Év Háza 2019 díjátadás: pécsi kis társasház és piac

Év Háza 2019 díjátadás: pécsi kis társasház és piac

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

2019. október 4-én, idén első alkalommal gálarendezvényen vehette át családi ház és lakóépületek kategóriában Karlovecz Zoltán építész az Év Háza-díjat a Pécsre tervezett háromlakásos lakóházáért, középület kategóriában pedig Járomi Irén és Kiss Gyula építészpáros munkája, a nagykőrösi városi piac csarnoképülete bizonyult a szakmai zsűri véleménye szerint a legjobbnak. A két fődíj mellett hat különdíj is gazdára talált.

evhaza2019dijatado 720


"A hazai heterogén építészeti közeg, a rendszerszintű építészeti kritika hiánya, valamint a szakma általános gyenge hangja mind a minőségi építészeti díjak jelentőségét és fontosságát növelik. Az Év Háza-díj és mozgalom mára túlmutat egy szakmai elismerésen. Az elmúlt évtized alatt a díj az építészek egyre gyengülő véleményerejének egyik hiánypótló és hiteles szervezőerejévé vált. Ezt tartom ma már a legnagyobb jelentőségének és legfontosabb szerepének."– mondta a díjátadón Szoják Balázs, építész, az Év Háza-díj kurátora.
Nyolc építészcsapat munkáját ismerték el a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége védnökségével kiírt pályázaton, ahol idén 33 épület került az évről-évre változó összetételű, elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázat célja megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel a bírálóbizottság által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást.


evhazafodijpecs 1
Fotó: Karlovecz Zoltán, Bujnovszky Tamás

Tudatos „múltbeliség” Pécsett
Az 500 000 forinttal járó Év Háza fődíjat családi ház és lakóépületek kategóriában Karlovecz Zoltán építész kapta egy Pécsett található háromlakásos lakóházért, aljában üzlettel.
„A mai hangvételű megfogalmazás, az arányos és ötletes szerkesztés magában hordoz és sugall egy tudatos múltbeliséget is, többlet tartalmat adva ezzel az eredetileg is szép építészeti elképzelésnek. A ház léptékeihez viszonyított várszerűség, a tagadhatatlan organikus szellemiség, valamint a kupolás lefedés kicsit „törökös” beütésének atmoszférája teszi talán még inkább „pécsivé” ezt, az amúgy sem kevéssé „pécsi” példaértékű alkotást.” – mondta méltató beszédében az idén legjobbnak ítélt lakóépületről Szoják Balázs.


evhaza2019 kozepuletpiac
Fotó: Palkó György

Hagyományokat őrző épület, modern alumínium köntösben
A pályázaton idén másodszor középület kategóriában is kihirdették a legjobbat. A szintén 500 000 forinttal járó díjat Járomi Irénnek és Kiss Gyulának, a nagykőrösi Városi Piac Csarnoképületének megvalósításáért ítélte oda a zsűri.
„A családi házas környezethez viszonyítva nagy épületet változatos formálású, keresztgerincű tömegekkel teszi oldottá. Ezek a játékos oldalszárnyak a bejáratoknak adnak méltó hangsúlyt. A homlokzat áttört árnyékoló lemez borítása légies megjelenést biztosít az épületnek.” – mondta méltatásában Dévényi Sándor, az Év háza pályázat bíráló bizottságának elnöke.


tanyanyaraloepulet bugyiurbopuszta
Tanya nyaralóépület Bugyi-Ürbőpuszta Fotó: Palkó György

csopak lakoepulet
Lakóépület Csopak Fotó: Jurassza Zsófia

reformatusgyulekezetihaz monorierdo
Református gyülekezetiház és templom Monorierdő Fotó: Czégány Sándor

