Főoldal
Bramac 2021 ősz
Revco 2021 tavasz
Hírek
& újdonságok

Év Háza 2021 eredményhirdetés

Elegáns sasadi villa és a sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus lett idén az Év Háza. Az építészeti közélet rangos elismerése, az évtizedes hagyományra visszatekintő független Év Háza-pályázat díjait gálaest keretei között adták át a Symbol Budapestben. A helyszínről élőben közvetített eseményt több százan követték az online térben is. Elegáns sasadi villa és a sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus lett idén az Év Háza. Az építészeti közélet rangos elismerése, az évtizedes hagyományra visszatekintő független Év Háza-pályázat díjait gálaest keretei között adták át a Symbol Budapestben. A helyszínről élőben közvetített eseményt több százan követték az online térben is. A 2008-ban újjá élesztett szakmai pályázaton családi ház, kis társasház, valamint középület kategóriában oszt ki fődíjat a zsűri, ami mellett két szakmai és további 5 támogatói díj odaítéléséről is dönt. Sőt, a szervezők második éve a közönség véleményét is megkérdezik. Idén 13 középület és 29 családi ház került az Év Háza-pályázat elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázatot évről-évre a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége szakmai védnökségével írják ki, fenntartását pedig az építőipar legnagyobb gyártóinak együttműködése és támogatása teszi lehetővé. Fődíjas épületek Családi ház kategóriában a fődíjat idén Földes László és Lukács Anna egy téglaburkolatos, elegáns sasadi villa tervezéséért kapta. „Az elmúlt években sok értéket képviselő ügy eltűnt, áldozatául esett a mai világ gyors és néha kegyetlen folyamatainak. És itt nem csupán a vírushelyzetre gondolok, sőt az okok között nem is csupán mindig a hiányzó pénzügyi forrást látom. Ezért is különös fontos, hogy az Év háza pályázatot minden körülmények között sikerült életben tartanunk. Meggyőződésem, hogy a pályázat ma már az állandóságot, az értékállóságot képviseli a magyar építészeti közéletben. Köszönet ezért azoknak, akik ebben partnereink.” – mondta Szoják Balázs az Év háza pályázat kurátora, aki az idei, családi ház kategóriában, a független zsűri által fődíjjal jutalmazott sasadi családi házról mondott értékelésében így fogalmazott: „Egy kiváló, és már többször díjazott építész idén ismét pályázott. És ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára. Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredménye. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között.” A legjobb középületért járó díjat Csillag Katalinnak és Gunther Zsoltnak, a már sok hazai és nemzetközi elismeréssel büszkélkedő MOME Campus tervezőinek ítélte oda a neves zsűri. A MOME Campus értékelését a zsűri képviseletében Fazakas György, Ybl-díjas vezető építész mondta el az eseményen. „Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott „kopilit” üvegrendszer még a 60-as 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. (…) A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak.” Hét épület kapott különdíjat Az Év háza pályázat esetében ki lehet jelenteni, hogy a támogatói különdíjak is egytől egyig szakmai díjak, hiszen odaítélésükről szintén a zsűri dönt – ezúttal is 7 ilyen díj talált gazdára. A következő épületek tervezői vehettek át különdíjat a 2021. évi Év háza pályázaton: Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter, Sipos György: Móra Ferenc Múzeum És Vár Múzeum, Szeged - a Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja Hőnich Richárd, Nagy Péter: Pilisi Len Látogatóközpont, Pilisszentiván - a Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja Álomos Gergely, Bubla Ágnes: családi ház, Szeged - Leier Főtámogatói Különdíj Lenzsér Péter, Jug Mátyás: Média Értési és Oktatási Központ, Sopron - Hella Támogatói Különdíj Szél Norbert: Óvoda-Bölcsőde, Sajószentpéter - Meva Támogatói Különdíj Benczúr László, Weichinger Miklós: családi ház, Budapest - Prefa Támogatói Különdíj Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár: többlakásos társasház, Szentendre - Terrán Támogatói Különdíj A közönségszavazás eredménye A szervezők idén is megkérdezték a nagyközönséget. „Érdekes látni, hogy néha mennyire más a szakma és megrendelő véleménye” - mondta Rajki Diána, a mintegy 12 éve a pályázati folyamatot szervező Build-Communication ügyvezetője. Hasonló véleményen van Kiss-Szilágyi Judit a közönségszavazás családi ház kategóriáját támogató OTP Ingatlanpont Kft. országos értékesítési vezetője, aki a díjátadón így fogalmazott: „a közösségi médiában zajló szavazás során kiderült, hogy nem csak a szakma, hanem a nagyközönség számára is fontos a minőségi szemlélet az otthonteremtés minden vonatkozásában, mi pedig örömmel vállalunk szerepet a színvonalas megoldások bemutatásában és népszerűsítésében.” A középület kategóriában a közönség a Szél Norbert és Varga Gábor által tervezett sajószentpéteri Óvoda-Bölcsőde épületét választotta a legjobbnak, míg családi ház kategóriában Göde Ferenc, a Velencei-tóra szemet gyönyörködtető panorámát kínáló családi háza bizonyult a legnépszerűbbnek. A közönségszavazás megrendezését idén családi ház kategóriában az OTP Ingatlanpont és az OTP Pénzügyi Pont, középület kategóriában pedig az Internorm Ablak Kft. támogatása tette lehetővé. Minden évben neves zsűri dönt Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai építészeti elismerések tekintetében az Év Háza Bíráló Bizottsága a legrangosabb szakmai grémium. A példamutató építészeti teljesítményeket értékelő zsűribe a hazai építészet legfontosabb szakmai szervezeteinek képviselői mellett minden évben meghívást kapnak az előző években Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek is. A zsűri elnöki pozícióját Noll Tamás Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építész