TervCafe
vekony

 
Egyedülálló lehetőség házépítőknek, házfelújítóknak

 

Tudta Ön, hogy van egy hely Budapesten, ahol havonta egyszer tucatnyi szakember azon munkálkodik, hogy

a házépítők, felújítók a legjobb tervekkel vágjanak bele

a kivitelezésbe? És elhiszi ha azt mondjuk, hogy 

a klubba díjmentes a belépés? (Pedig így van. :) )

Ez a hely a Tervcafé!

Következő időpont:

2
017. október 12. (csütörtök) - Budapest

Bővebb információ ide kattintva.

 

Építőanyag-iparban eltöltött hosszú évtizedei után 5 évet létrehoztam Az építő közösséget, amelynek célja, hogy az első gondolat megszületésétől a tervezésen és a kivitelezésen

át segítse a ház- építőket, házfelújítókat.


Bodnár György

www.epitemahazam.hu

Járjon-e állami támogatás az építkezőknek, felújítóknak – és ha igen, miért?

- avagy Don Quijote után egy kis aktuálpolitika

 

Aki jövőre szeretne elkezdeni építkezni, vagy éppen komolyabb felújítást tervez, ezen az őszön csak kapkodhatta a fejét. Egymást érték a kormányzati megnyilatkozások arra nézve, hogy
a/ jövőre itt a Kánaán, egy csomó támogatáshoz juthatnak majd az energiatakarékosságért fáradozó építkezők, felújítók,
b/ sajnos a kekec Unió miatt magánszemélyek továbbra sem fognak jelentős pénzekhez jutni ezen a területen. (Az mellékes, hogy ezt az Unió később cáfolta.)
A mai blogban megpróbálom kitalálni, mivel is számolhatnak (most éppen) az érdekeltek, de egyben azon is szeretnék egy kicsit „filozofálni”, miért támogatja minden hosszú távon gondolkodó állam a magánépítkezőket is.

 

Pnz

 



Akkor lesz, vagy nem?

 

Szerintem kevés ember van ebben az országban, aki a címben feltett kérdésre felelősségteljes választ tudna adni – a pletykák alapján most éppen úgy tűnik, hogy lesznek támogatások, de ezek alapvetően nem lesznek nem visszatérítendőek. (Érthetően: kamattámogatott hitelek, esetleges ÁFA-csökkentés tartozhatnak péládul bele ebbe a körbe.)


 

Miért kell(ene) támogatni a magántulajdont?

Tulajdonképpen teljesen jogosan merülhet fel a kérdés (főleg azokban, akik nem építkeznek), hogy miért kap támogatást az államtól az, aki a magántulajdonát teszi jobbá, értékesebbé – vagy éppen egy ilyen magántulajdont vesz meg/hoz létre? (Figyelem, meglehetősen szubjektív válaszok következnek!)

Először is: aki egy házat (egy otthont!) épít magának, az a tulajdonszerzés egy különleges módját választja. Gondoljon bele: ha valaki egy autót vesz magának, és nem sokkal később külföldön vállal munkát, akkor beül az autóba – és autóstól eltűnik az országból.
Ha viszont valaki Magyarországon építkezik, akkor – akár akarja, akár nem, akár gondol rá, akár nem! – egyben a nemzeti vagyont is gyarapítja! Az épület ugyanis (tőle függetlenül) itt lesz még 50-100 év múlva is.
Ha jó minőségben épült meg, akkor még generációknak fog otthonul szolgálni idehaza, ha viszont rosszban, akkor egyszersmind a problémáit is ráhagyományozza a következő generációkra. (Gondoljunk a néhány évtizeden belül hatalmas pénzekért felújításra szoruló panelokra!)
Az államnak tehát igenis nem szabadna mindegy legyen, hogy mi épül az országban.



A pénztelenség csapdája

A fentiekből következő csapdahelyzet illusztrálására egy néhány évvel ezelőtti történetet szeretnék ideidézni.
Akkoriban egy felújítási projekt megszervezésével bíztak meg, így jutottam el egy energiaauditor társaságában egy csepeli házhoz. Valójában már akkor láttuk, hogy itt túl sok babér nem fog teremni nekünk, amikor kiszálltunk a kocsiból. A meglehetősen nagy telken egy kicsi és rozoga házikó állt, mögötte a domboldalon pedig éppen épült egy szintén kicsi, de újnak tűnő ház.
Kiderült, hogy az eredeti ház egy idősödő házaspáré, a felső ház pedig a régi melléképület átépítésével jön létre: ide fog költözni a házaspár nagyfia a feleségével és nemrég született kisgyerekükkel. (Persze ez is a pénzhiányból fakadó szükségmegoldás volt.)
Gyorsan kiderült, hogy a család sajnos egyáltalán nem hitelképes (pedig akkoriban még nem voltak ennyire szigorúak a hitelezés feltételei), a lejáró lakástakarék-pénztári szerződésüket pedig már beforgatták a gyerekek házába. Egyéb felújításról (amiért mentünk) tehát szó sem lehetett, de ha már ott voltunk, akkor szétnéztünk.
A régi házban egy ezeréves gázkazán működött, bármely percben élete végére érhetett. Az is kiderült, hogy a fiatalok a fenti házban szintén egy kisebb gázkazánban gondolkodnak.
Mivel a két épület nem volt nagyon messze egymástól, így feltettük a kérdést, hogy nem lenne-e célszerű a most vásárolt új, és az egy-két éven belül kényszerűségből vásárlandó hagyományos gázkazán helyett venni egyetlen nagyobb teljesítményű és jobb hatásfokú kazánt (akár egy kondenzációsat is) – és azzal fűteni mindkét házat? Az üzemeltetés is olcsóbb lenne, ráadásul a két hagyományos kazán együtt még egy kicsit drágábbnak is bizonyulna, mint az egy darab, igaz önmagában drágább minőségibb megoldás. (Csak a példa szemléltetésére kerüljenek a hagyományos kazánok 2 x 100.000 Ft-ba, a nagyobb teljesítményű, jobb hatásfokú 150.000 Ft-ba. A valódi árakra már nem emlékszem.)

És ekkor jött a döbbenetes válasz, ami után az ember csak tehetetlen dühöt tudott érezni.
„Ezt mi is kiszámoltuk” – mondta el az úr. „Tudjuk, hogy ez lenne a racionális megoldás. De nekünk jelenleg egész egyszerűen NINCSEN plusz 50.000 Ft-unk!”
Ennyi pénz hiányzott ahhoz, hogy ebben az otthonban hosszú távon megoldják a család problémáit, kevesebbet fogyasszanak, kevésbé legyenek kiszolgáltatva a rezsiköltségeknek, kevésbé szennyezzék a levegőt – és még sorolhatnám.
Ezt a képzeletbeli 50.000 Ft-ot kellett volna valakinek odaadnia/megelőlegeznie. És ez már nem (csak) piacgazdasági kérdés.


 

Hogyan gondolkodik az okos állam?

