„Egy passzívház csak doboz formájú lehet, az északi oldalán lőrésszerű ablakokkal, és mindenben az egyszerűségre, luxusmentességre kell törekedni” – gyakran hangzik el ez vagy ehhez hasonló állítás, még építészek, szakemberek szájából is. E budaörsi ház tulajdonosa, illetve tervezője azonban bebizonyította, a fenti állításból egyetlen szó sem igaz. Nemcsak hogy ház formájú passzívházat lehetséges tervezni, de minden luxus beleférhet, sőt, akár még egy télikert is, hatalmas üvegfelületekkel. S ami a legfontosabb: igen pici ökológiai lábnyommal.

A tulajdonos

József, aki maga is építészettel foglalkozik (a magasépítő-iparban dolgozik), egyre inkább a zöld gondolat hívévé vált. „Öt évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy alacsony energiafelhasználású házat építsünk, amelyet hosszas internetes kutatás követett – meséli. – Az építkezés minden napján itt voltam, mert látni akartam, mi az a titok, amitől a passzívház működni fog. Hosszabb távon ugyanis azt tervezem, hogy magam is passzívházak építésével foglalkozzak, hiszen a közel zéró energiafelhasználás nemcsak üzlet. Létkérdés.”

Szemlélet

Egyszer mindenkinek kell egy házat építeni – osztja meg velünk hitvallását József. Olyan házat szerettünk volna, amelynek tervezési szempontja nem a forma, hanem a tartalom, és legfőbb tulajdonsága az időtállóság. Amit majd a gyerekeink, unokáink is korszerűnek érezhetnek, amit öt-tíz év múlva nem kell felújítani, mert tartalmában még akkor is modern marad. És nem mellesleg az sem volt mindegy, hogy úgy legyünk képesek luxus lakókörülményeket teremteni, hogy közben minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után.   

A cikk a fotógaléria után folytatódik

Adatlap

Hasznos alapterület: 343 m²
Építész: Szekér László
Falszerkezet: 30-as A+ Ytong tégla, 30 cm grafitos EPS hőszigetelés, lemezalap, 20 cm Styrodur zártcellás szigetelés. Tető: monolit betonfödém, 40 cm grafitos EPS szigetelés+10 cm zártcellás szigetelés, OSB lapok. A faszerkezet és a cserép „hagyományos”.

"Tősgyökeres budaörsiként nem is merült fel más helyszín a ház megépítésére, mint Budaörs, hiszen itt laknak a szüleim, itt jártam iskolába, minden ide köt” – osztja meg velünk az építtető, József. „A telek megvásárlásakor még nem volt szempont a passzívházépítés, mégis jó érzékkel sikerült a helyszínt megválasztani: a tervezés során kiderült, hogy a tájolás nagyjából ideális. Megkerestem több embert is, akikről azt feltételeztem, hogy Magyarországon a legtöbbet tudnak a passzívházról, így jutottam el Szekér Lászlóhoz, aki a házunkat megtervezte, és Boros Károlyhoz, akitől sok szakmai tanácsot kaptam, sőt, a kivitelezésben is aktívan részt vett.” „Az összes problémát fejben lejátszottuk és megoldottuk – teszi hozzá Szekér László –, a bőséges talajvíz miatt például módosítanunk kellett a terveket, ám végül ez is a hasznunkra vált: a ház köré drénrendszert kellett építeni, amit „összeházasítottunk” a geotermikus hőszivattyú kollektorrendszerével. A hatszáz méternyi csővezetéknek így nem kellett külön árkokat ásni, a kollektorokat egyszerűen lefektettük a rézsű feltöltésekor. Ha az ember ésszerűen tervez meg mindent, és előre gondolkodik, milliókat spórolhat meg.”
Józsefnek a tervezés során egyetlen speciális kérése volt: a ház építészeti hangvétele illeszkedjen Budaörs jellegzetesen kertvárosias hangulatához. „Az integrált télikert az én régi ötletem volt – teszi hozzá László –, és különös kihívást jelentett, hogy ezt éppen egy passzívházba tervezhettem bele. A legjobb elrendezést sikerült itt a ház közepén megtalálni, hiszen így csak egy oldal nyitott, és ez a déli oldal, így a hatalmas üvegfelületen keresztül rengeteg energia jön be.” Szakmai érdekesség, hogy a passzívház pincével is rendelkezik, amelynek nincsen ablaka: a télikert padlóján lévő két óriási üvegtábla azonban nemcsak a pinceszint bevilágításáról, de a temperálásáról is gondoskodik.
„Én már novemberben ideköltöztem – meséli József –, amikor még sem fűtés, sem víz nem volt, de fűtés nélkül is húsz Celsius-fok volt bent. Szokatlan volt a csönd, hogy az ember a friss levegőt érzi bent, hogy soha nem elhasználódott a szobák levegője. Január közepén becsöngetett a kéményseprő, de ezen a házon nincsen kémény. Emberünk nem értette a szituációt: akkor a gáz mibe van belekötve – kérdezte. Gáz sincsen, válaszoltam neki. De akkor mivel fűtenek Semmivel, ez egy passzívház – mondtam, mire a kéményseprő lógó orral elballagott.”