Kamara egykori elnöke tölti be jelenleg. További társelnökök Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az Év háza pályázat elnöki tisztét 4 évig ellátó szakember, valamint Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke, Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke és Szoják Balázs építész, az Év háza díj kurátora. A zsűri szakértő tagjai Tóth Balázs, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője, valamint Dr. Tóth Elek, a BME címzetes egyetemi tanára, illetve a 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építészek: Csontos Györgyi DLA, Fazakas György, Pirity Attila, Sajtos Gábor DLA, Varga Tamás DLA. További információ: www.evhaza.hu   Nyertes épületek méltatásai Fődíj, családi ház, kis társasház kategória: Földes László és Lukács Anna – Sasadi villa, Budapest Méltatást írta: Szoják Balázs, építész, az Év háza díj kurátora Jól emlékszem az ÉV HÁZA pályázat első éveiben arra, amikor felvetődött, hogy bíráljuk-e az épületeket esetleg az alkotó ismerete nélkül. Hamar elhalt a gondolat. A pályázat gondolatiságából is következik, hogy természetesen - adott esetben - egy alkotó többször is díjazható, hiszen a példaértékű ház, a példaértékű produktum áll a fókuszban. Egy kiváló, és már többször díjazott építész idén ismét pályázott. És ismét példaértékűt alkotott mindannyiunk számára. Földes László épülete, egy részletekre kiterjedő és kétségkívül alapos tervezési folyamat eredője. A végeredmény tiszta formáival, minőségi anyagaival és megvalósításával csendes harmóniát hozott létre a kert és a közvetlen és távolabbi környezete között. A sasadi, nem túl nagy, vízszintes telken pince plusz három szint magas épület született, a kompozíció mégis egyensúlyban van, léptéket tart. Nem túlzó, formálásával néhol láttatni enged, mégis intim. Egyedi aurája és egyénisége van, mégis érzünk benne utalásokat, áthallásokat, melyen nem idegenek a helyszínétől, sőt. Gondolok itt a háború előtti modernista hagyományokra, vagy letagadhatatlan bauhaus-os víziókra. A metszett hasáb tömegszerű forma szoborjellegű karaktert és magas minőségű esztétikát kölcsönöz az épületnek. Érződik az energiatudatosság is az anyagokban, szerkezetekben és a benapozás optimalizálásában is. Nem csupán a fentiek miatt tökéletes ez a ház. Azért tökéletes, mert az esztétikán felül messziről áthatja a racionalitás és a funkció. Biztosak lehetünk hogy az igényes építtető igényeihez precízen illeszkedik. Tágas, de mégsem terjengős. Tiszteletet parancsol, de nem hivalkodik. Halkan példát mutat. Egyszerűen „perfekcionista”. Gratulálok az alkotóknak! Szoják Balázs  Fotó: Danyi Balázs Fődíj, középület kategória: Csillag Katalin, Gunther Zsolt – MOME Campus, Budapest Méltatást írta: Fazakas György, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész A MOME campusfejlesztés 2014-2019-ig tartó folyamata első szakasza egy közel 5700 m²-es két épületet magában foglaló technológiai parkot tartalmazott. A MOME One (Műhelyház) 2016-ra, a MOME Two (Média és Műteremház) 2018-ra készült el. Az épületeket Csomay Zsófia és Németh Tamás (CET Budapest) tervezték. A Műhelyházban tárgy és téralkotási tanulmányok, a Média és a Műteremházban nagy belmagasságú tér, kísérleti labor, fotólabor, filmstúdió, vetítőterem, kerámia és üvegműhelyek szolgálják ki a XXI. századi egyetemi oktatást. A második fejlesztési szakaszban Csillag Katalin és Gunther Zsolt vezetésével két meglévő épület került átalakításra és három új létesítmény jött létre 2019-ben. A Master épületben az MA képzés és adminisztráció, a Base épületben a BA képzés a MOME Up épületben az innovációs központ a könyvtár és a doktori iskola, a MOME Ground épületrészben pedig az épületeket összekötő közlekedők és a nagy összejövetelek helyszínéül szolgáló nagyterem létesült a kiszolgáló funkciókkal együtt. A terület legrégebbi épülete a gond-űző villa feltehetően 1845 körül épülhetett, új funkciója akár professzori klubként is jellemezhető. A campusfejlesztés által gyökeresen megújult fizikai környezet, az új intézményi keretek arra késztetik az egyetemi hallgatókat és oktatóikat, hogy egy szabadabb, kreatívabb alkotói légkörben végezzék tanulmányaikat, és képzésük befejezése után világszínvonalú alkotókká váljanak. Gunther Zsolt korábban a MOME Egyetemen végezte doktori tanulmányait, óraadó oktatóként is dolgozott ott, elmondása szerint a tervezés megkezdésétől a projekt megvalósulásáig kéz a kézben tudtak dolgozni a tervezők az egyetem munkatársaival. Nem kellett győzködni a Megbízót, a magasabb esztétikai értékek vagy a tágasabb, nagyobb belmagasságú flexibilis terek elfogadása érdekében. Az építészettörténeti előzményeket vizsgálva a 60-70-es évek hatását fedezhetjük fel a MOME One és a MOME Two épületekben. Ez a két sötét téglaburkolatos épület emlékeztet az Iparterv nagyvonalú ipari épületeire (mint pl: a Beloianissz Hiradástechnikai Gyár) tudatosan nem illeszkednek az 1954-ben szocialista realista stílusban főépülethez. Csillag Katalin és Gunther Zsolt érdeme, hogy az 1954-ben épült főépület tengelyére szervezett új épületegyüttes önálló építészeti karaktere jól illeszkedik a teljes együttesbe, sőt az alkalmazott „kopilit” üvegrendszer még a 60-as 70-es évek ipari épülettervező gyakorlatára is utal. A nagy belső terekhez kapcsolódó kisebb stúdiók közötti kapcsolat, a belső és külső terek napszakokhoz és évszakokhoz igazított átgondolt világítási rendszere teszi magasszintű építészeti alkotássá Csillag Katalin és Gunther Zsolt művét. Sokat dolgoztak az új épületek homlokzati rétegrendszerének fényáteresztő képesség vizsgálatán, ahogy Ők mondták egy publikációban inspirációt jelentett számukra Moholy-Nagy László fény kísérletei. Kiemelkedő építészeti együttest alkottak, a