Hogy ez a probléma mennyire valós, arról megint egy jó pár évvel ezelőtti példát szeretnék hozni.
Annak idején a cégemmel (mármint ahol dolgoztam) Felső-Ausztriában jártunk, meg szerettük volna ismerni azt, hogy milyen állami támogatásokkal számolhat egy ottani építkező. (Röviden annyit, hogy megdöbbentünk a támogatások sokféleségén.) Ez még abban az időben történt, amikor még a napkollektorok (nem napelemek!) is éppen hogy kezdtek elterjedni, és még a szigetelési láznak is csak az elején jártunk.
A rendszert megismerve én annak idején arra jutottam, hogy ha egy ottani Hans elkezdett számolgatni (mert egy gazdag országban is osztanak-szoroznak az építkezők), akkor az jött ki neki, hogy ő bizony nem vásárol és szereltet kollektorokat a házára, mert nem éri meg neki.
Ekkor lépett azonban közbe az állam, amely pontosan kiszámolta, hogy az egy szem Hans kollektoraival marginális energiamegtakarítás érhető el országos szinten – de sok-sok Hans már sokra megy. A sok apró megtakarítás által csökkenhet az ország energiafüggősége, kevesebb lesz a szén-dioxid kibocsátás, így a kvótákkal is jobban lehet gazdálkodni – az országnak tehát megéri egy kicsit megtámogatni a sok-sok Hans-ot, hogy ennek a támogatásnak köszönhetően már megérje nekik belevágni - például egy kollektoros beruházásnak.
Az eredmény: mindenki jól járt.

Csak remélni lehet, hogy jövőre immáron idehaza is az ilyen nyer-nyer elvrendszer jegyében összeálló EU-s és állami támogatások segítségével újulhat meg minél több otthon!
Aki hallja, adja tovább!
:-)

Utóirat: A mi otthonunk újságon túl Az építő közösség Facebook-oldalán is első kézből és azonnal értesülhet az esetleges pályázatokkal kapcsolatos tudnivalóktról!

Don Quijote építkezik (4. rész)

- avagy ki védi meg az építkezők érdekeit?

 

A Tervcafékat sokszor azzal kezdem, hogy senkit nem akarok ezzel elrémiszteni, de – ellentétben sok európai országgal - Magyarországon az építkezésnél, felújításnál csak magukra számíthatnak.
Valószínűleg nem csak Németországot lehetne felhozni, de ott biztosan működik egy olyan rendszer, ami önmagában megakadályozza, hogy bizonyos minőség alatti épületek épüljenek.

Ennek az – idehaza még hiányzó – rendszernek egyik eleméről, az egyfajta garanciát jelentő kamarai névjegyzékek hiányáról már írtam a mini-sorozat 2. részében (Ide kattintva elolvasható!)
Ma megnézünk még három hiányzó láncszemet – amelyeket – jobb híján – az építkezőknek kell pótolniuk.

 

Baupolizei

 

 

Egységes, jól kitalált gyakorlat


Szerintem Németországban még arra nézve is létezik ajánlás, hogy miként kell szakszerűen becsavarni egy csavart. Idehaza ehhez hasonló kivitelezői ajánlások még csak most kezdenek megjelenni. Sokáig a szabványok jelentették az egyedüli igazodási pontot, de
- a szabványok nagyobb része inkább termékszabvány, nem magára a beépítésre vonatkozik,
- a ma már többségében uniós szabványok jelentős része a mai napig nem férhető hozzá magyar nyelven (ok: pénzhiány),
- meg egyébként is: a szabványok használata nem kötelező…

A szakmai irányelvek fő jellemzője (egyben legfontosabb elvárás is velük szemben), hogy egy teljes szakma véleményét tükrözzék vissza! (Éppen ebben különböznek az alkalmazástechnikai útmutatóktól, melyeket minden egyes cég a maga termékeire nézve ad ki.)
Egy konkrét példával élve: nem olyan régen jelent a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekre vonatkozó Irányelve, mely valamennyi, a magyar piacon meghatározónak számító gyártó egységes véleményeként fogalmazza meg, hogy a homlokzatra kerülő hőszigetelő táblákat ún. perem-pont módszerrel kell felragasztani. (Mind a mai napig tartja magát ezen a területen jónéhány „alternatív szakmai legenda”…)

 

15.10.15. THR kp
Egy példa az irányelvre. A szakma egységes álláspontja szerint (legalább) így kell ragasztóval megkenni biztonságos felragasztáshoz a homlokzati hőszigetelésbe kerülő szigetelőlapokat

 

Maradva a németországi példánál: ott, ha egy megrendelő és kivitelező között vitára kerül a sor, akkor a bíróság egyszerűen azt nézi meg, betartotta-e a kivitelező az éppen ott aktuális szakmai irányelveket. Ha igen, neki van igaza, ha nem, akkor a panaszosnak.
A szakmai irányelvek fontosságát Magyarországon felnagyítja, hogy még mindig nagyon sok építkezés zajlik részletes kiviteli terv nélkül. (Arról is volt már szó ezeken a hasábokon, hogy az engedélyezési, 1:100-as terv nem sokkal több egy skiccnél…) Ilyenkor a kézbe kapott „tervet” szinte minden szakember másként fogja olvasni, értelmezni (a magyar szakemberek nagyon kreatívak!) – az eredmény pedig a teljes káosz lesz. Ha pedig az építkező maga szervezi az építkezést (azaz nem egy fővállalkozót bíz meg), akkor ebben a káoszban neki kell(ene) rendet vágnia.

 

Az ellenőrzés fontossága


Németországban ráadásul nem csak irányelvek, útmutatások léteznek, hanem olyan hatóságok is, melyek ezek betartását folyamatosan ellenőrzik! (Ez a hírhedt Baupolizei.)
Idehaza is létezik Építésfelügyelet (az utóbbi években teljesen jelképes összegből gazdálkodva, a közeljövőben állítólag ismét megkísérlik felfejleszteni), ám ennek működését – jó magyar szokás szerint – mind az építkezők, mind a kivitelezők inkább zaklatásnak veszik.
A hatósági tétlenkedés tipikus példája az is idehaza, hogy gond nélkül lehet hamis minőségtanúsítással forgalmazni folyamatosan termékeket. Ha – az egyébként valótlanságot tartalmazó – papírjaik formailag rendben vannak, akkor ez gyakorlatilag senkit nem érdekel.


Jogbiztonság


A láthatatlan fogyasztói érdekvédelem a jogorvoslatok gyorsaságában zárul körbe. Ha valaki bepanaszol valakit, akkor az ítélet belátható időn belül megszületik – amikor reális esély mutatkozik az esetleges károk javítására/megtérítésére.
A magyar valóság ezzel szemben:
A/ Hosszú évekig húzódó perek, melyek végén a bepanaszoltnak már sokszor híre-hamva sincs.
B/ (Még ennél is gyakrabban): Perre nem is kerül sor, mivel a szerződés nélküli „mutyi” mellett értelme sem lenne…



Lehetséges kiutak


Nézzük akkor, hogy egy ilyen helyzetben mit is tehet a magyar építkezőt, felújítót megszemélyesítő Don Quijote!
1. Mindenek előtt tudomásul veszi, hogy az építkezés során neki magának kell megvédenie az érdekeit.

