Környezetbarát építőanyagok

Környezetbarát építőanyagok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A környezet kímélése egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, nincs ez másként az építkezések esetében sem, hiszen mégis az otthonunkról van szó. Nem csoda, hogy az elmúlt években drasztikusan megugrott a környezetbarát építőanyagokra szavazó felhasználók száma.

kornyezetbaratepitoanyag1909 720


Öt év alatt négyszeres növekedés bármilyen kiindulópontot figyelembe véve komoly jelenség, ami mellett nem lehet és nem is kell szó nélkül elmenni. A környezetbarát építőanyagokat felhasználók számának ilyen mértékű emelkedése egyrészt a környezettudatosság terjedésének köszönhető, ám van egy másik, nem kevésbé elhanyagolható tényező is: az ár.

Egyre megfizethetőbb árak
Folyamatosan zárulni látszik az olló, azaz egyre közelebb kerül az ilyen építőanyagok ára ahhoz, amit az emberek hajlandóak megfizetni. A Mapei Kft. idén nyáron végzett egy felmérést, amiben 1100 lakossági építtetőt kérdeztek meg a témában. Kiderült, hogy ugyan gyakorlatilag mindenki (97 százalék) fontosnak tartja az építőanyag környezetbarát voltát, ám az átlagosan 20-30 százalékkal magasabb ár még ma is sokakat elriaszt. Az előbb említett olló azonban záródik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg öt éve a megkérdezettek 11 százaléka mondta azt, hogy kifizeti a környezetbarát anyaghasználat plusz díját, addig idénre ez az arány 41 százalékra nőtt. Nem mi lettünk ennyivel gazdagabbak (sajnos), hanem az öt évvel ezelőtti 30-50 százalékos(!) árkülönbség csökkent nagyjából a felére, és úgy tűnik, ez egyre több ember tűrésküszöbén belül van.
„Ez egy kedvező folyamat. A környezetvédelem felértékelődésével érezhetően nő a környezetbarát építőanyagok iránt kereslet, amire egyre több gyártó reagál. Ha a trend ilyen ütemben fokozódik, öt év múlva általánossá válik a környezetbarát építőanyagok használata” – mondta a Világgazdaságnak Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

kornyezetbaratepitoanyag1909 1

Mit válasszunk?
A kérdés az, milyen építőanyagot érdemes választani, ha az embernek fontos a környezete. Szerencsére ma már akad választék, szerintem a Xella termékeit érdemes fontolóra venni. Az Ytong pórusbeton, a Silka mészhomoktégla és a Multipor ásványi hőszigetelő lapok alapvetően homokból, mészből és vízből állnak, melyek 100 százalékig természetes alkotóelemek, ezért szinte kiapadhatatlanul a rendelkezésre állnak, továbbá ezek a falazóelemek teljes életciklusuk során sem jelentenek veszélyt az ökológiai egyensúlyra. Ráadásul meglepően kevés energia kell az építőanyagok előállításához, gyakorlatilag nincs melléktermék, azaz csökken a természeti környezet terhelése.
Fontos szempont a hatékonyság is, az Ytong például 1 m³ kitermelt ásványi alapanyagból 4-5 m³-nyi készterméket állít elő. (Az is szempont, hogy sok természetes építőanyagot vegyszerrel kell kezelni a tartósság miatt, ilyen például a fa vagy a parafa.) Az Ytong alkalmazásánál nem szabadulnak fel mérgező, illetve gáznemű anyagok.
A „fehér tégla” 2000 óta a falazóelemek között egyedülállóként elismert Környezetbarát termék, mely segíti a földi élet feltételeinek megőrzését. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szavatolja, hogy a Xella termékei megfelelnek a vonatkozó minőségtanúsító feltételrendszernek.
Voltaképpen persze a lényeg az, hogy az ember próbáljon meg minél környezettudatosabb építőanyagot használni, nem csak a környezet jelenlegi védelme miatt, hanem azért is, hogy a következő éveket, évtizedeket kényelmes és a környezetet a lehető legkevésbé károsító otthonban élje le.

Írta: Csák Gyula

Link: https://www.ytong.hu/marka-vallalat/okologia-es-kornyezetvedelem

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Mirexin 2020 tavasz