A ház legérdekesebb helyisége a télikert. Nemcsak a hatalmas üvegfelületek passzívházba tervezése jelentett kihívást, de a földön fekvő ablakokkal a pincehelyiségek bevilágítását is megoldották.

 

Tervezői gondolatok

A passzívház – így egybe írva – egy nemzetközi standard, amelyet dr. Wolfgang Feist és a Darmstadt-i székhelyű Passzívház Intézet határozott meg, és egy olyan szigorú kritériumrendszert állít fel, amelyben nagyon sok értéknek meg kell felelni, a hőhídmentességtől kezdve az energiafogyasztásig, vagy a túlmelegedés megakadályozásától a szellőztetés hatékonyságáig. Sokat beszélünk ma fenntarthatóságról, fenntartható építészetről, és sokan gondolják azt, hogy a passzívház konfliktusban áll ezekkel. Ez nincs így. Sőt, kapu lehet a fenntarthatóság felé, hiszen hiába megyek biciklivel a piacra, ha közben százezreket fizetek ki gázszámlára. A Passzívházépítők Országos Szövetsége és a Környezettudatos Építés Egyesülete olyan OTÉK-javaslatot terjesztett elő, amelyben egyaránt szerepet kap az esővíz-hasznosítás, a beépített anyagtartalom, az életciklus-elemzés, a passzívház-technológiák és a megújuló energiaforrások térnyerése. Akkor lennék boldog, ha csak olyan épületek épülnének, ahol a tizenöt éves üzemeltetési költségeket is figyelembe veszik, és ennek függvényeként a ma elérhető legjobb technikát alkalmazzák.  

A cikk a fotógaléria után folytatódik

Gépészet

A ház levegőztetéséről, fűtéséről és passzív hűtéséről egy hőszivattyúval kombinált Paul szellőzőrendszer gondoskodik. A talajkollektorok öt köre egy 8,2 kilowattos REHAU hőszivattyúhoz kapcsolódik, amely december óta működik, GEO-tarifával. A tetőről gyűjtött esővíz egy 46 köbméteres ciszternán keresztül bejön a házba, a mosogatástól a fürdésig mindenre ezt használják. A meleg víz előállításáért a hőszivattyú és a tetőre szerelt napkollektorok egyaránt felelősek, a meleg víz egy 820 literes táptartályba érkezik, innen osztódik el. A 350 négyzetméteres ház fűtési igénye 4 kW, villanyszámlája egy hónapra
kb. 15  ezer forint.

Werkfilm

 

 

Tervezőasztal

1985 óta foglalkozom környezet- és energiatudatos építészettel. 2008-ban az első passzívház középületem elnyerte a Property Forum Awardot. GradDiplAA minősített passzívháztervezőként én jegyzem az első magyar minősített passzívházat (2009, Szada), 2010-ben megjelent a „Fenntartható építészet felé” című könyvem. A Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) Fenntartható Építészet II. Régió programigazgatója, a PAOSZ alapító alelnöke vagyok.  
Szekér László építész

Egy passzívházban minden felület energianyerő vagy energiavesztő: a falak belső hőmérséklete 24 Celsius-fok szobahőmérséklet mellett nem mehet 23 Celsius-fok alá, de az ablaküvegek sem lehetnek 17 Celsius-foknál hidegebbek.

Tervezői gondolatok

A passzívház – így egybe írva – egy nemzetközi standard, amelyet dr. Wolfgang Feist és a Darmstadt-i székhelyű Passzívház Intézet határozott meg, és egy olyan szigorú kritériumrendszert állít fel, amelyben nagyon sok értéknek meg kell felelni, a hőhídmentességtől kezdve az energiafogyasztásig, vagy a túlmelegedés megakadályozásától a szellőztetés hatékonyságáig. Sokat beszélünk ma fenntarthatóságról, fenntartható építészetről, és sokan gondolják azt, hogy a passzívház konfliktusban áll ezekkel. Ez nincs így. Sőt, kapu lehet a fenntarthatóság felé, hiszen hiába megyek biciklivel a piacra, ha közben százezreket fizetek ki gázszámlára. A Passzívházépítők Országos Szövetsége és a Környezettudatos Építés Egyesülete olyan OTÉK-javaslatot terjesztett elő, amelyben egyaránt szerepet kap az esővíz-hasznosítás, a beépített anyagtartalom, az életciklus-elemzés, a passzívház-technológiák és a megújuló energiaforrások térnyerése. Akkor lennék boldog, ha csak olyan épületek épülnének, ahol a tizenöt éves üzemeltetési költségeket is figyelembe veszik, és ennek függvényeként a ma elérhető legjobb technikát alkalmazzák.