Hogyan biztosítsuk az ivóvíz-higiéniát otthonunkban?

Hogyan biztosítsuk az ivóvíz-higiéniát otthonunkban?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Március 22-én ünnepeltük a víz nemzetközi világnapját, bár e különleges járványhelyzetben ez nemigen jutott eszünkbe. Pedig a vízzel nap mint nap találkozunk a hírekben, tanácsadásokban, hiszen a helyes kézmosás alapja a tiszta, higiénikus, elegendő víz! Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire fontos ez az alapvető természeti erőforrásunk, ezért figyeljünk vizeink tisztaságára, felhasználására, legyen az folyóvíz vagy otthonainkban az ivóvíz.

hogyanbiztositsukazivovizhigi 720


A legfontosabb, hogy ne legyünk pazarlók, hiszen a víz korántsem véges természeti erőforrás, és minden élőlény számára fontos. A háztartásunkban, lakókörnyezetünkben a víz több helyen is jelen van, s mint azt számos tanulmány és publikáció taglalta már, a tárolt, pangó víz veszélyforrást is jelenthet, ha nem a megfelelő módon kezeljük. A legionella baktérium, amely az ivóvízhálózatban található meg, felelős Európa-szerte több ezer ember súlyos tüdőfertőzéséért. Úgy is nevezik, hogy „legionárius – légiós betegség” (halálozási aránya 10-15% European Center for Disease prevention and Control).

hogyanbiztositsukazivovizhigi 1
Az Uponor számos terméke a víz témája köré csoportosítható. Például az Uponor S-Press PLUS fitting család, a korábbi idomrendszer megújítása immár a fém és PPSU műanyag változatban is 16-32 mm tartományban, amely a vízvezeték-szerelésnél nyújt jelentős segítséget. Nem kell kalibrálni és sorjázni, biztos a nyomáspróba. A Combi Port előszerelt hőközponti egységekről se feledkezzünk meg, hiszen ezek segítségével használati meleg vizet tudunk biztosítani bármikor, amikor igény van rá, nagy tárolók nélkül, ez pedig egyértelműen segít a legionellaveszély csökkentésében.

hogyanbiztositsukazivovizhigi 2
Az Uponor tanácsai a legionella megelőzéséhez
Legyünk figyelmesek, mert az ivóvízhigiénia tekintetében a legfontosabb a megelőzés! Ahhoz, hogy a legionella fertőzésnek esélye sem legyen, három alapvető szabályt kell figyelembe venni:
1.  A víznek folyamatosan áramlásban kell lennie (ne legyen „pangó” víz)!
2.  Legyen meg folyamatosan a megfelelő vízhőmérséklet!
3.  Ne tároljuk a meleg vizet!

hogyanbiztositsukazivovizhigi 3
Az Uponor higiéniakoncepcióját követve azonban könnyű az elővigyázatosság a legionella megelőzésére: az Uponor könnyen beszerelhető rendszereket és higiénikus termékeket kínál bármilyen épülettípushoz.

  • Az Uponor körvezetékes vízellátás és az automatikus öblítő egységek segítenek a víz folyamatos mozgásban tartásában, és megakadályozzák az álló/pangó víz kialakulását.
  • Az Uponor csőtechnológia és kivitel segít a víz hőmérsékletének 25°C alatt tartásában, és így elkerülhető a víz felmelegedése a hidegvíz-ellátási rendszerben.
  • Nincs szükség melegvíztároló rendszerre: az Uponor hőközponti egységei révén az ivóvíz szükség szerint melegíthető.

 

uponor logo

Uponor Épületgépészeti Kft.
1043 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna utca 15/B
T. +36 1 203 3611
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.uponor.hu

 

 

 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.