Bíráló Bizottság egyhangú szavazattal ítélte részükre a Középület fődíjat. A Bíráló Bizottság nevében is gratulálok. Fazakas György Ybl-díjas vezető építészFotó: Vesmás Péter Pál A Magyar Építőművészek Szövetségének Szakmai Különdíja: Vesmásné Zákányi Ildikó, Szabó Csanád, Vesmás Péter, Sipos György – Móra Ferenc Múzeum és Vár, Szeged Méltatást írta: Golda János, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke A Maros torkolatának környéke évezredek óta stratégiai átkelési pont a Tiszán, már az ókorban település volt a folyó-kanyarulat jobb partján. Itt fogadták az Erdélyből szállított létfontosságú sót és aranyat, és szállították tovább a Római Birodalom belsejébe. A tatárjárás után épült négy saroktornyos, nagy kiterjedésű középkori vízivárat a 18. századtól már csak börtönnek használták, az 1869-es nagy árvíz után le is bontotta a város. Szent Erzsébet gótikus vártemplom, vízi rondella, déli kaputorony, palota, budai kapu, szolnoki kapu…, néhány évtizede Szeged belvárosában sétálgatva nem sejtettük, hogy a Móra Ferenc Múzeum mögötti furcsa kerthelyiség a lebontott középkor vár egyetlen barokk maradványa és a Színház, a Vigadó, a Stefánia egész házsora és a Múzeum is az egykori vár területén, az elbontott téglákból épült fel. Most végre megújult a többhajós téglaboltozatos épület (ha jól tudom, az egykori Mária Terézia kapu) és környezete. Az új, kortárs előépítmény friss múzeumi tárlatokat, a szegedi Nagyárvíz, a Vár és város történetének bemutatását szolgálja. Megduplázták a folyó felőli kőtár területét és hangulatos vendéglátóhelyeket alakítottak ki. A város felőli oldalon új térburkolat mutatja be a több ütemben feltárt Erzsébet templom alapfalait. Az egykori templomhajó lelépcsőzése a 2000-ben felújított Mária Terézia kapuhoz vezet. Megújult a környék teljes zöldterülete a Roosevelt téren, a Móra parkban és a Stefánián is, a várfalak nyomvonalának és déli kapujának burkolati lenyomatával. A Móra Ferenc Múzeum épületét a millennium idején eredetileg kultúrpalotának szánták és azóta többször átépítették. Most megújult a kiemelt látogatói vezérszint, a fogadótér, a büfé és a kiállítóterület is. Megoldódott a múzeum egyik legfőbb gondja, a megfelelő légállapot és világítástechnika biztosítása. Az új tetőkilátó a földszintről induló csigalépcső legfelső karjának átalakításával szellemesen hasznosítja a padlástér eddig kihasználatlan területét. A timpanon alatti tér alkalmas a vármakett bemutatására, a tetőkilátóból pedig értelmezni lehet a városkép középkori kontúrját. Augusztusban személyesen is végig-nézhettem a felújított együttest és meggyőződéssel igazolhatom, hogy a hely történeti-kulturális szellemiségét magas színvonalon kifejező, európai minőségű építészeti fejlesztés született Szeged központjában. A MÉSZ különdíjával jutalmazzuk. Golda János A MÉSZ alelnöke A Magyar Építész Kamara Szakmai Különdíja: Hőnich Richárd, Nagy Péter – Pilisi Len Látogatóközpont, Pilisszentiván Méltatást írta: Dr. Hajnóczi Péter DLA, a Magyar Építész Kamara elnöke A pilisi len, pilisszentiváni len vagy dolomit len (Linum dolomiticum) a len nemzetségbe tartozó évelő növényfaj. A Pilisszentiván környéki, kb. 10 hektárnyi dolomittörmelékes sziklagyepen, a Kis- és Nagy-Szénás hegy lejtőin él összesen kb. 1.000 példány. Csak Magyarországon előforduló, 1979 óta fokozottan védett növényfaj1. A Pilisszentiván központjában található Pilisi Len Látogatóközpont annak érdekében épült, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik környezetnevelési bázisává, továbbá a Natura 2000 és védett területeken történő önkéntes természetvédelmi munka szervezésének Budapesthez közeli központjává alakuljon. A Budai-hegység északi részén, Pilisszentiván, Piliscsaba és Nagykovácsi között elhelyezkedő Szénás hegycsoport élővilágát és a világon egyedül itt élő pilisi lent bemutató interaktív természetvédelmi kiállítás, vetítőterem és kültéri foglalkoztató várja a 28-30 fős csoportokban ide látogató érdeklődőket. Ehhez egy régi községi épület átalakítása, bővítése és teljes körű felújítása volt szükséges. A település központjában fekvő telket és a rajta álló leromlott állapotú, földszintes, nyeregtetős falusias lakóházat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága vásárolta meg. Az eredeti elképzelés arról szólt, hogy a meglévő házat kellene felújítani és kicsit kibővíteni. Az egyeztetések során kiderült, hogy a tervezett működésnek jóval nagyobb a helyi szükséglete, mint amit a meglévő házban el lehetne helyezni. Így döntés született a bővítéséről. A tervezett bővítés végül nem egy hozzáépítés a meglévő régi házhoz, hanem egy átlátható, függőlegesen sorolt vörösfenyő elemekkel készült nagyobb ház, ami körbe burkolja falazott épületet, és „a ház a házban” módon magába foglalja. A régi épületet a tervezők teljesen kipucolták, az eredeti nyílászárókat és homlokzati rendjüket megtartva, a földszinten a foglalkoztató tér, a vetítőterem, az előtér, a teakonyha és a vizes blokk kapott helyet. A földszinti bővítményrészben a tornác, és a fedett, az oldalról nyitott kültéri foglakoztatótér épült. Az emeleten tágas multifunkciós tér, ami diák szállásként is szolgálhat, hozzá kapcsolódó fedett terasz, iroda és vizes blokk található. Puritán, teljesen letisztult, minimalista alaprajzok – japános egyszerűség, tömény funkcionalizmus. Az épület mögött a régi nyárikonyha épület megmaradt, raktár-tároló funkcióval, hasonló módon kezelt homlokzatokkal. Az épület tömegét meghatározza a nyeregtető terep lejtését követő gerincvonala, a régi épület hófehér vakolt homlokzatai, valamint a vörös fenyőfa lamellák szerkezetek rajzolta, amik szemből nézve átláthatóak, de perspektívában már falfelület érzetét keltik. Az új-régi épület illeszkedik a falusi környezethez, alkalmazkodik