2. Elfogadja, hogy ehhez bizonyos szintű felkészültségre van szüksége.
Ez valahol középen van a „kérdezzük meg a szomszédot”/”gyűjtsünk be minél több prospektust” és a „minek ide szakember, apámék is megcsinálták kalákában” szemléletmód között.
Az olvasmányos, közérthető felkészüléshez találtuk ki és írtuk meg az Építem a házam könyvsorozatot :-)

3. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a neki megfelelő, hozzáértő és tisztességes építési szakemberek felkutatására. (Don Quijote mellett is ott kellett legyen Sancho Panza!)
Megjegyzés: Ezen a téren egyre komolyabb nehézségekkel kell szembenézni – egy ajánlott írás ide kattintva!

4. A felkészültség birtokában elég időt és energiát szán a valós igényeinek és valós lehetőségeinek leginkább megfelelő tervek kidolgoztatásának.
Ennek kapcsán elég, ha mindig eszébe jut az, hogy egy fölösleges négyzetméter egy házban legalább 200.000 Ft ablakon feleslegesen kidobott pénzt jelent! (Folyamatosan látjuk, hogy a Tervcafékra hozott terveken nem a pénzhiány köszön vissza, hanem sokkal inkább a felesleges nagyvonalúság!)
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a legjobb irányelv az összes, építkezésen részt vevő szakember számára a jó és alapos kiviteli (nem engedélyezési!) terv! Fájó lehet egy ilyenért súlyos százezer forintokkal többet kifizetni az építkezés elején, a tervezési szakaszban – de még fájdalmasabb ennek a pénznek többszörösét veszni látni a műszaki kompromisszumokban a kivitelezés szakaszában.

5. Mindenképpen érdemes műszaki ellenőrt fogadni – legalább a legfontosabb építési fázisok ellenőrzésére. Ő lehet a mi saját bejáratú építési hatóságunk…

6. Legyünk tisztában azzal, hogy ha az elején mi magunk kezdeményezzük a „stikliket” („lehetne fél áron?”, „lehetne számla és szerződés nélkül?”), akkor ezzel egyfajta orosz rulettet kezdünk játszani. Lehet, hogy nagy szerencsénk lesz (és ekkor sok pénzt spórolunk), de még nagyobb valószínűséggel bottal üthetjük a megspórolni vágyott pénz nyomát. (És eleve lemondunk a jogorvoslat lehetőségéről is.)

7. Az építő közösséget öt évvel ezelőtt éppen azért hoztuk létre, hogy az első gondolat megszületésétől kezdve, a tervezésen és a kivitelezésen át, egészen a bentlakásig segítsünk a házépítést, házfelújítást tervezőknek abban, hogy valóban álmaik otthonát hozzák létre - minél kevesebb ablakon kidobott pénzzel.
Keressen bennünket ide kattintva és/vagy jöjjön el díjmentesen a következő Tervcaféra!

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (2. rész)

Az előző (mondhatjuk bevezető) részben megtudtuk, hogy a magyar Don Quijote (DQ) házépítésre adta a fejét – még az is lehet, hogy kicsit meggondolatlanul.
Persze DQ ebben a pillanatban még nem is volt Don Quijote – hiszen a szélmalomharcok csak ezután kezdődtek.
Először ugyanis meg kellett tervezni azt a bizonyos házat.

 

 

hzterv 

 

Na de ki tervezze?

 

A legtöbb európai országban ez nem okoz különösebb fejtörést: felüti az építkező a kamarai névjegyzéket, és tulajdonképpen bárkire rábökhet, nagyot nem hibázhat. Ott ugyanis csak olyan szakemberek szerepelnek, akikben meg lehet bízni – mind szakmai, mind etikai szempontból.
És ez ugyanígy igaz a különböző ipartestületi névjegyzékekre is!
A kamarák, ipartestületek ugyanis egyik legfőbb feladatuknak a szakma becsületének védelmét tekintik.
Pontosan tudják, hogy ez a jövőjük záloga. Akkor lesz munkájuk, és – ami talán még fontosabb – akkor fognak tudni megélhetést biztosító árakon dolgozni, ha az építkezők megbíznak bennük. (És ez még fokozható: gyerekeiknek, akik majd továbbviszik a vállalkozást, szintén csak ekkor lesz megélhetést biztosító munkája!)
Ennek tudatában kőkeményen kiszűrik maguk közül a tisztességtelen (vagy éppen „csak” hozzá nem értő) kóklereket, akik az egész szakma becsületét rombolják.

Egy ismerősöm mesélte, aki még a mostani „nagy kivándorlás” előtt dolgozott egy német kisvárosban (az építőiparban). A helyi mesteremberek rendre összejöttek az egyik helyi étteremben, jókat ettek és ittak, miközben átbeszélték aktuális dolgaikat, közös ügyeiket. De ez a nagy haverkodás csak addig tartott, amíg valaki ellen panasz nem érkezett. Ekkor kiszállt a testület erre hivatott szakértő csapata, és megvizsgálta, mennyiben állja meg helyét a panasz. Ha úgy ítélték meg, hogy a bejelentőnek nincs igaza, akkor maximálisan kiálltak testületileg is a bepanaszolt iparos mellett. De ha az derült ki, hogy a panasz jogos, akkor két dolog történt:
- felszólították a bepanaszoltat, hogy saját költségén záros időn belül javítsa ki a hibát (mert különben fegyelmi következik az ipartestületben);
- arra is felhívták a figyelmet, hogy „ez volt az utolsó dobása” (na jó, lehet, hogy ez elsőre nem volt ennyire drasztikus – nyilván függött a hiba súlyától is), legközelebb kizárják a tagok közül (és akkor nem lesz munkája…).

