Sokak szerint a téli hideget könnyebb elviselni, mint a nyári kánikulát, mert a hideg ellen védekezhetünk vastag ruházattal, a meleggel szemben viszont tehetetlenek vagyunk. A szabadban az embert érő hőterheléssel nem tudunk mit kezdeni, de otthonainkban, tartózkodási helyünkön már lehet tenni a hőség ellen.
Mire is vágyunk a nagy kánikulában – Hidegre, illetve hűvösebbre, alacsonyabb hőmérsékletre, amely kellemes közérzetet biztosít, és nem terheli feleslegesen szervezetünket. Számos megoldás áll rendelkezésre lakóterünk, tartózkodási helyünk, vagy éppen csak testfelületünk hűtésére. Egészen pontosan három fő megoldás közül választhatunk. Vannak olcsó, közepesen drága és költséges kategóriák. A költségek növekedésével arányosan növekszik a hűtési hatékonyság, és azzal együtt a komfortérzet is.
A legolcsóbb és legősibb
A legkedvezőbb, legolcsóbb és egyben legősibb alapelvekre épülő hűtési módszerek lényege a légáramlás, vagy hétköznapi módon a szél és a párolgás. Milyen jól tud esni – bár nem minden esetben egészséges – a forró, meleg kánikulában egy meglibbenő hűvösebb légáramlat, vagy esetleg a tömött buszon egy kis huzat.
A hőmérséklet emelkedésével egyre inkább romlik testfelületünk hőleadó képessége, illetve az onnan történő hőelvonás hatékonysága. Így nagyobb légáramlatra van szükség ahhoz, hogy elszállítható legyen a keletkezett hő, ezáltal testfelületünk hűlni tudjon. Már az ősi Kínában is ennek a hatásnak az elérésére készítették a legyezőket. Napjainkban – a villamos motor megjelenése óta – inkább ventilátorokat alkalmaznak erre a célra.
A ventilátorok lehetnek asztali, oszlop, mennyezet, padló és csillár ventilátorok. Lapátkerekük mozgásra kényszeríti a levegőt, egyszerűen szólva: fújja azt, annak technikai paraméterei függvényének mértékében. Ez függ a lapátátmérőtől, fordulatszámtól, a meghajtó motor teljesítményétől. Mind a mai napig nagyon elterjedtek a ventilátorok, melyek 2000-7000 forint közötti áron már elérhetők, különösen a nagy bevásárlóközpontok nyári akcióinak keretében. Számos kivitelben léteznek:
- az egyszerű készülékek csak a lapátkerekükhöz viszonyított axiális irányba képesek a levegő szállítására;*az újabb konstrukciók már képesek egy vízszintes, és/vagy függőleges szögtartományon belül oda-vissza mozgatni a légnyalábot.
- A légnyaláb változtathatóságának két módszere is használatos:
- az egyiknél a ventilátor rotorja a meghajtó motorral együtt egy szögtartományon belül lassan mozog egy másik meghajtómotor segítségével,*a másiknál a motor és a légcsavar fix helyzetű, és csak a légnyalábot térítik el egy szögtartományon belül, motor meghajtású terelőlapok mozgatásával. Az elterelést végezhetik egyszerű egyenes terelőlamellák, vagy egy, a légnyaláb előtt lassan forgó terelőrács is.
- Oszlopventilátorok
- A manapság igen elterjedt oszlopventilátorok kb. 1 méter magas, négyzetes, oszlopszerű készülékek, melyek az egyik függőleges felületükön fújják ki a légnyalábot. Elterjedésükben szerepe van dekoratív megjelenésüknek, továbbá annak, hogy egyáltalán nem hasonlítanak egy hagyományos szobai ventilátorra. Tulajdonképpen egy radiális szélkerék, ún. „mókuskerék” forog bennük, ezáltal jön létre a légszállítás. Ezek a készülékek is képesek változtatni a nyalábszöget oda-vissza mozgással. A légszállítás (szélerő) már majdnem minden készüléknél legalább három fokozatban állítható, és a nyalábszög-változtatás, pásztázás is kapcsolható funkció.