Hat épület tervezője kapott különdíjat
Arról, hogy a cégek és szövetségek által felajánlott különdíjat melyik pályázó kapja, évek óta szintén a független zsűri dönt. A Magyar Építész Kamara különdíját Vékony Péter, Mezei Sándor és Éltető Zsófia vette át a Bugyi-Ürbőpusztán található tanya nyaralóépület tervezéséért. A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját Tóth Péter DLA, Dr. Szűcs Endre, Mérő Máté és Kis Kálmán kapta egy csopaki lakóépület tervezéséért. A középület kategória főtámogatója, a Hella Árnyékolástechnikai Kft. különdíját Czégány Sándornak, a Monorierdőben található Református gyülekezeti ház terveiért ítélték oda. A családi ház és lakóépület kategória fő támogatója, a Xella Magyarország Kft. Zöld ház - energiahatékonyság különdíját Singer Ádám egy Szombathelyen épült családi ház tervezéséért kapta. Az Guardian Orosháza Kft. különdíját Kasuba János érdemlete ki a Debrecenbe tervezett görögkatolikus érseki hivatal terveiért, végül a Meva Zsalurendszerek Zrt. díját Vadász Bence DLA és Miklós Zoltán kapta a budapesti Meininger Hotel terveiért.


csaladihaz szombathelyevhaza2019
Családi ház Szombathely Fotó: Batár Zsolt

gorogkatolikusersekihivatal debrecen
Görögkatolikus Érseki Hivatal Debrecen Fotó: Varga Attila

Minden évben neves zsűri dönt
Nem túlzás, hogy az Év Háza-díj zsűrije az egyik legrangosabb szakmai grémium a hazai díjak és pályázatok vonatkozásában. Ennek garanciájaként a legjelentősebb építész szakmai szervezetek vezetői mellé minden évben meghívást kaptak az előző évben Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. 2019-ben a 2018-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek vettek részt a zsűriben, ezáltal is emelve a pályázat színvonalát. A zsűri elnöke idén hatodik alkalommal Dévényi Sándor DLA, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész. Társelnökök Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora voltak. Az zsűri tagjai Tóth Balázs, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője, valamint Dr. Tóth Elek, címzetes egyetemi tanár, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék, illetve a 2018-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek: Anthony Gall, Callmeyer László, Szabó Levente DLA, Vasáros Zsolt.
A pályázat főtámogatói a Hella Árnyékolástechnika Kft., a Xella Magyarország Kft., további támogatói pedig a Guardian Orosháza Kft., a Meva Zsalurendszerek Zrt. amely cégek támogatói különdíjat is felajánlottak, illetve a Prefa Hungária Kft.

További információ: www.evhaza.hu

A NYERTES ÉPÜLETEK MÉLTATÁSAI

evhazafodijpecs 2
Fotó: Karlovecz Zoltán, Bujnovszky Tamás
Év háza 2019 – Családi ház és lakóépület kategória
Tudatos „múltbeliség” Pécsen
Karlovecz Zoltán, Háromlakásos lakóház üzlettel
Pécsett a Rókus domb felé némileg megnyíló tér, valamint a másik oldalról záródó szűk kis utcácskák kisvárosias zegzugos játéka közé pottyant Karlovetz Zoltán elvarázsolt háza. Az adottságok találkozása ihlette ezt a tégla házat, mely - az építész bevallása szerint is – koncepcionálisan egy „ház-nem ház”. Megadva az épület fő karakterét, organikus vonalvezetésű, hangsúlyos, áttört téglafal öleli körbe és jelöli ki határozottan a rendelkezésre álló teret és kis udvart. Az így kialakult és megkomponált térbeli és vizuális kapcsolatok a külső és belső „világok” között hozzák létre a ház egyedi atmoszféráját. Ennek a gondolatnak a következetes végig vitele követhető nyomon a terek kialakításában, a fény-árnyék hatásokban és átlátásokban, mely izgalmas változásban tartja az egyébként jellemző határozott, statikus elemeket.
A mai hangvételű megfogalmazás, az arányos és ötletes szerkesztés magában hordoz és sugall egy tudatos múltbeliséget is, többlet tartalmat adva ezzel az eredetileg is szép építészeti elképzelésnek. A ház léptékeihez viszonyított várszerűség, a tagadhatatlan organikus szellemiség, valamint a kupolás lefedés kicsit „törökös” beütésének atmoszférája teszi talán még inkább „pécsivé” ezt, az amúgy sem kevéssé „pécsi” példaértékű alkotást. Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora

