Legkülönlegesebb téglaépületek 2018

Legkülönlegesebb téglaépületek 2018

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Templom, biomassza-erőmű, lakóház, múzeum és egy különleges művészlak is szerepel a Wienerberger Brick Award 2018 versenyén díjazott, természetes kerámiatéglát és -cserepet használó épületek között. A nemzetközi elismerésért 44 ország, közel 600 nevezett építészeti projektjét vizsgálta meg a szakértői zsűri.

wienerbergerbrickaward2018 720


Öt kategóriában hirdettek győzteseket a világ legkülönlegesebb és leginnovatívabb téglaépületeinek versenyén, a Wienerberger Brick Award 2018-on. A nyolcadik alkalommal megrendezett versenyen a független, szakmai zsűri a 44 ország, közel 600, téglát felhasználó építészeti projektje közül választotta ki az 5 kategóriagyőztes, köztük két nagydíjas, illetve a két különdíjas alkotást. A 34 ezer euró összdíjazású versenyen az „Otthon érzem magam” (Feeling at home), az „Együtt élünk” (Living together), az „Együtt dolgozunk” (Working together), a „Közösségi terek megosztása” (Sharing Public Spaces), illetve a tégla különleges, újszerű felhasználási módjait elismerő „Eredeti építészeti megoldások” (Building outside the box) kategóriájában mérettettek meg az épületek.

„Az idén versenybe szálló projektek kiemelkedő innovációikkal nyűgözték le a zsűrit. A merész és kreatív építészeti koncepciók mind a fenntartható és előremutató életterek kialakítását célozták, miközben az építészet legfontosabb igazodási pontját, az egyént tartották szem előtt” – mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen sok városi projekt ad választ társadalmi kihívásokra, a természetes, kerámia építőanyagok felhasználásával élhető tereket kialakítva” – tette hozzá.

A verseny egyik idei nagydíjasa, egyben az „Együtt élünk” kategória győztese a belgiumi Westkaai Towers 5 és 6 épülete lett, amely két épület egy nagyobb lakóprojekt részeként jött létre. A másik nagydíjat a bázeli Kunstmuseum kibővítése kapta, a svájci épület a „Közösségi terek megosztása” kategória első helyezettje is lett. A komplexum homlokzatát égetett téglából hozták létre, amelyeket azonban – nitrogén segítségével – a sárgás-vöröses árnyalat helyett szürkévé tettek. Az „Otthon érzem magam” kategóriában a zsűri az Atlas House épületét találta a legjobbnak. A Hollandiában, egy apró telekre tervezett, háromszintes lakóház kívül és belül is téglaborítást kapott. Az „Együtt dolgozunk” kategóriájában egy vietnámi műteremlakás remekelt. A Tropical Space tervezte Terra Cotta Studio elnevezésű épület egy kerámiaművész otthona és munkahelyeke, ahol a szokatlan homlokzati megoldás nemcsak megjelenésében, de a levegő átengedésével az épület hőmérsékletének szabályozásában is szerepet játszik. Az „Eredeti építészeti megoldások” idei nyertese a Värtan Bioenergy CHP erőmű Stockholmban, amely a világ legnagyobb, városi, biomasszán alapuló kogenerációs erőműve, hajlított homlokzatát pedig függőleges téglaelemek borítják. Különdíjat érdemelt a San Bernardo kápolna az argentin pampákon, amelynek atmoszféráját – vezetékes víz és elektromosság hiányában – kizárólag a napfény és a természet határozza meg, az épület előtti faoszlop árnyéka pedig napi egyszer egy keresztet formáz a falakon. A másik különdíjat a spanyolországi Vilanova de la Barca templomának felújítása érdemelte ki. A 13. századi épületet a spanyol polgárháború idején rombolták le, újjáépítése pedig, a tégla és a kerámiacserepek segítségével a történelmi épületszövet és a jelen innovatív megoldásainak sajátos összekapcsolódása.

Az idei verseny tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy – főként városi környezetben – az építészeti innováció, a vonzó, de egyben fenntartható lakó- és munkahelyek iránti igény egyre nagyobb, miközben a települések az épített környezet és az ott lakó emberek közötti harmónia megteremtésére is törekszenek. Az esztétikai, technológiai, minőségi és fenntarthatósági, energiahatékonysági szempontok éppen ezért helyezik előtérbe az olyan, versenyképes árú és természetes építőanyagokat, mint az agyagból készülő kerámiatégla és -cserép.

bázeli Kunstmuseum

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}