a környezetéhez, csak a ház hosszúsága tér el a környező házaktól. A bejárati, utcai főhomlokzati lamellákon stilizált len virágmotívum sejlik fel, messziről jelezve az épület funkcióját. Az Uniós támogatású projekt szerves részeként megújult a Szénás hegyek három tanösvénye is, a Nagykovácsiból is elérhető Nagy-Szénás és Sisakvirág tanösvény, valamint a Pilisszentivánról induló és oda visszaérkező Jági tanösvény. Ez utóbbi bejárható a Látogatóközpontban kapott tematikus természetvizsgáló hátizsákokkal is. Gratulálunk a Tervezőknek, az épület az Év Háza 2021 pályázatában a MÉK Különdíját nyerték el. Dr. Hajnóczi Péter A MÉK elnöke Leier főtámogatói különdíj: Álmos Gergely, Bubla Ágnes – családi ház, Szeged Méltatást írta: Csontos Györgyi DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész Az Év Háza-díj kiíróinak célja megismerni és megismertetni a közvéleménnyel a szakmai konszenzus által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást. Az Álmos Gergely által tervezett ház a hagyománykövető újításaival vált alkalmassá és méltóvá az e célból alapított díjra. A szegedi Alsóváros többrétegű hagyományos városszövetére kíván reflektálni az újító szellemű, átriumudvaros ház. A szellemes beépítési módja egyszerre idézi a korábbi díszes oromfalú „napsugaras” házakat, ugyanakkor a jelenlegi utcával párhuzamos gerincre átfordított beépítési előírásoknak is megfelel. Az összekötő elem a Nap és annak járása: a régi házak díszítése és tájolása most egy napfény által átjárt, arra reagáló átriumos beépítésbe transzformálódott át. A ház ezzel a beépítési gesztussal kommunikálja a környezete felé: a hagyománytisztelet nem a felszín didaktikus másolásában, hanem a működés lényegének megértésében és arra alapozott továbbvitelében rejlik igazán. A gondolat és az üzenet egyszerű és tiszta, akárcsak a szegedi napfényben fürdő egységes fehér épülettömeg, valamint a tradícionális lakóépületek feszes, racionális szerkesztését is átvevő funkcionális elrendezés. Az épület alaprajzi kialakítása takarékos (ami régi-új innovatív gondolat is egyben), valamint a külső és belső terek együttműködésére építő (a helyiségek az elő és hátsóudvarokkal szoros vizuális és funkcionális kapcsolatban állnak és egymást kiegészítik). Álmos Gergely kisvárosi új „mintaházában” kiemelendő a lépték és az arányosság iránti érzék és vonzalom is: a ház tömege puritán archetípus, míg az lebontott részletek finoman (anyagukban) díszítettek: az utcafronton a bontott tégla és a faburkolat esztétikus struktúráinak összeszövésével operál. A ház, ha elő látásra talán szokatlan is a környezetében, valószínűleg épp a visszafogott mértékletességével és különlegességével lehet példamutató, mely építészeti minőségnek szakmai támogatását remélhetően ez a díj is kiemeli majd. Csontos Györgyi DLA Ybl Miklós-díjas építész Hella Támogatói Különdíj: Lenzsér Péter, Jug Mátyás – Média Értési és Oktatási Központ, Sopron Méltatást írta: Varga Tamás DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész Sopron egykor villaépületekkel beépített, jellegzetes, meghatározó utcájában létesült egy meglévő épület átalakításával az országos „Bűvösvölgy” program keretében a Médiaértési-oktató központ. Az eddig ismeretlen, kissé utópisztikus program és az épületben elhelyezendő funkciók főleg a fiatal generációk megszólítására alakultak. Jogos elvárás tehát egy ilyen épülettől, hogy a funkcióból eredő introvertáltsága ellenére az építészeti leképezés során mind a belső terek szervezésében, mind a külső-belső megjelenésben erős kortárs viselkedést mutasson. Ezzel az alapvetéssel készült a Lenzsér Péter által tervezett soproni épület is. Felismerve és megismerve a hely tradicionális értékeit az épület ugyan egy zárt dobozként kerül a romantikus villák közé, mégis arányrendszerét és jellegzetes, egyedülálló ornamentikáját megismerve helyét, léptékét, részletképzését megkérdőjelezhetetlennek érezhetjük. Igaz ez a belső terek kialakítására is, az ott használt anyagok, színek sok izgalmat tartogatnak az épületbe érkező fiatalok számára. Az ifjak fejlődése érdekében ezt az indirekt befolyásolást különösen fontosnak tartom, hiszen ebben a környezetben rövidebb-hosszabb időt eltöltve a környezeti kultúrájuk is bizonyosan jó irányba változik, mindamellett, hogy az érdeklődésüknek kedves területtel csúcstechnológiák között foglalkozhatnak. A bírálóbizottság a fent említett értékei okán Lenzsér Péter és Jug Mátyás Média értési központ megvalósult épületét a Hella támogatói különdíjában részesítette. Varga Tamás DLA Ybl Miklós-díjas építész Meva Támogatói Különdíj: Szél Norbert, Varga Gábor Óvoda-Bölcsőde, Sajószentpéter Méltatást írta: Tóth Balázs, építész, az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője Sajószentpéter egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros, Miskolctól 13 kilométerre, a Kazincbarcikai járásban. A 2015-ös adatok szerint 11 679 lakosa volt. Mindezt azok kedvéért idézem, akik nem annyira magabiztosak Magyarország földrajzának ismeretében - mint például én is. Kedves időtöltés utána olvasni a régebbi adatoknak is. A százharminc évvel ezelőtti Pallas Nagylexikon szerint Sajó-Szent-Péter, így két kötőjellel, nagyközség Borsod vármegye szentpéteri járásában, 3377 magyar lakossal. Van járási szolgabírói hivatali széke, járásbírósága és adóhivatala, vasútállomása, posta- és távíróhivatala, valamint postatakarékpénztára. A lexikon nem tesz említést óvodáról. A városnak komoly történelmi múltja van, nevezetes egy 1503-ból származó írott magyar nyelvemlék, a Sa-jószentpéteri végzés. A 19. századtól az ipar vált a település motorjává: szénbányákat nyitottak, majd egy üveggyár épült. Sajószentpétert 1989-ben várossá nyilvánították, rá tíz évvel bezárt az üveggyár és ugyanabban az