Szerintem nem sok építési szakember vitatkozik velem, ha azt mondom, a magyar építkezőket nem segíti egy ilyen kamarai rendszer. Sem a kamarák, sem az ipartestületek nem vállalják fel a tagság érdemi szűrését.
Ha kicsit cinikusan (és túlzóan) fogalmazok, akkor azt mondom, hogy az kamarai tag, aki egykor megszerezte az oda szükséges képesítést és befizette a tagdíjat. (Igazságtalan lennék, ha nem említeném meg, hogy a mérnököknél például kötelező továbbképződés is van.) A kötelező kamarai tagságról már ne is beszéljünk…

 

Hogyan kezdhet neki tehát egyáltalán az építkező, felújító a tervező-keresésnek?
Jó esetben ajánlás útján. Ha szerencséje van, akkor az ismeretségi, baráti körében akad olyan valaki, aki belátható idővel ezelőtt építkezett, és bátran meri ajánlani akkori tervezőjét.
Ez sajnos sokszor eléggé szűk merítés az elinduláshoz. Mi van akkor, ha az illető mostanában éppen tele van munkával (így nem tud elvállalni felelősséggel minket), vagy éppen a személyes szimpátia hiányzik az első beszélgetés alapján. (Ez utóbbi teljesen szubjektív, de ugyanakkor nagyon fontos szempont. Az építész munkája ugyanis - jó esetben! – abszolút bizalmi. Akkor tud igazán a megrendelőre szabott házat tervezni, ha a megrendelő beavatja a család életének a mélyebb rétegeibe is.) És akkor még nem beszéltünk az építész-választás egy harmadik fontos szempontjáról, az anyagiakról…

Lehetséges úgy is tervezőt keresni, hogy szaklapok, magazinok tömkelegét böngésszük (vagy éppen csak a környékbeli utcákat járjuk – ez egy új parcellázású környéknél lehet célravezető) – és olyan házakat keresünk, amelyek vagy egyszerűen tetszenek, vagy még ennél is több: azt tudjuk rájuk mondani, hogy lelkünk mélyén pontosan ilyet képzeltünk magunknak! Aztán már „csak” azt kell megtudni, ki is tervezte ezt a bizonyos házat. (Az előbb felvetett akadályozó tényezők persze most is felléphetnek, de itt már akár több alternatívát is „kiböngészhetünk” magunknak indulásul.)

Végül, de nem utolsó sorban: a tervező-keresésben a Tervcafék is komoly segítséget adhatnak – akár az ott jelen levő szakemberekkel történő személyes találkozás révén, akár az elképzelések tisztázása után ajánlás révén. (Ha még nem tudja, mi is az a Tervcafé, feltétlenül kattintson ide! :-) )


DQ Fernando Ikoma

 

 

Megismertük tehát az első akadályt: szakmailag megfelelő és emberileg is hozzánk „passzoló” tervezőt kell találni!
Soha nem szabad elfelejteni, hogy tervező-keresés már szerves része az építkezésnek (az nem az alap kiásásával vagy a felújító csapat felvonulásával kezdődik!), ettől nem szabad sajnálni az időt és a kitartást! Jó ház csak jó tervekből fog születni!

De a most vázolt első kihívás után máris jön a következő: mit mondjunk az építésznek, hogyan fogalmazzuk meg a megbízásunkat felé? (Az ugye érezhető, hogy a „Szeretnénk egy házat” elvárás azért kicsit kevés…)
Erről lesz szó legközelebb, ezt a szélmalmot próbálja majd legyőzni DQ a következő blogbejegyzésben!

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (3. rész)

A házépítés, a házfelújítás egyszerre gyönyörű és gyötrelmes feladat – hogy ezzel a szép alliterációval jellemezzem az otthonteremtést. :-)
Gyönyörűnek valójában mindig gyönyörű – hiszen egy család otthonteremtéséről, a közös álmok megvalósulásáról van szó. Gyötrelmessé viszont a tapasztalatlanság, a tudatlanság, a szűkös anyagiak – no és persze a bennünket körülvevő ügyeskedők és kóklerek tehetik.
Ebben a blogsorozatban azt vesszük sorra, hogy miként lehet a siker reményében megvívni egy építkezés don quijote-i harcait – de legalábbis felkészülni rájuk!
Legutóbb eljutottunk odáig, hogy A Magyar Építkező (alias Don Quijote (DQ)) már túl van az első harcán: megtalálta azt az építészt, akivel meg szeretné terveztetni a házát.
Na de hogyan is kezdődjön a közös munka?

 

15.08.12. Tervvzlat

 

Önjelölt építészek kerestetnek!(?)


Azt hiszem, aki családi ház építésére, átalakítására, felújítására adja a fejét, kicsit más célokat tűz ki maga elé, mint aki egy „egyszerű” kész lakás vásárlásában gondolkodik (pláne, aki a lakhatását bérelt otthonban is el tudja képzelni): nem csak otthont akar magának és a családjának, hanem egy személyre szabott, álmaiban már elképzelt házat. (Azaz nem egyen-megoldásokat.)
Valószínűleg ezért is van, hogy a magyar építkezők előszeretettel mennek a tervezőhöz kockás papírra rajzolt skiccekkel, melyre már fel is rajzolták az általuk elképzelt alaprajzi helyiségbeosztást és arányokat. (Érdekes lenne megtudni, hogy ez a szokás más országokban is ennyire elterjedt-e! Be kell valljam, nem tudom. Ha valakinek van információja erről, szívesen fogadom - például ide kattintva!)
Tévedés ne essék, nincs ezzel semmi baj – elvégre a fejünkben levő gondolatokat, elképzeléseket valahogy tovább kell adni a szakemberek felé.
Érdemes azonban tisztában lenni a veszélyekkel is!

Az Építem a házam című könyvsorozatban az építész feladatát így foglaltuk össze:
„Az építész-tervező feladata az épület koncepciójának kitalálása, a funkciók helyes kialakítása és elrendezése, a ház „fazonjának”, kinézetének megtervezése. Ő „álmodja papírra” házunk külső megjelenését, belső tereinek elrendezését. Tervei megszabják, hogy házunk milyen szerkezeti elemekből fog felépülni – így áttételesen azt is, hogy mennyibe fog kerülni a megépítése és későbbi üzemeltetése.”
Hát ettől komoly szakma az építészé, ehhez kell érzék, tudás és tapasztalat.
Ha jól belegondolunk, kis skicceinkkel ebbe a folyamatba „kontárkodunk” bele – tudás és tapasztalat nélkül.
Ez mindaddig nem gond, amíg
- nem ragaszkodunk görcsösen a papírra vázolt elképzeléseinkhez,
- az építésznek van bátorsága „szembeszállni” a skicceken kapott vázlatokkal.
De mi van akkor, ha az építész „készpénznek” veszi a kapott vázlatot (vagy mert mindenáron meg akar felelni a megrendelőnek, vagy mert fél, hogy kritizálás esetén elveszítené a megbízást – vagy egyszerűen lustaságból) és ezt kezdi kidolgozni?
Ha így történik, akkor biztosak lehetünk benne, hogy már az első lépésnél elvesztettük annak esélyét, hogy a végén optimális tervekkel vágjunk neki az építkezésnek!

Az alaprajz ugyanis sokkal több mindent meghatároz a majdani házon, mint első pillantásra gondolnánk!
Az optimális helyiségkapcsolatok és helyiségméretek döntően fogják befolyásolni a ház későbbi használhatóságát. Az itt figyelembe veendő törvényszerűségek jelentik a szakmai tudás és tapasztalat egyik alapját. (Jónéhány ilyen törvényszerűséget azért igyekeztünk összegyűjteni az Építem a házam könyvsorozatba is – ez itt a reklám helye! :-) )
Az ideális alaprajz összefügg a tájolással, a benapozottsággal is. (Ezek ismeretéhez is szakmai tudás kell.)
Nem utolsó sorban az alaprajz jelentősen kihat a ház külső megjelenésére is, azon belül is például a majdani tetőszerkezetre is! (A Tervcafékon rendszeresen tapasztaljuk, hogy terveken szereplő házak tetőszerkezete feleslegesen bonyolult – márpedig ez több hibalehetőséget és egy csomó feleslegesen kidobott pénzt jelent!)

