Csak csendben, csak halkan…

Csak csendben, csak halkan…

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

…hogy senki meg ne hallja – tartja a mondás. És valóban, van, amit nem szeretnénk hallani. Ilyen például a lefolyó zaja, amely akár családi házról, társasházról vagy irodaépületről legyen szó, zajforrást jelent az épületen belül. Éppen ezért célszerű már tervezéskor, valamint a kivitelezés megkezdése előtt számolni a szennyvízhálózat ilyen zajhatásaival is.

csakcsendbencsak 720


Erre a problémára nyújtanak megoldást az UPONOR hang/zajcsillapított szennyvízvezeték-rendszerek, amelyek különböző rétegfelépítésben kaphatók. Az UPONOR DECIBEL hangcsillapított vezetékek szerelése egyszerűbb, gyorsabb, mivel nem kell külön foglalkozni az utólagos hangszigeteléssel, ezáltal időt és pénzt tudunk spórolni a beruházásnál. A jelenlegi kivitelezési gyakorlat során számos ejtő vezetékhez kerül be normál tokos szennyvízvezeték-testhanggátló szigetelés, amelynek időigényes a pontos felrakása, és ha a szigetelés nem folytonos, akkor ugyanúgy megmarad a kellemetlen testhang egy része. Az UPONOR DECIBEL három rétegből épül fel: a külső és belső PP-réteg a mechanikai védelmet biztosítja a csővezetéknek, míg a középső réteg ásványi erősítésű polipropilénből áll, amely garantálja a rendszer zajcsillapítását. A belső PP réteg ellenáll a karcolásoknak, így védelmet nyújt a dugulások ellen.

csakcsendbencsak 1

Kötéstechnikája tokos kivitel, amely jelentősen leegyszerűsíti a csővezeték szerelését. A gumigyűrű gyárilag már a tokban van elhelyezve, ezzel is gyorsítva a kivitelezést. A DECIBEL könnyen csatlakoztatható az esetleges meglévő tokos és öntöttvas rendszerekhez is, ily módon a mai kornak megfelelő gépészetet varázsolhatunk egy meglévő épületbe is, viszonylag gyors kivitelezési idő mellett. A rendszer elérhető 50, 75, 110 és 160-as méretben széles idom- és csővezetékválasztékkal. A csőhálózat szabadon történő szerelése is megoldható, hiszen a külső réteg színe esztétikus fehér, UV-álló kivitelű. Javasolt alkalmazási terület: szennyvíz/csapadékvíz ejtők/gerincvezetékek szabadon, álmennyezet felett és előtétfal mögötti szerelése során.

csakcsendbencsak 2

Csapadékvíz szállításakor a rendszer maximális nyomása: 0,5 bar lehet. A megfelelő hangcsillapítás elérése érdekében javasolt a csővezetékek rögzítéséhez testhangszigeteléssel ellátott rögzítő rendszer használata (fix-, és csúszóbilincs)! A jó hangszigetelő képesség érdekében új és meglévő épületek magas akusztikai igényét is kielégíthetjük az UPONOR DECIBEL rendszer használatával.

csakcsendbencsak 3
Összefoglalva:
Uponor Decibel szennyvízvezeték-rendszer:

  • Mindenféle akusztikai követelményszintű, új és felújított épületekhez.
  • Könnyű szerelés.
  • Elérhető 50, 75, 110 és 160 mm-es méretekben.
  • Tartós, többrétegű PP falszerkezet, magas fokú hangszigetelő tulajdonságokkal.
  • Sima, kopásálló belső felület az eltömődés kockázatának csökkentéséért.
  • Magas fokú ellenállóság az alacsony hőmérséklet és az UV sugárzás ellen.
  • Szívós, fehér külső felület az esztétikus beépítésért.
  • Kielégíti az EN 1451 európai szabvány követelményeit.


A nagyobb épületekben előforduló különböző tűzszakaszokon történő csővezeték átvezetése kizárólag a mindenkor érvényben lévő tűzvédelmi előírásoknak megfelelő tűzvédelmi mandzsettákkal történhet. További, részletes műszaki információ az Uponor DECIBEL segédletben. Letöltés ide kattintva!

UPONOR, ha számít, hogy mennyi a DECIBEL…

uponor logo

Uponor Épületgépészeti Kft.
1043 Budapest, Lorántffy Zsuzsanna utca 15/B
T. +36 1 203 3611
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
www.uponor.hu

 

 

 

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.