időben szűnt meg a bányák művelése is. A munkanélküliség komoly problémává vált. Ismerős törté-net, Magyarország közelmúltja és jelene. A miskolci Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda és Bölcsőde sajószentpéteri tagintézményeként működik Sajószentpéter első egyházi fenntartású köznevelési intézménye, a 2 csoportos óvoda és 2 csoportos bölcső-de, melynek épületét 2020. szeptember 25-én adták át. A saroktelken, amelyen az óvoda épült, régebben is állt egy óvodaépület, amelyet azonban leromlott állapota miatt lebontottak. A hely történelmében is hordozza a feladatot. Egy valamirevaló épület igyekszik illeszkedni a környezetéhez, ami persze Magyarországon nem könnyű feladat. Az elmúlt évtizedekben mifelénk finoman szólva is szabadosan értelmezték a szabályokat, az építtetők és bizony a tervezők is kevés érdeklődést mutattak a szomszédok és a közösség érdekei irányában, nem nagyon van mihez igazodni, alkalmazkodni. A sajószentpéteri óvoda tervezői mégsem érezték úgy, hogy „övék a világ”. Az utcafrontra merőleges, oromfalas, földszintes épületekkel kisvárosias, „fogatolt” rendszerű épületegyüttest terveztek, ami az utcák felé nyugodt, kedves léptékű megjelenést nyújt. Ebbe a hangulatos utcaképbe simul a kicsi kápolnát is tartalmazó ház, ami csak eltérő burkolatával és egy egyáltalán nem hivalkodó kereszttel jelzi az építtető kilétét. A hat épület egy játékokkal jól felszerelt, barátságos kertet-udvart keretez. Az épületek színezése alkalmazkodik a használók, a gyerekek lelkéhez, egyszerre informatív és jókedvre derítő. Jó lehet ebbe az óvodába járni, bár azt hiszem, erről már lekéstem. Tóth Balázs építész Prefa Támogatói Különdíj: Benczúr László, Weichinger Miklós: családi ház, Budapest Méltatást írta: Sajtos Gábor DLA, 2020-ban Ybl Miklós-díjjal kitüntetett építész A 30-as években épült villaépületet vendégházként tervezte újjá Benczúr László és Weichinger Miklós építész. Az eredetileg Szivessy Tibor által tervezte villaépület finoman hordozta, hordozza magán a historizmus és a modern jegyeit. A klasszicizáló modernista épület egyensúlyát a felújítás nem töri meg, az épület eredeti értékei megmaradnak, továbbra is hirdeti kiegyensúlyozottságát. A hozzáadott mai, kortárs építészeti eszközökkel kiegészített épület a kontinuitás jegyében születik újjá. A tömegformálás, az értékes részletek, az arányok és a lépték megőrzésre kerülnek. Az új, árkádos terasz az épület eredeti szellemiségét viszi tovább, szerves egységet alkot a megmaradó felújított régivel. A meglévőhöz érzékenyen illeszkedő, mégis érezhetően kortárs hozzáállás az eredeti értékeit növeli. Nem teremt éles kontrasztot és erre nem is törekszik, a változást mégsem tagadja le. A kert felőli új fedett verandaszerű terasz filigrán tokszerkezetű üvegfallal szinte észrevétlenül képez átmenetet a bent és a kint között. A terasz árkádívei megteremtik a kapcsolatot a régivel, de a változatos sugarú ívosztása révén mai korlenyomatként jelenik meg az épületen. A belső kialakítás az épület építészeti megjelenésével szoros koherenciában újult meg. Az eredeti átirataként a mai elvárásoknak megfelelve, igényes kialakítással születik újjá. Mind a burkolatok, színek, bútorok időtlensége és a részletek kidolgozottsága a belső összhangját teremtik meg a megújult házzal. Sajtos Gábor DLA Ybl Miklós-díjas építész Terrán támogatói Különdíj: Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár: többlakásos társasház, Szentendre Méltatást írta: Dévényi Sándor DLA, a Magyar Művészeti Akadémia tagja Épített örökségünk védelmét az Év Háza pályázat mindenkori zsűrije kiemelt figyelemmel kíséri, legyen szó egy koros épület rehabilitációjáról, vagy védett környezetben történő új építéséről. Esetünkben az utóbbiról van szó, bonyolult helyszíni körülmények mellett épült, két utcára néző, háromlakásos lakóépület a díjazott alkotás. A kialakult városi szövetbe való illeszkedést, formai alázattal a szerves folyamatosságot követő építészet esetén gyakran felmerül az anakronizmus, vagy az archaizálás gyanúja, esetleg a mára túlhaladott posztmodern gondolatiság vádja. Ez az épület bár átvesz konkrét elemeket a környező épületekből, s tömegalakításával is követi azokat, itt ilyesmiről szó sem lehet; ez az új együttes egyszerűen ős-szentendrei. Szentendrei a gondosan megtervezett, bájos esetlegességeivel, a hely léptékét pontosan ismerő tömegeivel és az építészeti részleteivel is. Alkotói finom érzékkel követik le a léptékváltást a szomszédos, monumentális Szent Péter-Pál templom és a körülötte meghúzódó kicsiny lakóházak között. A Kucsera Ferenc utcára néző emeletes épületszárny arányos tömege, klasszikus íves udvari kapubehajtója az utca kialakult rendjét követi. Excentrikus helyzete ellenére a kiskapu kubisztikus formáival, kifinomult arányú, érdekes részletképzésével erőteljesen jelöli ki a homlokzat tengelyét. A hagyományos szerkezetű környezetben a nagy kiváltású földszinti üzletportál megjelenése itt is problematikus, de finom tagozatokkal, az áthidalók jól hangolt szintváltásával az alkotók igyekeznek ezt –sikerrel- feledtetni. A Jakov Ignjatovity utcai földszintes szárny belesimul az utcaképbe, míg a keresztszárny bejárat feletti oromfala az elegáns zárterkélyével vesz részt az utca térszervezésében azzal, hogy az író szobra körül kialakult teresedésen képez meghatározó építészeti hangsúlyt. Megemlítendőek az ablakok fatáblái, amelyeket szentendrei festőművészek képeinek reprodukciói díszítenek, még egy szálon kapcsolódva ezzel a hely -ezúttal legújabb kori- hagyományához. Szentendre város építészeti hagyományait követő, a város értékeit példaadóan növelő építészetéért a zsűri az alkotást díjban részesíti. Dévényi Sándor DLA A Magyar Művészeti Akadémia tagja    

Milyen zuhanycsaptelepet válasszak?

