Hőség ellen - ventilátorral, léghűtővel

Hőség ellen - ventilátorral, léghűtővel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Sokak szerint a téli hideget könnyebb elviselni, mint a nyári kánikulát, mert a hideg ellen védekezhetünk vastag ruházattal, a meleggel szemben viszont tehetetlenek vagyunk. A szabadban az embert érő hőterheléssel nem tudunk mit kezdeni, de otthonainkban, tartózkodási helyünkön már lehet tenni a hőség ellen.

 

venti

 

Mire is vágyunk a nagy kánikulában - Hidegre, illetve hűvösebbre, alacsonyabb hőmérsékletre, amely kellemes közérzetet biztosít, és nem terheli feleslegesen szervezetünket. Számos megoldás áll rendelkezésre lakóterünk, tartózkodási helyünk, vagy éppen csak testfelületünk hűtésére. Egészen pontosan három fő megoldás közül választhatunk. Vannak olcsó, közepesen drága és költséges kategóriák. A költségek növekedésével arányosan növekszik a hűtési hatékonyság, és azzal együtt a komfortérzet is.

A legolcsóbb és legősibb
A legkedvezőbb, legolcsóbb és egyben legősibb alapelvekre épülő hűtési módszerek lényege a légáramlás, vagy hétköznapi módon a szél és a párolgás. Milyen jól tud esni - bár nem minden esetben egészséges - a forró, meleg kánikulában egy meglibbenő hűvösebb légáramlat, vagy esetleg a tömött buszon egy kis huzat.
A hőmérséklet emelkedésével egyre inkább romlik testfelületünk hőleadó képessége, illetve az onnan történő hőelvonás hatékonysága. Így nagyobb légáramlatra van szükség ahhoz, hogy elszállítható legyen a keletkezett hő, ezáltal testfelületünk hűlni tudjon. Már az ősi Kínában is ennek a hatásnak az elérésére készítették a legyezőket. Napjainkban - a villamos motor megjelenése óta - inkább ventilátorokat alkalmaznak erre a célra.
A ventilátorok lehetnek asztali, oszlop, mennyezet, padló és csillár ventilátorok. Lapátkerekük mozgásra kényszeríti a levegőt, egyszerűen szólva: fújja azt, annak technikai paraméterei függvényének mértékében. Ez függ a lapátátmérőtől, fordulatszámtól, a meghajtó motor teljesítményétől. Mind a mai napig nagyon elterjedtek a ventilátorok, melyek 2000-7000 forint közötti áron már elérhetők, különösen a nagy bevásárlóközpontok nyári akcióinak keretében. Számos kivitelben léteznek:

  • az egyszerű készülékek csak a lapátkerekükhöz viszonyított axiális irányba képesek a levegő szállítására;*az újabb konstrukciók már képesek egy vízszintes, és/vagy függőleges szögtartományon belül oda-vissza mozgatni a légnyalábot.
  • A légnyaláb változtathatóságának két módszere is használatos:
  • az egyiknél a ventilátor rotorja a meghajtó motorral együtt egy szögtartományon belül lassan mozog egy másik meghajtómotor segítségével,*a másiknál a motor és a légcsavar fix helyzetű, és csak a légnyalábot térítik el egy szögtartományon belül, motor meghajtású terelőlapok mozgatásával. Az elterelést végezhetik egyszerű egyenes terelőlamellák, vagy egy, a légnyaláb előtt lassan forgó terelőrács is.
  • Oszlopventilátorok
  • A manapság igen elterjedt oszlopventilátorok kb. 1 méter magas, négyzetes, oszlopszerű készülékek, melyek az egyik függőleges felületükön fújják ki a légnyalábot. Elterjedésükben szerepe van dekoratív megjelenésüknek, továbbá annak, hogy egyáltalán nem hasonlítanak egy hagyományos szobai ventilátorra. Tulajdonképpen egy radiális szélkerék, ún. „mókuskerék” forog bennük, ezáltal jön létre a légszállítás. Ezek a készülékek is képesek változtatni a nyalábszöget oda-vissza mozgással. A légszállítás (szélerő) már majdnem minden készüléknél legalább három fokozatban állítható, és a nyalábszög-változtatás, pásztázás is kapcsolható funkció.

