Média Építészeti Díj 2019 döntősei

Média Építészeti Díj 2019 döntősei

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A Média Építészeti Díj 15 éve hívja fel a figyelmet a kortárs építészet eredményeire és arra, hogy épített környezetünk formálása a szakma és az értő nyilvánosság közös ügye. November 8-án az alkotók nyilvános gálán mutatják be a döntős terveket és épületeket az Uránia Nemzeti Filmszínházban a médiazsűri, illetve az átadón megjelenő nagyközönség előtt.

mediaepiteszetidijdontosei2019 720


A nemzetközi előzsűri épület és terv kategóriában az összesen több mint 130 jelentkező közül 5-5 finalistát választott ki. Az idén holland, litván, albán és magyar szakértők nemcsak szelektáltak a pályázók között, de áttekintették, véleményezték a magyar építészetet, és értelmezték főbb irányvonalait. Így 2019-ben úgy fogalmaztak, hogy a magyar építészeti alkotások „minőségüket tekintve kiemelkednek a régió fejlesztései közül”. Különösen azokat a projekteket fogadták lelkesedéssel, amelyek ma, a társadalmi fenntarthatóság és érzékenység kritikus pillanatában erős szociális elköteleződésről tesznek tanúbizonyságot. Példamutatónak nevezték, hogy nagyvárosi attrakciók helyett a magyar építészek kreativitásra és eredetiségre törekszenek, alapvető figyelmet fordítanak környezetükre. Az elmúlt 15 év során a díjak odaítélésében több mint 40 sajtóorgánum képviseletében több mint 50 újságíró vett részt. Előzsűri 2011 óta szelektál a pályázatok között, ennek köszönhetően az Építészfórum 19 nemzetközi szaktekintélyt tudott meghívni, hogy ismerjék meg és véleményezzék a magyar építészet legújabb eredményeit. A szakmai zsűri mellett a nagyközönség is szavazhatott a neki tetsző projektekről, ez idén sincs másként: a november 8-i gálán a publikum a helyszínen dönthet a nyertesekről, az online szavazás eredményeként kialakult 7 döntősről. A közönségszavazás finalistái az Építészfórum oldalán tekinthetők meg.

Az ÉPÜLET kategória döntősei:
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusfejlesztésének 3. üteme – vezető tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt (3h Építésziroda)
A Fátimai Szűzanya zarándokhelye, Alsószentiván – vezető tervező: Gutowski Robert
Vizafogó Tagóvoda felújítása és bővítése – vezető tervező: Nagy Csaba, Pólus Károly, Tőrös Ágnes (ARCHIKON)
Nadasan 2., családi ház – vezető tervező: Péterffy Miklós
Salgótarján, Beszterce tér felújítása – vezető tervezők: Holló Mátyás (indelab), Baróthy Anna (S39 Hybrid Design), Madarász Dóra (Landspect)

A zsűri szerint a pályaművek technikai megoldásai bizonyítják, hogy a magyar építészek mesterségbeli szakmai tudása is magas fokú. Újdonság, hogy a tervezők számára nemcsak a városképre, épített környezetre, de a társadalomra kifejtett hatás is meghatározó jelentőséggel bír.

A TERV kategória döntősei:
Ételszínház Kisvárdán – építész: Mártha Anna
Roma Inkubátor Liget – építész: Tóth Tünde
Szociális bérlakások társasháza a Józsefvárosban – építész: Krizsó Bernadett
Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése – építész: Tábi Sára
Budakalász magja – építészek: Bajusz Csaba Ádám, Salacz Ádám, Vadász Balázs

A nemzetközi előzsűri a diplomamunkákat, illetve az ötletpályázatokat preferálta, céljuk ezzel az volt, hogy felhívják a figyelmet az oktatás és a mentorálás szakmában betöltött felelősségére, mert meggyőződésük, hogy jól képzett, társadalmi szerepükkel tisztában lévő, szociálisan elkötelezett fiatal építészekre van szükség.

Média Építészeti Díja nyilvános gálája
Helyszín: Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Budapest, Rákóczi út 21.)
Időpont: Időpont: 2019. november 8., 17:00
Jegyek: https://www.ticketportal.hu/event/15-Media-Epiteszeti-Dija
Műsorvezető: Winkler Nóra
http://mediadij.epiteszforum.hu/

Az előzsűri tagjai a nemzetközi építészet kiemelkedő alkotói és kritikusai: Indira van’t Klooster (az Amszterdami Építészeti Központ igazgatója, 2014 óta a Média Építészeti Díja nemzetközi előzsűrijnek elnöke), Ruta Leitanaite (a litván építészek szövetségének elnöke),Saimir Kristo (az albániai POLIS Egyetem Építészeti és Tervezési Karának dékánhelyettese, a Tirana Architecture/Design Week kurátora),illetve a Magyar Építőművészek Szövetsége képviseletében Z. Halmágyi Judit (építész)
A médiazsűri tagjai: Bagi László zsűrielnök (Forbes), Csernátony Dóra (Propaganda Media/TV2), Eszes Andrea (Nők Lapja), Ficsor Benedek (Magyar Hang), Földes András (Index), Rajcsányi Gellért (Mandiner), Vincze Miklós (24.hu)
A szakmai zsűri tagjai: Somogyi Krisztina (építészetkritikus és vizuáliskörnyezet-kutató, az Építészfórum főszerkesztője), Kovács Dániel (művészettörténész, kurátor, az Építészfórum főszerkesztője), Lévai Tamás (építész)

Főtámogató: Austrotherm Támogatók: A Fény Mestere Díj 2019, Aluprof, BIGGEORGE Property, Europa Design, Gránit Pólus, Lechner Tudásközpont, Nemzeti Kulturális Alap, Optimum Solar, PERI, Terran, VPI Betonmanufaktúra Szakmai médiapartnerek: A Mi Otthonunk, Építész Klub, Kortárs Építészeti Központ, Magyar Építéstechnika, Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészet, Octogon, Otthon Neked, Proidea

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusfejlesztésének 3. üteme – vezető tervezők: Csillag Katalin, Gunther Zsolt (3h Építésziroda)

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}