Bár az Otthonteremtési Támogatás magába foglalja a lakás teljes belső terének felújítását, azaz lehetőség van a belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjére, festésre, új szaniterek beépítésére, villanykapcsolók és -dugaljak kialakítására és cseréjére is, a teljes felújítás helyett sokan csak a régi fürdőszoba korszerűsítésbe vágnak bele. A teljesség igénye nélkül a zuhany átalakításához nyújtunk segítséget, hogy milyen szempontokat célszerű figyelembe venni a megfelelő döntéshez. Bár az Otthonteremtési Támogatás magába foglalja a lakás teljes belső terének felújítását, azaz lehetőség van a belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjére, festésre, új szaniterek beépítésére, villanykapcsolók és -dugaljak kialakítására és cseréjére is, a teljes felújítás helyett sokan csak a régi fürdőszoba korszerűsítésbe vágnak bele. A teljesség igénye nélkül a zuhany átalakításához nyújtunk segítséget, hogy milyen szempontokat célszerű figyelembe venni a megfelelő döntéshez. Milyen zuhanymegoldások kerülhetnek szóba? Kialakítás tekintetében ma már számos zuhanymegoldás létezik: Épített zuhany: egyedi méret, stabil kivitel, számtalan design a felhasznált csempe függvényében. Walk-in zuhany (nyitott zuhanykabin a modern fürdőszobákhoz): tulajdonképpen egy merevítőrudakkal tartott üvegfal, mely egy igazán tágas térélményt nyújt. Üvegkabin: szögletes-, íves-, vagy aszimmetrikus kivitelben. Klasszikus zuhanytálca + zuhanykabin-kombináció a hagyományos megoldások kedvelőinek. Akril-, vagy öntött műmárvány zuhanytálcák – számos méret-, forma-, nyílásirány-, szín- és betétlemeztípussal rendelkező zuhanykabinnal. Amennyiben már megvan a kívánt típus, nincs más dolgunk, mint eldönteni, milyen is legyen a tökéletes kiegészítő, azaz a zuhany csaptelep. Milyen szempontok alapján válasszunk zuhanycsaptelepet? Funkció, forma, dizájn, szín, gyártó, víztakarékosság, árfekvés – a variációk száma szinte végtelen. Zuhany esetében tovább bonyolítja a problémát, hogy klasszikus csapteleppel ellátott modellt, zuhanyoszlopot vagy mondjuk esőztető zuhanyt szeretnénk. Fali-, falba süllyesztett vagy mennyezeti kivitelt? A variációk száma szinte végtelen. Segítünk a döntésben! Zuhanyoszlop. Mint ahogy azt a Ravak is kitűnően megfogalmazta: „A kedvezően széles, forgatható zuhanyfej kézi zuhanyrózsával kiegészítve ötvözi a praktikus használatot, stílust és kényelmet. A zuhanyoszlop termosztátos csapteleppel is felszerelhető, amely a zuhanyozás alatt gondoskodik az állandó vízhőmérsékletről. Az esőztető zuhanyfej magassága könnyen állítható a falra erősítés után. A zuhanyfej igény szerint bármely irányba elforgatható, így tökéletes kényelmet nyújt.” Esőztető zuhany. Fali-, vagy mennyezeti beömlőkarral rendelkező szögletes vagy ovális nagyméretű zuhanyfejek. A Hansgrohe egyes termékei a levegővel való dúsításnak köszönhetően különösen lágy vízsugarat eredményeznek, ami még tovább növeli a zuhanyzás élvezetét. A hozzájuk társított zuhanycsaptelepek legtöbbször falsík alatti típusok, beállítható hőmérséklet-korlátozással, amelyek tökéletes megoldást nyújtanak a forrázásveszély elkerülésére és az esztétikus megjelenésre egyaránt. Klasszikus zuhanycsaptelep kézi zuhannyal. A legjobb megoldás itt is, ha a hagyományos zuhanycsaptelep helyett termosztatikus kivitelt választunk, amelynek keverőszelepe általában a víztakarékosság jegyében 38 °C-ra történt előbeállítási értékkel rendelkezik. Egyes Grohe modelleknél a Cooltouch technológiának köszönhetően nem kell már attól sem tartania, hogy gyermeküml a csaptelephez érve megsütheti magát, az egyedi kialakításnak köszönhetően ugyanis maga a csaptest a kiáramló víz hőmérsékletétől függetlenül hideg marad. A zuhanyfej kiválasztása legtöbb esetben a kisebb költségvonzat miatt az egyik utolsó szempont a fürdőszoba kialakításakor. Ennek ellenére fontos, hogy ne csak az árat nézzük, hiszen óriási szerepe lesz majdani zuhanyzási élményünknél. Kiválasztásánál a vízsugár-intenzitás, a felszerelhetőség (fix, rögzített, mozgatható, kézi), alapanyag, forma és funkció egyaránt fontos lehet. Nem mindegy ugyanis, hogy mondjuk egy alap tudású vagy egy állítható intenzitású, masszázs funkcióval is rendelkező típust választunk. Azok a modellek, amelyek levegővel dúsítják a vízsugarat, jelentős megtakarítást képezhetnek számunkra a későbbiekben. A Gépész Webáruház széles zuhany csaptelep kínálatában - Concept, Grohe, Hansgrohe, Kludi, Mofém, Ravak, Teka – mindenki könnyedén megtalálhatja a számára legmegfelelőbb darabot.    

A rácsos kiságyon túl: milyen az ideális gyerekágy?

A babák körülbelül 2-3 éves korban hagyják el a rácsos kiságyat, amikor már egyre gyakrabban kimásznak belőle, vagy jön a kistestvér, így a szülők számára egyre sürgetőbbé válik a kérdés: milyen legyen a következő ágy a gyermek számára. Lássuk, milyen szempontokat kell figyelembe venni a választáskor! A babák körülbelül 2-3 éves korban hagyják el a rácsos kiságyat, amikor már egyre gyakrabban kimásznak belőle, vagy jön a kistestvér, így a szülők számára egyre sürgetőbbé válik a kérdés: milyen legyen a következő ágy a gyermek számára. Lássuk, milyen szempontokat kell figyelembe venni a választáskor! Mekkora legyen az új gyerekágy? A három legjellemzőbb méret, amellyel találkozhatunk a készen vásárolható termékeknél: 160x80 cm-es (S), 200x80 cm-es (M), valamint 200x90 cm-es (L) méret. Hogy melyik gyerekágyméret az ideális, az függ elsősorban a szoba adottságaitól, a kicsi előrelátható magasságától – ha ugyanis mindkét szülő magas, akkor érdemesebb inkább az eggyel nagyobb modellt választani. Akkor is megfontolandó nagyobb gyerekágyat vásárolni, ha a gyermek álmában izeg-mozog, ebben az esetben az M-es vagy az L-es modell bizonyulhat megfelelőnek. Melyek a legfontosabb szempontok, amikor gyerekágyat vásárolunk? 1. Biztonsági szempontból kifogástalan legyen. Természetesen az első és legfontosabb szempont mindenekelőtt a biztonság. A gyerekágy ne legyen túlzottan magas, mivel a picik számára balesetveszélyes lehet. Miután még a rácsos ágyhoz vannak szokva, gondoskodjunk a legurulás elleni védelemről – ez lehet perem vagy akár egy leesésgátló. Lehetőleg ne legyenek éles sarkai és kiszögellései, amelyekbe a gyermek beütheti a fejét. Igyekezzünk rugalmas, de strapabíró falemezes ágyráccsal rendelkező darabot találni, és győződjünk meg arról is, hogy jól illeszkedjen rá a matrac, így elkerülhető, hogy a gyermek karja vagy lába játék közben véletlenül se akadjon be a kettő közé. Tipp: az AMI Bútorok webáruházában rengeteg biztonságos és gyönyörű dizájnú, minőségi fenyőből készült gyerekágy található, amelyek bizonyítottan kiállják mind az idő, mind pedig a biztonság próbáját. 