 

Mi az alternatíva?


Az építészhez elvitt skicceket tehát mindenképpen célszerű – az eddig leírtaknak megfelelően – helyükön kezelni – mindkét fél részéről.
A skiccek készítése mindenképpen jó móka – és az építkezők egy részének jó érzéke is van hozzá. (A Tervcafék öt éves története során találkoztunk két olyan építkezői tervvázlattal is, melyekbe egyetlen szakember sem tudott belekötni. Általános vélemény volt, hogy ezek a tervek jobbak, mint a magyar tervek háromnegyede -mármint amelyeket profik készítettek…. De azért vegyük észre, hogy ez két terv volt – a kábé elénk került néhány százból…)

De az építkezőnek valójában az igényeit kellene minél pontosabban az építész tudomására hozni – ráadásul ezeket az igényeket a család minden egyes tagjának az egyedi igényeiből kell összeszedni. (Figyelem, ez sokkal nagyobb és időigényesebb munka, mint gondolnánk! Ráadásul nem véletlenül használtam az „összeszedni” szót, és nem az „integrálni” kifejezést. A közös nevezőre hozás már az építész feladata!)
Amikor ezeket az igényeket tervrajzba öntjük, önkényesen „lefordítjuk” azokat helyiségekre és helyiségkapcsolatokra, akkor „előre szaladunk”, és valójában máris torzítjuk az információt. (Az építész számára nem lesz egyértelmű, hogy milyen okból rajzoltunk adott helyre egy adott méretű helyiséget.)

Tehát a javasolt („alternatív”) munkamenet (mielőtt az építészünkhöz mennénk):
- A családtagok igényeinek sziszifuszi munkával történő összegyűjtése (remek alkalom a nagy családi beszélgetésekre!)
- Az igények letisztázása írásban (amikor írunk, akkor tényleg hajlamosak vagyunk a lényeget leírni!)
- Átadni az építésznek – és tőle várni a koncepció(k) kidolgozását.

 

 

Miben tudunk segíteni Önnek?


Túl vagyunk a második (remélhetőleg sikeres) don quijote-i harcon: igényeink megfogalmazásán.
Ezzel a témával részletesebben is foglalkoztunk Az építő közösség blogjábanide kattintva és ide kattintva érdemes elolvasni!
Az igények megfogalmazásához nagyon sok segítséget találhat (az egész család!) az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében itt olvashat róla részletesebben is.
Végezetül a skiccek, tervvázlatok tökéletesítgetésének ideális (ráadásul ingyenes!) helyszíne a hónapról hónapra megrendezésre kerülő Tervcafé, ahol a legkülönbözőbb szakemberekkel lehet gondolatokat cserélni – ha még nem járt nálunk, Önt is várjuk! Bővebb infó ide kattintva!

 

Legközelebb arról lesz szó, hogyan tudunk igazán hatékony kommunikációt folytatni az építkezés folyamán az építési szakemberekkel! 

Don Quijote kalandjai a magyar építőiparral (1. rész)

A minap egy előadás megtartására kértek fel, a várható nézőközönség többnyire jövendő építkezőkből, felújítókból állt.
Ahhoz, hogy valami okosat mondjak nekik, megpróbáltam beleélni magam a helyzetükbe. Mi foglalkoztatja őket leginkább? Mi az, amitől feleslegesen félnek, és mi az, amitől nem tartanak, pedig jó okuk lenne rá? Vajon hogyan képzelik el jövendő otthonukat – és hogyan az ahhoz vezető építkezés folyamatát? (Ez azért izgalmas kérdés, mert idehaza azért az emberek többsége életében egyszer, esetleg kétszer vág bele egy ilyen nagy beruházásba.) És mi az, amiről jó eséllyel egyáltalán nem tudnak, pedig lehet, hogy ezen fog múlni az építkezésük sikere?
Magam elé képzeltem azokat a példákat, amiket még akkor láttam a piacon, amikor még különböző vezető építőanyag-gyártó cégeknél dolgoztam, és szerencsére nagyon sokat segítettek azok a beszélgetések, visszajelzések, amelyeket személyesen folytathattam a Tervcafékon.
Az jutott eszembe, hogy igazán frappáns hasonlat lehetne, ha a magyar építkezőket Don Quijote-hoz hasonlítanám – a rájuk váró buktatókat pedig egyfajta szélmalom-harchoz, feltéve ha egyedül, segítség nélkül vágnak bele életük talán legnagyobb vállalkozásába.
Don Quijote magyar építkezőkre hangolt meséjét most ezeken a hasábokon is szeretném megosztani – folytatásokban, remélem minél többeknek segítve!

 

Don quijote 

 

Az úgy kezdődött hogy…


Don Quijote (nevezzük ezt követően D.Q.-nak), felesége (Dulcinea) és immáron három aprócska gyermekük boldogan, de egyre nehezebben éldegélt egy magyar panelházban.
Egyik este, miután már harmadszor esett hasra a gyerekek szerteszét hagyott játékaiban, miután hiába próbált nyugodtan olvasni, mert közben a helyiség másik felén éppen D.Q. ordíttatta a tévén az éppen aktuális (spanyol) bajnokit, Dulcinea már nem bírta tovább, és kiszakadt belőle: „Te Doni, ebben a lakásban már nem férünk el!”


Aludtak rá egyet, aztán másnap elkezdték törni a fejüket, mi is lehetne a helyzet megoldása. Nem kellett soká törniük, mert még élénken élt mindkettőjükben az elmúlt hétvége emléke, amikor egy remekbe szabott szalonnasütésen vettek részt egyik barátjuk kertvárosi házánál. Hatalmas kert, benne kutya és macska, virágok, távoli szomszédok, bőséges hely bent a lakásban, csönd, béke, nyugalom (mármint ha nincsen éppen szalonnasütés)! Nem kétséges, hogy ez kell nekik is!


A célt tehát igen hamar kitűzték: saját családi házat akarnak építeni!
(Felmerült ugyan az is, hogy esetleg venni kellene egy használt házat, de egyrészt olyan sok barátjuk fázott rá erre, számolatlanul költve később a pénzt a rejtett hibák kijavítására, másrészt abban hamar megegyeztek, hogy csak egy saját építésű ház lesz olyan, ami tipikusan az ő kis családjukra lesz szabva!)


