Hőszigetelés az alapoktól, az alapok hőszigetelése

Hőszigetelés az alapoktól, az alapok hőszigetelése

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mire is jó egy pince? Lomok elnyelésére, élelmiszer-tárolásra, biciklik, rollerek, kerti játékok téli vackának? Vagy lehetne akár borgyűjtemény méltó helye, klubszoba, konditerem, stúdió is? A pincében rejlő potenciál alapja a jó hőszigetelés – de kezdjük az alapoktól!

hoszigetelesazalapoktol1909 720


Aki piknikezett egy vékony takarón ülve, saját bőrén tapasztalhatta, hogy az egyenetlen, nyirkos talaj érzete ünneprontó, ráadásul egészségügyi kockázatai is lehetnek. No most cseréljük ki a vékony takarót egy speciális, dupla rétegű, egyik oldalán vízlepergető anyagú, másik oldalán polár piknikplédre! Mennyivel komfortosabb és biztonságosabb ezen pihenve falatozni az elemózsiát! Pontosan emiatt nem mindegy, mivel „ágyaznak meg” egy épületnek. Lássuk, mit érdemes tudni a lábazat- és pinceszigetelésről!
Az épület szerkezeti elemeinek számos környezeti behatással kell dacolniuk: például a hőmérséklettel, a légnyomással, a napsugárzással vagy éppen a csapadék valamely formájával. Könnyű belátni, hogy a hőszigetelés (vagy annak hiánya) ezeknek a napi ütközeteknek a frontvonalában harcolnak kényelmünk érdekében. A talajjal érintkező szerkezetek, vagyis a lábazat és a pinceszint ebből a szempontból kiemelt figyelmet érdemelnek.

Biztos (és száraz) lábakon
Hányszor hallottuk már, hogy az egész épület minőségét nagyban befolyásolja, ha a lábazat vizesedik! A lábazat ugyanis folyamatosan találkozik több-kevesebb nedvességgel – ezeknek a területeknek a szigetelése így olyan anyagot igényel, amely hőtartó képessége mellett a nedvességnek és a nyomásnak is tartósan ellenáll. Ilyen anyagok a formahabosított polisztirol (mint a BACHL HL) és a zártcellás polisztirol (mint a BACHL XPS) – ezeknek a könnyen alakítható hőszigetelő tábláknak az anyagában nemhogy nem tesz kárt a nedvességgel való tartós érintkezés, de az anyagok hőszigetelési képességeit sem befolyásolja.

hoszigetelesazalapoktol1909 1
Kényes találkozási pont
A lábazat nemcsak a talajjal való folyamatos érintkezés miatt különösen kényes terület, hanem azért is, mert a szerkezeti elemek találkozásánál egy lényeges anyagváltozás is történik: a pince-alapzat betonépítménye a lábazatnál találkozik a homlokzat kerámiájával, azaz a téglával. A beton és a kerámia hőáteresztő képessége viszont eltérő: előbbi lambdaértéke jóval alacsonyabb, mint utóbbié, így a találkozási ponton szükségszerűen úgynevezett hőhidak alakulnak ki, amelyek a penészedés melegágyai. Ennek úgy lehet elejét venni, ha a lábazaton alkalmazott hőszigetelés legalább olyan vastag és hatékony, mint a homlokzati. Ha például a homlokzati hőszigetelés 14 cm, akkor a lábazaton is 14 cm vastagságú lábazati hőszigetelést kell alkalmazni. Ha a lábazati hőszigetelés túlnyúlik a homlokzatién, könnyen megülhet rajta a csapadék, ami károsítja a szerkezetet – emiatt ügyelni kell arra is, hogy a lábazati és a homlokzati hőszigetelés egy síkban legyen.

Nyomás alatt
Az XPS termékek neve mellett szerepel egy szám is: például 300, 500, 700. Mire utal ez az érték? Ez a szám egy fontos mutatót, a nyomásszilárdságot jelöli, amely elárulja, hogy melyik XPS hőszigetelőanyag alkalmas az adott területen való alkalmazásra. A hőszigetelést értelemszerűen a lábazaton és a pinceszinten éri a legnagyobb nyomás, ezért olyan XPS-t kell alkalmazni, amelynek szerkezete állja a próbát. A lábazati hőszigeteléshez egy átlagos családi ház esetében elég a 300-as nyomásszilárdságú XPS, ennek ugyanis „csak” 30 tonnát kell elbírnia négyzetméterenként minőségromlás nélkül. Az 500-as, 700-as nyomásszilárdságú XPS-eket jellemzően passzív épületeknél, passzív többlakásos, több emeletes házaknál használják a pince oldalfalán és alján, ahol az építmény mellett a talaj is nagy felületen gyakorol nyomást a hőszigetelésre. A legnagyobb teherbírású BACHL XPS 700 négyzetméterenként 70 tonnával terhelhető.
A hőszigetelés kialakításánál a lábazati hőszigetelő anyag sima felületét érdesíti a gondos kivitelező, hogy jobban tapadjon hozzá a homlokzati hőszigetelés. A biztos hatás érdekében a BACHL HL formahabosított polisztirol termékek már el vannak látva felületképzéssel – az XPS mellett lábazati hőszigetelésként ezek is jól használhatók.

hoszigetelesazalapoktol1909 2
Pinceszint: többet is kihozhatunk belőle
Lábazata minden épületnek van, pinceszintje azonban nem feltétlenül: a pince megléte egyrészről plusz tárolóhelyiséget jelent, ami akár lakótérré is alakítható, másrészről viszont egy megoldandó kérdést is a hőszigetelést illetően. Ennél a szerkezeti elemnél a hőszigetelésnek már folyamatosan érintkeznie kell a talajvízzel, torlaszvízzel, talajpárával, és fontosabb lesz a nyomásállóság is. A föld által a pince falaira gyakorolt nyomást hat méter mélységig az XPS 300-as is jól állja, hat méternél magasabb falú pinceszintnél viszont már XPS 500 vagy 700 szükséges. A BACHL perimeter termék hat méter mélységig a pincében belülről alkalmazott teknőszigetelés bituminlemeze elé kiváló választás, mert egyszerre látja el a hőszigetelő, vízszigetelő és mechanikai védelmet is.

Komfort a felszín alatt
A pinceszint hőszigetelése a jelentősebb hőingadozás hiánya miatt kevésbé érintett a külső hőmérséklet változásaiban, mint az épület többi része – ez azonban nem jelenti azt, hogy itt az „éppen elég” elvét lehetne érvényesíteni. Aki előrelátó, úgy alakítja ki itt is a hőszigetelést, hogy lakótérhez illő komfortot és klímát biztosítson. Hiszen a pince ideális helyszíne lehet egy házi konditeremnek, klubszobának, játékteremnek, műhelynek is akár; emellett a pinceszint igényes hőszigetelése a teljes ház épületenergetikai szintjét emeli. Egy ház akkor igazán otthonos, ha idomul lakói életének folyamatos változásaihoz: gondoljunk a jövőre, és adjuk meg a lehetőséget a pincének az igényes hőszigeteléssel, hogy később több lehessen szimpla tárolóhelyiségnél!

www.bachl.hu

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.