Veszélyes textíliák

Veszélyes textíliák

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az azoszínezékkel festett ruházat - amennyiben káros aromás amin szabadul fel belőle - a bőrrel érintkezve kockázatot jelent az egészségre, ezért indokolt jogszabályi úton korlátozni a veszélyes azoszínezékek használatát. Hasonlóan káros lehet a nikkel, ezért ennek alkalmazását is szabályozták.

 

textilia

 

Az azoszínezékek olyan - textília és bőr festésére alkalmas - festékek, amelyek egy vagy több azocsoportot tartalmaznak, és amelyekből aromás aminok szabadulhatnak fel. Ezek az aromás aminok karcinogén tulajdonságúak, de olyan is található közöttük, amelyek mutagénnek minősülnek, tehát szaporodást károsítóak. Az Európai Parlament és Tanács 2002-ben hagyta jóvá az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló direktívát. Azok az azofestékek, amelyekből a jogszabály mellékletében felsorolt 22 féle aromás amin közül egynek vagy többnek az azocsoportja 30 ppm (mg/kg) feletti mennyiségben szabadul fel, nem használhatók fel textil- vagy bőrtermékekben, ha emberi bőrrel vagy a szájüreggel közvetlenül és tartósan kapcsolatba kerülhetnek.

A rendelet alapján a korlátozás az alábbi termékekre vonatkozik:

  • ruházat, ágynemű, törülközők, műhajak, parókák, kalapok, pelenkák és egyéb egészségügyi cikkek, hálózsákok;*cipők, kesztyűk, karóraszíjak, kézitáskák, pénztárcák, levéltárcák, aktatáskák, székhuzatok, nyakban hordható tárcák;*textil és bőr játékok, valamint olyan játékok, amelyek borítása textilből vagy bőrből készült;*végfelhasználók által történő felhasználásra készített cérnák, fonalak és szövetanyagok.
  • A szóban forgó rendelet szerint az ún. „kék” azofestékek 0,1 tömegszázaléknál nagyobb mennyiségben nem használhatók fel.

Azofestéket Európában már nem, de Ázsiában és Afrikában még mindig gyártanak. A távol-keletről Nagy-Britanniába exportált textília és bőr termék 1-5 százaléka azoszínezékkel festett. Valószínűsíthető, hogy a hazai importban hasonló nagyságrendet képvisel az azofestékkel kezelt áru mennyisége.

A nikkel

A fejlett országokban a férfiak 1-2 százaléka, míg a nők 10-15 százaléka érzékeny a nikkelre, ezért ha nikkellel vagy nikkelötvözettel tartósan érintkeznek, allergia alakulhat ki. Ezért fontos az ilyen anyagból készült termékek forgalmazásának korlátozása. A szabályozás szerint nikkel és annak vegyületei nem használhatók fel többek között gomb, szegecs, cipzár stb. céljára, ha azok a ruházaton vannak elhelyezve, és a bőrrel közvetlenül és tartósan érintkező részeiből a nikkel felszabadulásának mértéke nagyobb, mint 0,5 g/cm2/hét. 

A gyermekruhák biztonságossága

A csecsemő- és kisgyermekruhák biztonságossági előírásai szintén jogszabályban rögzítettek. Ezen követelmények kiterjednek a csecsemő- és kisgyermekruhákon feltüntetett nyersanyag-összetételre és a húzózsinórok, illetve azok végződéseire is. Nem marad szabályozás nélkül az anyag színezésére használt azoszínezék-tartalom, és a fém patentok, fémgombok és szegecsek nikkelkibocsátásának mértéke sem.
A hétévesnél fiatalabb vagy 134 cm-nél alacsonyabb gyermekek ruháinak nyak és kapucni részén nem lehet húzó-, funkcionális vagy díszítő zsinór. Ahol engedélyezett a zsinór (pl. a derékrészen), ott sem alkalmazhatók zsinórhossz szabályozó elemek, végelzárók vagy csomók. A húzózsinórok engedélyezett hossza zárt állapotban legfeljebb 280 mm, nyitott állapotban 140 mm lehet.
Az előírások oka a balesetek megelőzése; például egy műanyag végelzárót tartalmazó gumizsinór meghúzása után a gyermek arcához visszacsapódhat. Az ilyen zsinór tehát nemcsak fojtási és fulladásveszélyt jelent, hanem arcon vagy akár a szemen sérülést is okozhat.
Bizonyos díszítések, például a flitterek is veszélyesek lehetnek, hiszen a használat során a gyermekek ezeket könnyedén leszedhetik, és az apró elemek a légutakba kerülve fulladást okozhatnak. 

Az NFH ellenőrzései

2006-ban öt gyermekruházati cikk esetében vizsgáltuk meg a termékeken lévő fémgombokat és cipzárakat. Megállapítottuk, hogy mind az öt termék megfelelt az előírásoknak. 2007 márciusában hét törülközőt vizsgáltunk, aromás amin egyikben sem volt kimutatható.
A fogyasztók azon termékekkel szemben, amelyeket magukon viselnek, vagy amelyek a bőrükkel, esetenként a nyálkahártyájukkal hosszú ideig érintkeznek, sokkal nagyobb elvárásokat támasztanak. Az e termékek által mutatott legkisebb kockázatok sem fogadhatók el. Ezért 2007 második negyedében annak ellenére, hogy a feltételezett kockázatok a ruházati termékek csekély százalékánál valószínűsíthetők, piacfelügyeleti tevékenységünk részét képezte egy ilyen irányú ellenőrzés.
Hatvankettő távol-keleti ruházati terméket árusító üzletet ellenőriztünk. Célunk azoknak a veszélyes termékeknek a kiszűrése volt, amelyekhez nikkelbevonatú kellékeket használtak fel, és amelyekből a megengedettnél nagyobb mennyiségben szabadul fel a nikkel. Továbbá a feltételezhetően azoszínezékkel festett ruházati termékek közül az egészségre kockázatot jelentő termékeket kívántuk a piacról kivonni.
Összesen kilenc mintát vettünk, amelyekből nyolcat azoszínezékre, hármat nikkelkibocsátás szempontjából vizsgáltunk. A három termék nikkelkibocsátása határérték alatt maradt, míg három termékből a megengedettnél nagyobb mennyiségben szabadult fel aromás amin, amely miatt e termékek az egészségre káros hatással lehetnek.
A veszélyes termékek forgalmazásának megtiltása, forgalomból történő kivonásának elrendelése megtörtént.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.