Elérkeztünk történetünk első buktatójához. Valószínűleg sokkal több időt kellett volna tölteni a nagyobb lakótérre vonatkozó igények kielégítésének egyéb lehetőségeinek felkutatásával és az alternatívák összevetésével. Saját új (nagyobb) lakás, saját használt (nagyobb) lakás, bérlakás, saját új építésű családi ház, használtan vásárolt családi ház. Mindegyik lehetőségnek megvannak az előnyei és hátrányai. Sokan és sokszor elfeledkeznek arról, hogy a kívánatos előnyökön túl egy családi házzal jónéhány kompromisszum is jár. Csak néhány mutatóba: a nagyobb kerttel rendelkező, kellő beépítési szabadságot adó  családi házak többnyire a helyiség központjától távolabb helyezkednek el (vagy ellenkező esetben jó eséllyel a telek kerül sokba), ami egyből felveti a munkahely, az óvoda, az iskola, vagy éppen a boltok, szórakozási lehetőségek megközelíthetőségét. Ráadásul mindenki ismeri azt a jó magyar mondást, miszerint az első házat az ellenségünknek építjük, a másodikat a barátunknak, a harmadikat magunknak. (Márpedig D.Q.-ék most éppen első házukat tervezgetik…)
Azt sem nehéz elképzelni, hogy egy családi ház a legpazarlóbb lakhatási forma: az üzemeltetéssel kapcsolatos valamennyi problémát nekünk magunknak kell megoldani (például saját, önálló fűtési rendszer vagy éppen locsolórendszer kiépítésével), ráadásul közvetlen szomszédok sem vesznek körbe bennünket, akik „melegítenének” bennünket télen (egy szabadon álló családi ház határoló szerkezetei minden irányban a hőveszteség forrásai).
Egyszóval érdemes egy esténél azért többet szánni a nekünk ideális lakhatási forma kiválasztására. (Ha ezt mindenki megtenné, akkor nem lenne olyan magas a kiköltözést követően néhány éven belül a városba visszaköltözők aránya.)
Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozunk az Építem a házam könyvsorozat 1. kötetében, sok-sok praktikus mérlegelési szempontot felsorolva. Nagyon büszke vagyok arra, hogy amikor akkori kolléganőm (aki éppen akkor keresett férjével és kisgyerekükkel építési telket) elsőként elolvasta – még megjelenés előtt – a könyvet, párjával arra jutott, hogy a családi ház és az azzal járó építkezés nem az ő jövőképük. Vettek inkább egy nagyobb használt lakást – és így egészen biztosan megspóroltak több millió forint ablakon kidobott pénzt…
Legközelebb már az első szélmalomharccal is megismerkedünk: D.Q.-ék elkezdik tervezni a házat!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Csok és lakásáfa

Dinamikusan nő az érdeklődés, a támogatott családok és az igénylők száma a Családi Otthonteremtési Kedvezmény iránt. A benyújtott kérelmek száma az év első felében meghaladta az 50 ezret, a támogatási összeg pedig a 136 milliárd forintot. Csupán ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg, a kormányzat pedig vizsgálja a csok további könnyítésének és az újépítésű lakások adásvételét érintő kedvezményes áfakulcs meghosszabbításának lehetőségét is. Dinamikusan nő az érdeklődés, a támogatott családok és az igénylők száma a Családi Otthonteremtési Kedvezmény iránt. A benyújtott kérelmek száma az év első felében meghaladta az 50 ezret, a támogatási összeg pedig a 136 milliárd forintot. Csupán ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg, a kormányzat pedig vizsgálja a csok további könnyítésének és az újépítésű lakások adásvételét érintő kedvezményes áfakulcs meghosszabbításának lehetőségét is. Az otthonteremtési kedvezmény bevezetésének kettős célja volt: egyrészt demográfiai, másrészt gazdasági, utóbbi cél két irányban bontható tovább. Rövidtávon azt várták, hogy a csok segíti a gazdasági növekedést az építőipar felfutásával, a beruházásokon keresztül, hosszútávon pedig a demográfiai változás által hat, azaz további munkaerő jelenik meg, emelkedhet a foglalkoztatottság. A kormányzat a különadókból befolyó 500 milliárd forint döntő részét fordítja a családok támogatására, idén 211, jövőre 236 milliárd forint áll rendelkezésre családtámogatásra. Jelenleg zajlik a CSOK teljes körű felülvizsgálata, szakmai egyeztetések folynak arról, milyen területeken kell hozzányúlni a rendszerhez annak érdekében, hogy a családpolitikai kedvezmény még szélesebb kör számára elérhetővé váljon, illetve a CSOK továbbra is elláthassa gazdaságélénkítő szerepét. Ennek kapcsán vizsgálják a kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcs igénybevételének 2019 utáni időszakra szóló meghosszabbítását, és azt is, hogy eltöröljék-e a CSOK igénylésénél a 40 éves korhatárt. A szakmai vélemények összegzése, azok hatásainak egymással való összevetése után alakul majd ki az a reformcsomag, amelyről a kormány a későbbiekben dönt, bízva abban, hogy az otthonteremtési programban jelenleg tapasztalt dinamika a jövőben is megmarad. Forrás: MTI  