Különféle megoldások, kivitelek léteznek, de nem könnyű különbséget tenni közöttük. Minél nagyobb teljesítményűek, annál nagyobb a légszállító képességük. Minél nagyobb a keverendő légmennyiség, illetve a helyiség légtere, a fúvatási távolság, annál nagyobb teljesítményre van szükség. A többi már kizárólag ízlés dolga. A ventilátor önmagában nem hűtőkészülék, hiszen az azonos hőmérsékletű levegőt „kavarja” folyamatosan. Mindezek ellenére fejthet ki hűtőhatást testfelületünkön, ha hatékonyan lefúvatjuk vele a keletkezett hőmennyiséget, izzadságot. Így tulajdonképpen ez számunkra hőmennyiség-csökkenést, tehát hűtést eredményez.

Hűtenek és párásítanak

A ventilátorok után ismerkedjünk meg a már kissé bonyolultabb összefüggések alapján üzemelő készülékekkel, a léghűtőkkel. Működési elvük összetettebb, mint a ventilátoroké, de még mindig a természetben is létező jelenségeken alapszik. Mindenkinek ismerős az érzés, amikor a vízből kijőve, az enyhe szél hatására is dideregni kezdünk, mert testfelületünk hűlni kezd. Ez egy egyszerű fizikai jelenségből adódik: a párolgás hőelvonással jár, így a rólunk folyamatosan elpárolgó víz hőt von el, tehát a párolgás folyamatosan hűt, és a szél gyorsítja is a folyamatot.
Ezen a jelenségen alapul az ún. léghűtő berendezések működési elve. Hűtési teljesítményük természetesen nem vethető össze a légkondicionálókéval, bár már képesek az átfúvatott levegő hűtésére, itt már valódi hőelvonás történik. A léghűtő készülékek által kifújt levegő valóban hűvösebb néhány Celsius fokkal, mint a beszívott. Működésük során vizet párologtatnak el egy textilhenger segítségével, és ventilátorral áramoltatják át a levegőt a rendszeren. A kifúvatott légnyaláb szögét komolyabb készülékeknél nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is lehet változtatni, esetleg maguk is képesek erre bizonyos program szerint. A különböző komfortfunkciók árbefolyásoló tényezők. A léghűtő berendezések hűtési teljesítménye nem túl jelentős, ráadásul páratartalom-, és hőmérsékletfüggő is. A környezetihez képest körülbelül 4-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű levegőt képesek kifújni. Villamos teljesítményfelvételük nem túl jelentős, 50-70 Watt körüli, működésükhöz vízzel kell feltölteni tartályukat. Mindemellett van lehetőség a hűtési hatásfok növelésére is jég segítségével. Ezeket a berendezéseket ezért egy külön jégtartállyal is felszerelték, amibe jeget, jégkockát helyezhetünk. Így nagyobb a hűtési hatásfok a jég felolvadásáig.
Mivel a működés a párolgási hőelvonás elvén alapul, ezért a léghűtők egyben párásítók is, hiszen a víztartályból vizet párologtatnak a helyiségbe. Emiatt sokan nem kedvelik, bár száraz levegőjű helyen kimondottan hasznosak is lehetnek. Vannak olyan léghűtők, amelyek egyúttal fűtőkészülékek is, villamos fűtőspirállal fejlesztik a szükséges hőt, és a ventilátor segítségével adják le a környezetnek. Ez az üzem már jóval nagyobb energiaigényű, általában 0,8-2kW. A léghűtők nagy előnye a kedvező költség, áruk 14-30 ezer forint körül mozog. A magasabb árúak a komfortfunkciók széles palettájával rendelkeznek, melyek közül a távvezérlőről való működtetés csak a legalapvetőbb kényelmi szolgáltatások egyike.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.