2. Egészséges legyen a kiságy használata a gyermek számára. Roppant fontos, hogy a felhasznált alapanyagokkal érintkezve a gyermeknek le legyen semmilyen egészségügyi problémája, ezért mindenképp érdeklődjük meg a forgalmazótól, hogy a gyártáshoz felhasznált faanyag gyermekbarát felületkezelésben részesült. Ugyanilyen körültekintően kell eljárni, amikor a gyerekágyhoz tartozó matracot szerezzük be. A pihentető alvás rendkívül lényeges a gyermekek számára – a testsúlyának és életkorának megfelelő matraccal ezt biztosíthatjuk, amely megfelelően alá is támasztja a gyermek hátát alvás közben. 3. Tartós fekhelyet igyekezzünk választani. Miután a gyerekek nemcsak pihennek a gyerekágyon, hanem játszanak is rajta vagy mesét olvasnak a szülőkkel, így az új szerzeménynek bírnia kell a strapát. Az igazán masszív, minőségi anyagokból elkészített gyerekágynak több évig kell állnia a sarat, minimális karbantartás mellett. Csempésszünk bele egy kis vidámságot is! Végezetül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a gyermek jól érezze magát az új gyerekágyban, és az ő ízlésének is megfeleljen. Napjainkban az elegáns klasszikus ágyaktól kezdve a házikóágyakig számos fekhely áll rendelkezésünkre, amelyekben igazi élmény mind a pihenés, mind pedig a játék. A gyerekágyat feldobhatjuk kreatív kiegészítőkkel és hangulatvilágítással, azonban ügyeljünk a mértékletességre. Az agyoncicomázott gyerekággyal ugyanis éppen az ellenkező hatást érjük el. Ha a gyermek életkora megengedi, kérjük ki az ő véleményét is a választásnál, és ezzel is sokat segítünk, hogy mindenki elégedett legyen a családban.    

Elindult a Terrán Generon tetőcserép gyártása

2021. szeptember 21-én üzembe helyezték Pécsett a több mint 100 éves Terrán építőipari nagyvállalat egyedülálló, Terrán Generon napelemes tetőcserépgyárát. Ezzel a cég egy újabb lépést tett a gazdasági növekedés és a fenntartható jövő elkötelezett támogatása felé. 2021. szeptember 21-én üzembe helyezték Pécsett a több mint 100 éves Terrán építőipari nagyvállalat egyedülálló, Terrán Generon napelemes tetőcserépgyárát. Ezzel a cég egy újabb lépést tett a gazdasági növekedés és a fenntartható jövő elkötelezett támogatása felé. Az otthonuk korszerűsítését tervező magyar családok kívánságlistájának első helyén sok esetben a tető felújítása áll, és egyre többen tervezik saját napelemes rendszer telepítését is. Mindehhez többféle lakossági napelemtelepítési és ehhez kapcsolódó fűtéskorszerűsítési állami támogatás áll rendelkezésre. Az így megnövekedett piaci igény hívta életre a Terrán egyedülálló, Generon napelemes tetőcserép gyárát. Felelős gyártóként a vásárlók elégedettségén túl a Terrán mindig is szem előtt tartotta a környezetbarát gondolkodást. Ahogy a fenntarthatóság az emberek mindennapi életének egyre inkább szerves részét képezi, úgy igyekszik a cég is pozitív példát mutatni az iparág számára. „A pécsi Generon gyárban üzembe helyezett gyártósor és technológia kifejezetten a mi igényeinknek megfelelően került kifejlesztésre és megépítésre. Tervezésekor egy rugalmas moduláris sorkonfigurációt definiáltunk, amely lehetővé teszi a kiselemes napelemek területén szélesebb körű termékváltozatok elkészítését is a jövőben. Fontos tudni, hogy a félvezető lapkákon, az üvegen és csatlakozókon túl mindent, ami a termék előállításához szükséges, mi készítünk” – mondja Jankó Árpád, a Generon divízió vezetője. „A Generon napelemes tetőcserép jelenleg nemzetközileg is egyedülálló fejlesztés, és tudomásunk szerint ez az egyetlen kereskedelmi forgalomban kapható tetőcserépre integrált napelem. Egyedisége abban rejlik, hogy ezt beépítve a tető észrevehetetlenül kap az eredeti, védelmi funkción túl zöldenergia-hasznosító szerepet is. Ez a vásárlóinknak kifejezetten fontos, hiszen otthonuk megjelenése, esztétikuma, környezetre gyakorolt hatása egy emberöltőn keresztül elkíséri az ott lakókat.” A termék bevezetése óta közel 200 otthon és középület energiaellátását biztosítja Generon rendszer, ami összesen több mint 75 ezer beépített modult jelent. A tervek szerint ez a szám 2021-ben elérheti a 100 ezret, így az év végére megközelítőleg 250 épület tetején találkozhatunk majd napelemes tetőcseréppel. A Generonnal kapcsolatos folyamatos innovációnak köszönhetően az idei év végétől már egy továbbfejlesztett, megjelenésében még szebb termék lesz elérhető. Ezen felül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel kötött 3 éves K+F megállapodásnak köszönhetően további előrelépések várhatók termékfejlesztés területén. „Hatalmas büszkeség számunkra, hogy a Generon napelemes tetőcserepeink a cégcsoport hatodik automata gyártósorán készülhetnek. Döntésünket a gyár létrehozásával kapcsolatban, az egyre növekvő piaci igények zökkenőmentes kiszolgálására alapoztuk. A gazdasági mutatók és a vásárlói visszajelzések is azt jelzik számunkra, hogy jó úton haladunk. Célunk elérni, hogy évente legalább 200 ezer Generon gördüljön le a gyártósorról, tovább növeljük a termék versenyképességét, és minél több napelemes tetőcserép kerüljön beépítésre a zöld villamosenergia-termelés érdekében” – mondja Gódi Attila a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója. 1920-ban 3 ember munkájával kezdődött minden, 2021-ben pedig már közel 400 főt foglalkoztat a cég, akik közül Magyarországon jelenleg 308 fő dolgozik. A legújabb Generon gyár 20 új embernek ad munkalehetőséget, ami a közel jövőben akár még triplájára is növekedhet a külföldi értékesítések fényében. Terveink szerint a horvát és román piacon jövő évtől hivatalosan elindul az értékesítés, az előzetes érdeklődés nagy, a termék forgalomba hozatali feltételei megvannak. Ráadásul mivel Romániában 2018 óta saját betoncserép-gyártó egységgel is rendelkezünk, minden egyéb szállítási, tárolási és szerviz lehetőség is adott” – mondja Tóth Szabolcs regionális marketing igazgató.    

