznosítható, ugyanakkor hihetetlenül könnyű. Összességében ez egy mérföldekkel kedvezőbb ökológiai mérleget eredményez, mint amilyen a hagyományos tetőké.

További információ: www.prefa.hu

 

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.