Épülő felhőkarcolók a világban

A világ gazdasági átalakulásáról sokat elmond, hogy a tíz legmagasabb felhőkarcolóból hét Kínában épül, de a maradék három is különböző ázsiai országokban. Az építési technológia fejlődésével egyre könnyebben lehet több száz méteres épületeket felépíteni. Különösen Ázsiában láthatjuk, hogy néhány év alatt a semmiből nőttek ki gigantikus magasságú épületek, miközben Észak-Amerika lemaradni látszik a versenyben. A magasságukat nézve pedig valóban elképzelhető, hogy a közeljövőben 1000 méternél is magasabb épületek szülessenek. A világ gazdasági átalakulásáról sokat elmond, hogy a tíz legmagasabb felhőkarcolóból hét Kínában épül, de a maradék három is különböző ázsiai országokban. Az építési technológia fejlődésével egyre könnyebben lehet több száz méteres épületeket felépíteni. Különösen Ázsiában láthatjuk, hogy néhány év alatt a semmiből nőttek ki gigantikus magasságú épületek, miközben Észak-Amerika lemaradni látszik a versenyben. A magasságukat nézve pedig valóban elképzelhető, hogy a közeljövőben 1000 méternél is magasabb épületek szülessenek. 10. Skyfame Center Landmark Tower - Nanning, Kína, 528m A 108 emeletes épület Dél-Kína egyik 7 millió lakosú városában, Nanningban épül. Az épületről túl sok részlet még nem látott napvilágot, az átadást 2021-re tervezik. Forrás: skyscrapercity.org 9. China Zun Tower - Peking, Kína, 528m A Farrells tervezi a kínai főváros központi üzleti negyedének új felhőkarcolóját. Az épület magassága megegyezik a Nanningban épülő toronyház magasságával, a bronz és kerámia hatású épület pedig a régi kínai edényekre utal. Az alapozásnál különösen figyelni kellett a megfelelő stabilitásra, az irodaház ugyanis földrengésveszélyes területen épül. A toronyház átadása 2018-ra várható. Forrás: kpf.com 8. Tianjin CTF Finance Centre - Tianjin, Kína, 530m A 2018-ra elkészülő felhőkarcolót a Skidmore, Owings & Merrill tervezőiroda álmodta meg, aminek alakja nemcsak a látványt szolgálja hanem csökkenti az épületre érkező széláramlatok erejét is. Forrás: som.com 7. Lotte World Tower - Szöul, Dél-Korea, 554m A Kohn Pedersen Fox irodája tervezte Dél-Korea legmagasabb épületét, amit hivatalosan már áprilisban átadtak, de a munkálatok végleges befejezése idén ősszel várható. A 123 emelet magas építményben egy hotel és lakások lesznek, a teljes alapterülete pedig meghaladja a 300 ezer négyzetmétert. A 13 évig tartó tervezés és előkészítés után az építkezés 2011 elején kezdődött el. Forrás: shutterstock.com 6. Baoneng Shenyang Global Financial Center - Shenyeng, Kína, 568m Az észak gyöngyének is nevezett kínai épület 114 emeletes lesz és 2018-ban adhatják át. Forrás: atkinsglobal.com 5. Goldin Finance 117 - Tianjin, Kína, 596m A nevéből is adódóan a kínai épület 117 emelet magas lesz és méltó példája az ázsiai ország gazdasági fejlődésének. Az alapterülete 370 ezer négyzetméteres, ami több mint 10 százaléka Budapest teljes irodaállományának. Az épület érdekessége, hogy a stabilitását 100 méterre a föld alá fúrt acélsodronyokkal biztosítják. Az átadása 2018-ban várható. Forrás: legacy.skyscrapercentre.com 4. Ping An Finance Center - Shenzen, Kína, 599m Egy méter híján 600 méteres felhőkarcolóval ez a jelenleg Kínában épülő toronyházak közül a második legmagasabb. A hatalmas kő és üvegtornyot szintén a Kohn Pedersen Fox irodája tervezte. A teljes befejezés az idei évben várható. Forrás: thorntontomasetti.com 3. Merdeka PNB118 - Kuala Lumpur, Malajzia, 630m Az ingatlanfejlesztők reményei szerint a 2020-ra elkészülő Kuala Lumpur-i torony hasonló lökést adhat Malajzia fővárosának, mint a korábbi Petronas ikertornyok felépítése. Forrás: skyscrapercity.org 2. Wuhan Greenland Center - Wuhan, Kína, 636m 125 emeletes lesz a jelenleg Kínában épülő legmagasabb épület. Az építési költségei elérik a 4,5 milliárd dollárt - kb. 1200 milliárd forint -, az alapterülete pedig a 300 ezer négyzetmétert. A két érték alapján számolt fajlagos ára így 4 millió forint lesz négyzetméterenként. Az átadására 2018-ban kerülhet sor. Forrás: en.hubei.gov.cnrg 1. Jeddah Tower - Dzsidda, Szaúd-Arábia, 1000m Az eddigieknél jelentősen magasabb lesz a világ most épülő legmagasabb épülete, ami, ha elkészül a dubaji Burj Khalifa rekordját is 172 méterrel megdönti majd. Az épület 252 szintes lesz, de ebből csak 167 szint lesz ténylegesen használható. A világon ez lehet az első épület, aminek magassága eléri az egy kilométert. Forrás: telegraph.co.uk Forrás: www.portfolio.hu  