Mi a trend a lakberendezésben?

A hétvégén a S/ALON BUDAPEST kiállításon egyedülálló enteriőrökkel és a legfrissebb hazai és nemzetközi dizájndarabokat bemutató trendekkel és kiállítókkal találkozhatunk, és szakértői segítséget is kaphatunk otthonunk kialakításához vagy újra gondolásához. Most pedig lássuk, milyen trendek határozzák meg az elkövetkező időszakot, avagy mi a divat a lakberendezésben: teveszín, geometrikus formák és a természet ölelése. A hétvégén a S/ALON BUDAPEST kiállításon egyedülálló enteriőrökkel és a legfrissebb hazai és nemzetközi dizájndarabokat bemutató trendekkel és kiállítókkal találkozhatunk, és szakértői segítséget is kaphatunk otthonunk kialakításához vagy újra gondolásához. Most pedig lássuk, milyen trendek határozzák meg az elkövetkező időszakot, avagy mi a divat a lakberendezésben: teveszín, geometrikus formák és a természet ölelése. Természetes textúrák. 2021-ben minden a természetről szól, és ez határozza majd meg 2022-t is: a rattan és a mészkő mellett a teveszín, a szürke szinte minden árnyalata, a finom barna és zöld színeken túl az erőteljesebb árnyalatok is naturálisabb formában hódítanak. Kedveltek az olajzöld és az égett narancssárga színek. Geometrikus formák. A posztmodern, nyolcvanas évekre jellemző elemek továbbra is népszerűek: minél drámaibb, feszültebb élekkel játszik egy-egy bútor, annál több izgalmat csempészhetünk általa a térbe. Merész és egyedi darabokat könnyedén ötvözhetünk egy-egy klasszikus bútorral. Fonott világítótestek és kiegészítők. Természetességet és eleganciát sugároznak az organikus anyagokból készült, fonással, csomózással vagy más kézműves technikával készült dizájnlámpák és lakberendezési kiegészítők, amelyek most minden túlzás nélkül uralják és meghatározzák a tereket. A fonott és csomózott termékek mellett egy-egy bútordarab-kiegészítőelemként is megjelenik a rattan és a nád. Hétköznapi luxus. A koronavírus hozta új életvitel sokakat késztetett arra, hogy újragondolják az élettereiket, köztük a bútoraik funkcióit, az otthon részeit. Fontossá vált, hogy a minket körülvevő környezet kényelmes, otthonos legyen és az igényeinkhez igazodjon. A jövő év trendjei is ezt vetítik előre, egyre nagyobb teret kapnak majd a tartós szövetek, a kényelmes, finom anyagból készült bútorkárpitok és az időtálló, elegáns és többfunkciós bútorok. Kert a négy fal között. A természet iránti vágy még erőteljesebben hat ránk, ezáltal az otthonunkra is – várhatóan ezért is fog megnőni többek között a szobanövények iránti igény. Az elkövetkezendő években nem nyúlunk mellé semmivel, ami zöldbe borítja a tereinket. A növények az új gondolatiságot képviselő természetközeli lakberendezés alapján esztétikailag, mentálisan és funkcionálisan is fontos szerepet kapnak. S/ALON BUDAPEST lakástrend kiállításHelyszín: Papp László Budapest SportarénaIdőpont: 2021. szeptember 24-25-26. Online jegyvásárlás és részletes tudnivalók: www.salonbudapest.hu    

Hangszigetelés a sportcsarnokban

A most épülő Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok az összes teremsportág számára megfelelő szabványokkal, kialakításokkal rendelkezik, sőt, jégkorong- és teniszmérkőzéseket, korcsolyaeseményeket, bizonyos lovas- és motoros versenyeket is rendezhetnek majd benne, mindezek mellett nagykoncertek, rendezvények helyszínéül is szolgálhat. Bármely eseményt nézzük, a teremakusztika mindegyiknél fontos szempont, ezért már a tervezéskor kiemelten odafigyeltek a megfelelő hangelnyelő anyagok kiválasztására és a fenntarthatóságra. A most épülő Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok az összes teremsportág számára megfelelő szabványokkal, kialakításokkal rendelkezik, sőt, jégkorong- és teniszmérkőzéseket, korcsolyaeseményeket, bizonyos lovas- és motoros versenyeket is rendezhetnek majd benne, mindezek mellett nagykoncertek, rendezvények helyszínéül is szolgálhat. Bármely eseményt nézzük, a teremakusztika mindegyiknél fontos szempont, ezért már a tervezéskor kiemelten odafigyeltek a megfelelő hangelnyelő anyagok kiválasztására és a fenntarthatóságra. A választás a Knauf Insulation Hearklith A2 25 mm + 50 mm kőzetgyapot termékekre esett. Az akusztikai célra alkalmazott fagyapot táblák a Zalaegerszeg melletti gyárban készülnek, a mennyezetre betoncsavarokkal szerelik föl. A 25mm + 50mm vastagságú laptermékek rendkívül jó hangelnyelési értékkel rendelkeznek, így tökéletesek erre a felhasználásra. A kivitelezés során nincs szükség különleges szerszámokra, nincs szükség speciális ismeretekre, különleges szaktudásra, és a rögzítések is könnyen és egyszerűen kivitelezhetők. Az esztétika is fontos szempont volt a termék kiválasztásánál, így a terméket a gyártás során AK01-es élképzéssel látták el. A táblákat fekete színben építették be, a magas szintű műszaki teljesítményen túl ennek köszönhetően elegáns megjelenést biztosít a terem számára. A termék előnyös esztétikai tulajdonságai között emlíendő a természetes megjelenés és a látható fagyapot szerkezetből adódó fahatás. A termék jellemzői: kémiailag semleges – nem lép reakcióba a körülötte lévő anyagokkal; könnyen vágható a kívánt méretre és formára; mechanikai igénybevételekkel szemben rendkívül ellenálló; igény szerint átfesthető, RAL színekben rendelhető; kiváló idő- és időjárásállóság. A beépített Heraklith termék rövid műszaki leírása: A Heraklith fagyapot lapok 2 mm-es szálszerkezettel, kizárólag fehér cement kötőanyaggal, 2000 x 600 mm-es táblaméretben, 25 mm vastagságban készülnek. A lapok festhetőek – a gyári fehér festés, illetve élképzés választható opció. www knaufinsulation.hu    

további hírek

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.