Év háza 2017

Év háza 2017

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az „Év háza 2017” pályázat fődíját Dénes György építész vehette át a tervei alapján Balatonhenyén felújított lakóépületért, „A megújítás gondolatiságának példája"-ként. A fődíj mellett öt különdíj is gazdára talált a Baumit főtámogatásával megrendezett eseményen.

evhaza2017 720


Idén újabb 24 épület került az Év háza pályázat évről évre változó összetételű elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázat a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Városfejlesztők Országos Szervezete Egyesület védnökségével került kiírása. „Ebből az intenzív és túlzó ingerkörnyezetből (elektronikus világ, környezet, reklámok, divat) még mindig kiemelkednek az építészeti alkotások, amelyek így fokozottan hatnak ránk, éppen ezért azok megalkotásának felelőssége is növekszik. Ezért minden példamutató építészeti alkotásokat bemutató vagy létrehozó kezdeményezés fontos, hiszen ezzel felhívjuk a figyelmet az építészeti környezet és gesztusok jelentőségére!– mondta el Szoják Balázs építész, a díj kurátora, aki beszédével rámutatott az építészet mai hatására és annak jelentőségére.
„Az itt látható épületeknél fő szempontként megjelenik az energiahatékonyság, a kreatív homlokzatkísérlet, a hagyomány tisztelete és az új anyagok alkalmazása modern felületeken egyaránt. Ez mind-mind feladat a mi számunkra is” – mondta el Nagymányoki Cintia, a főtámogató Baumit Kft. marketingvezetője.
A pályázat filozófiája, hogy minden évben olyan építészek választhatják ki az Év házát, akiket a magyar társadalom és építész-társadalom elismer. Éppen ezért a szakmai szervezetek elnökei és az állandó zsűritagok mellé minden évben meghívást kapnak Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. 2017-ben a 2016-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek vettek részt a zsűriben, ezáltal is emelve a pályázat színvonalát. A zsűri elnöke idén negyedik alkalommal Dévényi Sándor DLA építész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke. Társelnökök Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora voltak. Az zsűri tagjai Tóth Balázs, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője, valamint Dr. Tóth Elek, a BME egyetemi docense, illetve a 2016-ban Ybl Miklós-díjat kapott építészek, Lantay Attila, Székesfehérvár város főépítésze és Viszlai József, Pro Architektúra díjas építész, Miskolc város egykori főépítésze.

Díjazott épületek – fődíj és különdíjak
A megújítás gondolatiságának szép példájaként az 500 000 forinttal járó Év háza fődíjat Dénes György kapta a Balatonhenyén felújított lakóházért. „Az elhasználódott, felismerhetetlenségig átalakított falusi ház telepítésében, tömegalakításában rejlő lehetőségeket kihasználva valósult meg az épület átalakítása. Növekmény mindössze a pince fölötti épületrész, a padlás kubaturájának integrálása és a légies tornác. A tervező tisztelettel kezeli az épített örökség értékeit, de a kötöttségeken belül merészen alakítja a mai kor igényeinek megfelelően az épületet, megteremtve ezzel a régi és az új egyensúlyát. Homlokzatképzése, a belső terek alakítása és berendezése példaértékű, kiváló példája a „megtartva megújítás” gondolatiságának.” – mondta méltató beszédében Dévényi Sándor DLA, a zsűri elnöke.

Különdíjak: a Magyar Építész Kamara különdíját Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnökétől Hőnich Richárd DLA vehette át soproni családi házának tervezéséért. A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját pedig Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke Papp Lászlónak adta át, egy Kapuváron található családi ház tervezéséért. A Hella Árnyékolástechnikai Kft. Esztétika különdíját Bognár Zsuzsanna adta át Kovács Csabának, egybudapesti család ház felújításáért. A Xella Magyarország Kft. Környezetbarát ház különdíját Kiss Gábor, a Xella Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója adta át Minusplus Generáltervező Kft. három munkatársának, Alexa Zsoltnak, Rabb Donátnak és Schreck Ákosnak,egy Leányfalun található nyaraló tervezéséért.
Az Internorm Ablak Kft. különdíját Monostori Gábor, az Internorm Ablak Kft. műszaki vezetője adta át a Benczúr Lászlónak, egy budapesticsaládi ház tervezéséért.

Az Év háza 2017 MÉK különdíját egy soproni családi ház („lebegő ház”) tervezője, Hőnich Richárd DLA kapta. „Ez a ház szerencsés csillagzat alatt született, a tervező – megrendelő – kivitelezői hármas láthatóan tökéletes összhangjában. A helyszín Sopron, az Alsó-Lővérekben a XIX. század végén épült ki a Villa sor, néhány akkori villa még ma is áll az utcában. Az épület háromszintes, de a lejtés miatt az utcáról csak kétszintesnek látszik, a legalsó szint csak a kert felől érzékelhető. A fogadóterasz kőlemezéről induló „fehér kocka” kilebeg a kert fölé, alatta a kertre nyíló nappali üvegdoboza. Az egyszerű tömeget és a négyvonalas alaprajzi kontúrt a különböző teraszok és lodzsák teszik izgalmassá. A lebegő kocka nem kelt nehéz hatást, a nagy sarokmegnyitások révén fellazul, az élét időnként csak az árnyékoló és intimitást adó matt üvegek éle rajzolja ki. A hűvös, fehér héjú testnek a lodzsáknál meleg fa bélése van. A kocka alatti üvegdoboz filigrán alumínium szerkezetű, a nappali tér a kert szerves része.
Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke

Év háza 2017 MÉSZ különdíjat Papp László kapuvári munkája kapta, az örökség és a tradíció finom találkozásaként. Papp László saját családi házának átalakítása, bővítése során személyes érzékenységgel viszonyul a feladathoz. Szabadon használja fel az örökség, a tradíció elemeit, azt a belső képességet, ami biztosíték a túlélésre, a fejlődésre, a keretek között tartott újításra. Megőrzi a főépület hagyományos, vakolt festett architektúráját, ám az új épületrészt, a régi gazdasági épületek analógiájára, „alárendelt” fa épületként jeleníti meg, mai minőségben. A tervezett funkciókat nem próbálja meg egy tömegbe belezsúfolni, hanem finoman tagolja két részre az épületet egy kis belső átriummal, megőrizve a szalagszerű hosszanti parasztház hagyományos kialakítását. Helyesen talált rá a korábbi beépítés nyomaira és őrzi meg a hagyományos falukép arányait és léptékét. Az épület egységes, mértéktartó és részleteiben is összhangra törekszik. A letisztult megjelenésű fehér falak, deszka oromzatok, a falnyílások, és a tető egyszerűsége magától értetődő módon idézi fel bennünk a hagyományos falusi lakóházak képét és ugyanakkor a kapuvári tradicionális építészet nyelvezetének koncentráltságát.”
Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke

További információ: www.evhaza.hu

Év háza 2017 Dénes György Balatonhenye lakóépület

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}