evhaza2019 kozepuletpiac 2
Fotó: Palkó György
Év háza 2019 – Középület kategória
Hagyományokat őrző épület, modern alumínium köntösben
Járomi Irén és Kiss Gyula, Városi Piac Csarnoképülete, Nagykőrös
A piac acél szerkezetű, egyhajós csarnok. A családi házas környezethez viszonyítva nagy épületet változatos formálású, keresztgerincű tömegekkel teszi oldottá. Ezek a játékos oldalszárnyak a bejáratoknak adnak méltó hangsúlyt. A homlokzat áttört árnyékoló lemez borítása légies megjelenést biztosít az épületnek. A magas építészi minőséget képviselő épületet a zsűri a középület kategória „Év Háza” díjával jutalmazza.
Dévényi Sándor DLA, az Év háza pályázat bíráló bizottságának elnöke

tanyanyaraloepulet bugyiurbopuszta 2
Fotó: Palkó György
Év háza 2019 MÉK különdíj
Tudatos fenntarthatóság és környezetkímélő megoldások a tanyán
Vékony Péter, Tanya-nyaralóépület, Bugyi-Ürbőpuszta
Nehéz feladat amikor az Építész saját családjának tervez, ahol a feleség is építész, és igyekszik mindent megvalósítani amit korábban a családi házról gondolt(ak). A feladat tovább nehezedik amikor egy meglévő épületet kell ezek szerint átalakítani, végül közel 7 év alatt sikerült megoldani a feladványt. Ürbőpusztán az egyes birtokrészeket, a két háború közötti időben is birtokos személyéről, és a téesz idejében is, és egészen a mai napig is különböztetik meg. Ezek az tanyák tulajdonképpen egy-egy majorság hodályaiból, istállóiból és egyéb gazdasági épületeiből állnak, körülöttük néhány, legfeljebb egy-két tucat ház, az egykori cselédek, földművesek és később a téesz dolgozók szerény hajlékai voltak.
Ez az ürbőpusztai tanyaépület valószínűleg mezőgazdaság munkások, vagy a juhászok számára épülhetett, kb. 80-90 évvel ezelőtt, csak nagyon egyszerű szállás jellegű ház. Évek óta lakatlanul állt, állapota leromlott, tető szerkezete és héjazata tönkrement, a vályogfalak leáztak. Az eredeti alaprajz a tanyasi, hagyományos kialakítású, szoba - konyha - kamra, egymásba nyíló elrendezésben. Ekkor érkezik a pesti építész - az egyszerű, romantikus város lakó - aki évekig érleli a koncepciót, végül a vályog főfalakat megtartva és összebontva a helyiségeket, egy kicsit megtoldva a házat létrehozza a család igényeire szabott tanyát, a család második otthonát. Tervezési alapkoncepciója az itt talált "egyszerűség" megőrzése, a hagyományos szerkezetek újrahasználása, a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele, a természetes, helyi anyagok felhasználása, és a környezet kímélése és energiatudatosság. Igyekszik minden szerkezetet és anyagot újra hasznosítani, amit csak lehet felújítva megtartani. A tervezett kiegészítések szépen illeszkednek az eredeti épülethez. Az új tető cserepézés is kitűnő választás a tanyasi környezethez, a két felülvilágító ablak fényárba borítja a helyiségeket. A régi pór födémet letisztítva hangulatos belső térelem jön létre. A víz elvezetés megoldásával az eredeti vastag vályogfalak is kiválóan üzemelnek, nyáron hűs, télen kiválóan szigetelnek, megőrzik a meleget. A tervezett új épületrészek: a klasszikus árnyékoló tornác, a nappalihoz és a tornáchoz kapcsolódó fedett-nyitott teraszok, lécvázas homlokzati burkolattal árnyékos, szellős és hűs teret biztosítanak a családnak - a kinti és benti terek fogalmát újra értelmezve, a mai családi "tanya" eszményi képét megvalósítva. Az épület a Magyar Építész Kamara külön díjat nyerte el, az említett építészi magatartás, a " kevesebb -sokszor több", és tudatos fenntarthatósági és környezetkímélő szakmai hozzáállása miatt.
Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke

csopak lakoepulet 2
Fotó: Jurassza Zsófia
Év háza 2019 - MÉSZ különdíj
„No plastic”
Tóth Péter DLA, Dr. Szűcs Endre, Mérő Máté, Kis Kálmán
Sokat beszélünk manapság ökológiai lábnyomról, a jövő iránti felelősségről, műanyagmentes hónapról. A hétköznapjainkban egyre nagyobb körben válik természetessé, hogy ne használjunk a vásárláshoz műanyagzacskót, a piacra adott esetben magunk varrta textilszatyorral megyünk és önkétesek százai gyűjtik a Tisza mentén a műanyag szemetet. Mintha az építészetben is egyre nagyobb divat lenne erről a fajta gondolkodásról beszélni. De amikor odajutunk egy olyan épülethez, amely egy új funkció kapcsán nem kerül azonnal elbontásra, ha gondos és értő kezek kifejtik a falakból a múltat, nem mindent azonnal szemétre küldenek és mindezt úgy teszik, hogy az adott épület szerves részeként építik – újítják tovább, téglából építik a falakat, fából készítik a nyílászárókat és ácsolják a tetőt, cserepet tesznek a tetejére és „ne adj Isten” a kárpátmedencei, nemzeti, építészeti hagyományinkat folytatják (itt megjegyzem, hogy ezek a dolgok szervesen épülnek egymásra), akkor mintha egy kicsit mi építészek elbizonytalanodnánk. Mi ebben az új? Igazán mai-e? Pedig én úgy gondolom – és az eredmény is azt mutatja, hogy a zsűriben is sokan – hogy egy szervesen épülő társadalomban és időben ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ha minőségi anyagokból, kiváló arányérzékkel, az apró részletekig lebontott odafigyeléssel terveznek és építenek meg egy házat, a legkifinomultabb ízlésnek is megfelelő belső bútorozással és kialakítással hoznak létre otthont, otthont a benne élő embereknek, akkor a világ rendje kezd helyreállni. Makovecz Imre mondta: „hogy az építészet feladata, hogy fenntartsa és megújítsa az építészet ember-nyelvét, azt a világbeszédet, melyben az otthon otthont jelent, a szent tér szent teret és az építészet az Archék Tektonikáját jelentse.” Sokan gondoltuk ezt az adott, Tóth Péter által tervezett háznál, hogy ez itt sikerült. Ezért kapta az épület a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíját.
A 2019-es esztendő Mindszent havának 4. napján
Jánosi János, Ybl – és Pro Architectura díjas építész

reformatusgyulekezetihaz monorierdo 2
Fotó: Czégány Sándor
Év háza 2019 - Hella ÁNR Árnyékolástechnikai Kft. különdíj
Robusztus tömeg, barátságos belső terek
Czégány Sándor, Református gyülekezeti ház és templom, Monorierdő
Az épületegyüttes szabadon álló beépítésű lakóövezetes környezetben készült el 2015-tól három ütemben (gyülekezeti terem. templom, lelkészlakás). Az ütemezett megvalósítás érvényesül a toronnyal összekötött két téglatestben, egyik a templomé, másik a gyülekezeti ház. A tömegek harmonikusan illeszkednek, finoman lépkedő harmóniában egymással. A tömegeket koronázó tetők párbeszéde erőteljes fehérre festett falakon áll, míg a terep erőteljes padka lábazatként fogja meg a falakat alulról, és rávezet az egyértelműen boltozat bejáratokra. A részletekben gazdag, finoman taglalt, mégis robusztus tömeghez párosulnak barátságos belső terek. Czégány Sándor számára a részletek fontosak, gondosan megtervezi a lámpáktól kezdve minden részletet. Belül a fehér falak uralkodnak, a nyílások, mint fényforrások szabályozzák a tereket. A templomtérben a tetőszerkezet figyelemre méltó. El tudom képzelni, hogy a gyülekezet szereti ezt a házat, amely egyszerűen megfogalmazott gazdagságával meleg otthonérzetet kelt. Az ilyen értékek fontosabb, mint a múló divat, az építészeti örökségünkből táplálkoznak, a jelent és a jövőt szolgálva. Gratulálok a tervezőnek, Czégány Sándornak.
Anthony Gall, Ybl Miklós-díjas építész tervező