Individuális falak korszaka

A hazai tulajdonú Poli-Farbe festékgyár 25 éve dolgozik azon, hogy innovatív és felhasználóbarát termékeivel meghozza a kedvet a felújításhoz. Tapasztalata szerint töretlenül népszerűek a pasztellek, de az élénk színekre való nyitottság és kreatív kísérletező kedv is jellemzi a magyar felújítási attitűdöt. Lássuk 2017 és 2018 trendjeit! A hazai tulajdonú Poli-Farbe festékgyár 25 éve dolgozik azon, hogy innovatív és felhasználóbarát termékeivel meghozza a kedvet a felújításhoz. Tapasztalata szerint töretlenül népszerűek a pasztellek, de az élénk színekre való nyitottság és kreatív kísérletező kedv is jellemzi a magyar felújítási attitűdöt. Lássuk 2017 és 2018 trendjeit! A régi felújítással járó emlékképeket – kosz, hetekig tartó felfordulás, kellemetlen festékszag – felváltotta az alkotókedv és a megújulás öröme. Az új gondolkodásnak köszönhetően a korábban jellemző 4-6 évente tervezett festés helyett a háztartások akár évente is belevágnak egy-egy kisebb-nagyobb felújításba. Sőt, az is gyakran előfordul, hogy csak egy helyiséget újítanak fel a lakáson belül, esetleg csupán némi dekorációs festéssel frissítik fel az egyes falfelületeket. Ahogy a nemzetközi színtéren, itthon is egyre inkább megfigyelhetők a divat és az otthonszépítés közötti párhuzamok. A ruhatárra jellemző változatosság, egyediség, színhasználat, valamint a divatkollekciók aktuális trendjei a lakberendezésre is hatással vannak – az otthonok belső kialakításában, így a falakon is megjelennek. Egyre növekvő törekvés mutatkozik tehát arra, hogy a felhasználó egyénisége a falfelületek színeiben, mintázatában is kiteljesedhessen. A felújítók körében töretlen népszerűségnek örvend a Poli-Farbe Platinum egyrétegű beltéri falfesték, hisz nem csepeg, egy rétegben is tökéletesen fed, ráadásul illatosított is. Felhasználóbarát terméktulajdonságai mellett erőssége a folyamatosan bővülő színeiben rejlik. A legújabb trendeknek megfelelő, új Platinum-színek között merész, energiát közvetítő árnyalatokat éppúgy találunk, mint elegáns, megnyugtató pasztelleket. Reflektorfényben a zöld! 2017-ben a zöld üdítő és revitalizáló árnyalatai kerülnek fókuszba, amellyel a természetet is megidézhetjük otthonunkban. A zöld szín nemcsak a környezet felé fordulást, hanem az új kezdetet is szimbolizálja. A Poli-Farbe Platinum színpalettájából számos zöld árnyalat közül választhatunk, újdonságnak számít a lime-os árnyalatú Platinum búzafű (B70), amely intenzív jellege miatt inkább egy-egy falfelület kiemelésére alkalmas. Valamennyi zöld árnyalat biztonságot sugároz, és személyes egyensúlyt teremt. Éppen ezért érdemes olyan helyiségekben alkalmazni, ahol a pihenés és az ellazulás kerül a fókuszba: például a hálószobában vagy a fürdőben. Az év egyik legkedveltebb zöld árnyalata, a Poli-Farbe Platinum palástfű (P50). Dekoráljunk élénk színekkel! Új hullám van kibontakozóban, amely előreláthatóan a 2018-as lakberendezési trendeket is meghatározza majd: az élénk színkompozíciók átveszik az uralmat a pasztellek felett. A kék a narancs komplementer színpárjával, a zöldek és a kékeszöldek a bogyós gyümölcsök árnyalataival, a játékos színek pedig egymással kölcsönhatásba lépve tűnnek majd fel a falakon. Az előrejelzések szerint jövőre a sárgák, a letisztult fémszínek és eklektikus színtársítások térhódítása is jellemzővé válik. Az élénk színek két funkcióban szerepelhetnek. Vagy dekorációs szerepet töltenek be, helyiségeket határolnak el, funkciókat emelnek ki vagy egész felületen hódítanak úgy, hogy a plafon szigorúan fehér marad! Idén a kék mélyebb árnyalatai, a telített zöld és a napsárga festékek kerülhetnek a magabiztos, merész személyiségek otthonainak falaira. A tradíciók kedvelői a földszínek tónusaival átitatott zöldekkel, kékekkel és szürkésbarnákkal kortárs tereket alkothatnak anélkül, hogy a komfortzónájukból kilépnének. A rózsaszín, kék és sárga pasztellek is népszerűek maradnak – főként azon introvertált felújítók körében, akik szeretnének némi színt csempészni az otthoni hétköznapokba. Bármelyik megoldást is választjuk, fontos, hogy ha élénk színeket viszünk, bele otthonunkba gondolkodjunk komplex egészben! Ha a falak színeihez merészebben nyúlunk, vegyünk vissza a kiegészítők, lakástextilek és bútorok tónusaiból – így tartható meg az összhang. Hangulatos geometria A geometrikus minták rendkívül népszerűek az idei évben is, a falra festhető minták variációs lehetőségeinek csak a képzelet szab határt. Maszkolószalag segítségével változatos formákat alkothatunk: többek között csíkokat, háromszögeket, négyszögeket, de akár cikkcakk-, más néven chevron mintát is könnyűszerrel készíthetünk. Ilyen esetekben érdemes egy színtartományban vagy az egymással harmonizáló színek halmazában maradni. Ezzel a megoldással nemcsak játékot vihetünk az adott térbe, hanem az egy helyiségben lévő funkciókat is elválaszthatjuk (pl. konyha-nappali). A dekorációs falfestés egy házilag is elvégezhető, költséghatékony megoldás, amellyel akár a tapéták használatát is kiválthatjuk. Poli-Farbe Platinum lisztes üröm (L30), kövirózsa (K50), csillagfürt (CS20) árnyalata. Játék az aszimmetrikus terekkel Egy-egy élénk színnel a helyiség adta aszimmetriát tudatosan ki is emelhetjük. Bátran kísérletezzünk! Az esetlegesség látszata mindig jól működő végeredményt és rendhagyó kompozíciót teremt. Előnyben részesülnek a világos és tágas terek, ahol ezek a megoldások hatványozottan érvényesülnek. Poli-Farbe Platinum brazil menta (BM50) árnyalata. Az örök kedvencek: földszínek, szürkék és fehérek A földszínek, a szürkék és a fehér népszerűsége egyaránt töretlen. A Poli-Farbe Platinum új árnyalatai között a földszínek bővülő kínálatával is találkozhatunk, amelyek használatával lakásunk bármely pontján elegáns, kellemes és nyugtató hangulatot teremthetünk. Kellemesen hatnak, hiszen olyan árnyalatokat sorakoztatnak fel, amelyeket a természetből ismerünk. A lisztes üröm (L30) pasztellszürke az idei év egyik legnagyobb hazai sztárja. Tökéletes „felütés” a legkülönbözőbb stílusokhoz – a klasszikusabb enteriőrökben éppúgy jól mutat, mint a modern vonalvezetésű életterekben. Mivel ez az árnyalat pszichikailag és optikailag is „passzív”, más színekkel való kombinációs lehetősége szinte végtelen. Világos tónusának köszönhetően bátran alkalmazható teljes helyiségek és azok mennyezeteinek festésére is. A szürkék popularitását egyedül talán a fehér tudja felülmúlni. A fehér képes a legtökéletesebb kapcsolatot létrehozni a folyamatos falfelület és az üveg nyitottsága között – épp ezért a helyiségeket optikailag tágító és magasító fehér leginkább a minimalista hangolású belső terek megkerülhetetlen kifejezőeszköze.   Nincs többé foltos fal! 2017-ben új kül- és beltartalommal jelentkezik a Poli-Farbe Platinum matt latexfesték, amely a ház bármely igénybe vett részén tökéletes védelmet nyújt a szennyeződések és a foltok ellen (zsír, olaj, kávé, vörösbor, ételszármazék). A különleges falfesték nem csak a konyhában vagy a fürdőszobában eredményez szép és tartós felületet, hanem hatékony a folyosó, a nappali vagy a gyermekszoba falainak megóvásában is. Színskálája követi a legújabb trendeket, a már eddig meglévő választék mellett a dió (D30), a kék őszirózsa (K30) és a zöld hortenzia (Z30) is a palettára került. Poli-Farbe Platinum matt latex zöld hortenzia (Z30) és hegyi len (H20) árnyalata. + 1 tipp: Poli-Farbe Platinum Decor termékcsalád A Platinum Decor termékcsalád legnagyobb előnye a kreatív és egyedi felületkialakításban rejlik. A speciális anyagok által olyan extrém felületeket varázsolhatunk a falakra, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek: ilyenek az indusztriális terekbe ajánlott betonhatás, a természet kedvelői körében népszerű fakéreghatás, a sallangoktól mentes téglahatás, vagy az exkluzív márványhatás. A Poli-Farbe Platinum teljes színpalettájával kompatibilis felületeket az egyéni igényeknek megfelelően alakíthatjuk ki – színben és struktúrában egyaránt. Poli-Farbe Platinum Decor - betonhatás  További termékinformációk és inspiráló enteriőrképek: www.platinumdecor.hu A tudatosság jegyében: légtisztító beltéri falfesték Nem tudunk nem beszélni a Poli-Farbe 2016-ban bemutatott innovatív falfestékéről, a Poli-Farbe Inntaler Air Cleaner légtisztító beltéri falfestékről. Az új FORMASHIELDTM kötőanyag-technológiával készülő beltéri falfesték a különböző lakberendezési tárgyakból – préselt falapokból készült bútorokból, különböző kárpitokból, szőnyegekből, laminált padlókból – felszabaduló formaldehid molekulákat a levegőből megszűrve megköti, és ártalmatlan vízgőzzé alakítja át. A vízgőz természetes úton elpárolog, a körforgás eredményeként pedig tisztul a belső térben lévő levegő összetétele. A falfesték országszerte elérhető a szakkereskedésekben és a barkácsáruházakban. Poli-Farbe Inntaler Air Cleaner légtisztító beltéri falfesték www. polifarbe.hu www. platinumdecor.hu www.platinummalfestek.hu