Különféle megoldások, kivitelek léteznek, de nem könnyű különbséget tenni közöttük. Minél nagyobb teljesítményűek, annál nagyobb a légszállító képességük. Minél nagyobb a keverendő légmennyiség, illetve a helyiség légtere, a fúvatási távolság, annál nagyobb teljesítményre van szükség. A többi már kizárólag ízlés dolga. A ventilátor önmagában nem hűtőkészülék, hiszen az azonos hőmérsékletű levegőt „kavarja” folyamatosan. Mindezek ellenére fejthet ki hűtőhatást testfelületünkön, ha hatékonyan lefúvatjuk vele a keletkezett hőmennyiséget, izzadságot. Így tulajdonképpen ez számunkra hőmennyiség-csökkenést, tehát hűtést eredményez.
Hűtenek és párásítanak
A ventilátorok után ismerkedjünk meg a már kissé bonyolultabb összefüggések alapján üzemelő készülékekkel, a léghűtőkkel. Működési elvük összetettebb, mint a ventilátoroké, de még mindig a természetben is létező jelenségeken alapszik. Mindenkinek ismerős az érzés, amikor a vízből kijőve, az enyhe szél hatására is dideregni kezdünk, mert testfelületünk hűlni kezd. Ez egy egyszerű fizikai jelenségből adódik: a párolgás hőelvonással jár, így a rólunk folyamatosan elpárolgó víz hőt von el, tehát a párolgás folyamatosan hűt, és a szél gyorsítja is a folyamatot.
Ezen a jelenségen alapul az ún. léghűtő berendezések működési elve. Hűtési teljesítményük természetesen nem vethető össze a légkondicionálókéval, bár már képesek az átfúvatott levegő hűtésére, itt már valódi hőelvonás történik. A léghűtő készülékek által kifújt levegő valóban hűvösebb néhány Celsius fokkal, mint a beszívott. Működésük során vizet párologtatnak el egy textilhenger segítségével, és ventilátorral áramoltatják át a levegőt a rendszeren. A kifúvatott légnyaláb szögét komolyabb készülékeknél nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is lehet változtatni, esetleg maguk is képesek erre bizonyos program szerint. A különböző komfortfunkciók árbefolyásoló tényezők. A léghűtő berendezések hűtési teljesítménye nem túl jelentős, ráadásul páratartalom-, és hőmérsékletfüggő is. A környezetihez képest körülbelül 4-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű levegőt képesek kifújni. Villamos teljesítményfelvételük nem túl jelentős, 50-70 Watt körüli, működésükhöz vízzel kell feltölteni tartályukat. Mindemellett van lehetőség a hűtési hatásfok növelésére is jég segítségével. Ezeket a berendezéseket ezért egy külön jégtartállyal is felszerelték, amibe jeget, jégkockát helyezhetünk. Így nagyobb a hűtési hatásfok a jég felolvadásáig.
Mivel a működés a párolgási hőelvonás elvén alapul, ezért a léghűtők egyben párásítók is, hiszen a víztartályból vizet párologtatnak a helyiségbe. Emiatt sokan nem kedvelik, bár száraz levegőjű helyen kimondottan hasznosak is lehetnek. Vannak olyan léghűtők, amelyek egyúttal fűtőkészülékek is, villamos fűtőspirállal fejlesztik a szükséges hőt, és a ventilátor segítségével adják le a környezetnek. Ez az üzem már jóval nagyobb energiaigényű, általában 0,8-2kW. A léghűtők nagy előnye a kedvező költség, áruk 14-30 ezer forint körül mozog. A magasabb árúak a komfortfunkciók széles palettájával rendelkeznek, melyek közül a távvezérlőről való működtetés csak a legalapvetőbb kényelmi szolgáltatások egyike.
Hozzászólások