csaladihaz szombathelyevhaza2019 2
Fotó: Batár Zsolt
Év háza 2019 - Xella Magyarország Kft. különdíj
Modern családi ház Szombathelyen
Singer Ádám, Krupp Márton, Családi ház, Szombathely
Szépen végig gondolt, elegáns, nappal is és éjszaka is jól fényképezhető ház, alaposan kidolgozott és mívesen elkészített részletekkel. Itt akár be is fejezhetnénk az ismertetést, azonban ez a ház olyan hendikeppel indult, hogy szükségszerűen több is van benne.
A családi házak építésének egyik nagy gondja, hogy többnyire kicsik az építési telkek, ha pedig nem kicsik, akkor keskenyek. Ilyen méreteknél és arányoknál nehéz biztosítani a joggal elvárható intimitást, ennek megoldása az igazi kihívás a tervező számára. Olyan háznál, ami meredek domboldalba épül, és ez a ház pontosan ilyen telken helyezkedik el, a szomszédok belátásának megakadályozása végképp komoly fejtörés elé állítja az építészt. Ilyenkor szokott jönni az, hogy „körbetujázzák” a telket, és pár év után az űrből is látható több méter magas zöld kerítés jelöli a telekhatárt. Tuja itt is van, de ahol lehetett, ott a tervező más megoldással élt, részben a földbe süllyesztette, részben tetővel fedte le a magánélet területeit.
Amitől különleges, de legalábbis érdekes ez az épület, az az utcai homlokzat megoldása, a kerítéstől illendően elhúzva egy jókiállású tömör betonfal határolja a garázst, megálljt parancsolva a nem eléggé leleményes fürkész tekinteteknek. Nem lehet nem észrevenni, hogy ez a betonfal az alig negyed óra gyaloglásra lévő felszabadulási emlékműre hajaz. Kellő műveltség, helyi jóltájékozottság és a folyamat résztvevői ismeretének hiányában nem lehet pontosan tudni a szándékokat, azt, hogy ez nosztalgia, adózás a hely szellemének, költészet vagy egyszerű poén.
Mindenesetre egy jól kitalált, jól elkészített válasz a feltett kérdésre.
Tóth Balázs Tamás, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője

gorogkatolikusersekihivatal debrecen 2
Fotó: Varga Attila
Év háza 2019 – Guardian Orosháza Kft. különdíj
A templom épületének lelke
Kasuba János, Görögkatolikus Érseki Hivatal, Debrecen
A bemutatott, megvalósult épület a debreceni Főpályaudvar közelségében található. A háborús pusztítás következtében az eredetileg városias, belsőudvaros, körfolyosós épületnek csak az utcai része maradt meg, egyik hátsó sarka meg sem épült. Az új rendeltetésből adódó funkciók elhelyezésekor a tervező megtartotta a régi épület alapvető, kiscellás térstruktúráját. Minimális áttöréseket, ajtónyitásokat, válaszfaláthelyezéseket alkalmazott, és egyben kihasználta a kialakult helyzet adta jogi és műszaki lehetőségeket a tűzfalakon levő ablakelhelyezésekre, szolgálva a korszerű használhatóságot. Az érsekihivatal épülete kialakításakor a tervező megoldotta a körfolyosó hiányából adódó nehézkes belső közlekedést. A csonkán maradt „U” szárnyak ismételt összekötése „lebegő” függőfolyosóval egyúttal lehetőséget adott az akadálymentességi követelmények miatti szükséges lift elhelyezésére is.
Figyelmet érdemel a puritán tervezői felfogás. A régi épületrész fedettudvari homlokzata megőrizte az eredeti hangulatot osztott ablakaival, helyenkénti eredeti mintázatú folyosókorlátaival. Ezzel szemben, az immáron fedett, temperált udvar, új épületszerkezetei modern felfogást tükröznek. A lebegő körfolyosó, liftakna, pillérek formai kialakításai letisztult, egyszerű, funkcionális elemei az épületkiegészítésnek.
Kedvező az egész épületbelső visszafogott, fehérre alapozott színvilága. A régirészen a berendezési tárgyak, míves bútorok, és ahol megmaradtak, az eredeti korlátok, jobban érvényesülnek. Formai és színvilági tisztaság érzékelhető az újépítésű épületrészeken is. Az egyszerű kohászati acélszerkezetek mellett az udvari függönyfal, és az udvart lefedő üvegtető képviseli korunk építéstechnológiáját filigrán szerkezetével.
A közösségi rendezvényre is alkalmas fedett udvar üveg függönyfala jó vizuális kapcsolatot teremt az idők folyamán, az egykori hátsó épületrész helyén nagy fákká növekedett növényvilággal.
A megvalósult épület tervezői és használói meg tudták őrizni az épület lelkét, ezért a bíráló bizottság elismerésre méltónak találta.
Callmeyer László, Ybl Miklós-díjas építész tervező

meiningerhotel 1
Fotó: Bujnovszky Tamás
Év háza 2019 – Meva Zsalurendszerek Zrt. különdíj
Szerethető és játékos épület a zsúfolt fővárosban
Vadász Bence DLA és Miklós Zoltán, Meininger Hotel, Budapest
Ahová Vadász Bence és Miklós Zoltán alkotók hotele épült, még most sem tudnám megmondani, hogy „ott-akkor” a környezethez illeszkedés vagy pont az abból „kinőni” akarás lehetett a jobb irány.
Ilyen hangsúlyos építészeti elemek közé, mint a szomszédban Pecz Samu neoromán Központi Vásárcsarnoka, mellette Ybl Miklós egykori Fővámháza, aztán a századfordulós Közraktárak, meg a sokat emlegetett modern transzformátorház, lehet-e egyáltalán jó házat tervezni? (A közeli Bálnát meg a Corvinus kortárs gesztusait meg sem említem, pedig azok sem könnyítették meg a képletet.) A döntés megszületett, ide egy hotelnek kell épülnie. A trafóház marad, kérdés, hogy hogyan. A tervezők megvalósult építészeti válaszán jól olvashatóak a fenti kérdések, melyek megítélésem szerint – erős koncepcióvá nemesedve – egyértelműen a végeredmény javára íródtak. Ennek az átgondolt építészeti koncepciónak érvényesülését a fellelhető kivitelezési pontatlanságok, valamint a kapcsolódási bizonytalanságok sem csökkentik. A ház – valahol, a modern és organikus közötti - szerethető, játékos külső modora jó iránynak mutatkozik. Bőven elfér ebben a városban, sőt. Az alaprajzi szerkesztés, a szálloda habitusához igazodó, kissé bohókás, labirintusszerű, egyedi belső tereket eredményezett, mely hatását némiképp a belső udvar oldja fel. Ez a kicsit nyughatatlan belső, a dinamikus „helyét kereső” külsővel is jól megvan.
Összefoglalva, minden kérdés és esetleges fanyalgás ellenére izgalmas, színes, nívós épület lett a Meininger. Ismerve a hazai felhozatalt – főleg, ha valami eredetit keressük - hálásak lehetünk érte.
Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora

meiningerhotel 2
Fotó: Bujnovszky Tamás

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.