Gyakran előfordul, hogy adásvételi szerződéssel, öröklés útján vagy házastársi, élettársi vagyonközösség folytán közös tulajdon keletkezik ingatlanon, illetőleg ingóságon. A tulajdonostársakat ilyenkor közösen illeti meg a birtoklás, a használat, a hasznosítás és a hasznok szedésének joga, és terheli a dolog fenntartásával járó kiadások viselése, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése és a kárviselés.
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban lévő ingatlan vagy ingó dolog birtoklására, használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek a sérelmére.
A tulajdonostársak szótöbbségi határozattal dönthetnek, minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Természetesen a meghozott többségi határozat a kisebbségben maradt tulajdonostársakat is köti, bár ha a határozat a jogos érdekeiket lényegesen sérti, bíróság előtt megtámadható. A megtámadás határidejéről a jogszabály nem rendelkezik, de ha csak hoszszabb idő után kezdeményezik a bírósági felülvizsgálatot, a bíróság arra következtethet, hogy a kisebbség a ráutaló magatartással utólag elfogadta a többség határozatát.
Célszerű, ha a birtoklás és használat kérdését a tulajdonostársak szerződéssel rendezik. A szerződés megkötésére a kötelmi jog általános szabályai az irányadóak: létrejöhet szóbeli és írásbeli alakban, egy esetleges vita esetén azonban a szóbeli megállapodásra csak a ténylegesen kialakult helyzetből tud visszakövetkeztetni a bíróság.
Gyakran előfordul, hogy a feleknek e módon szabályozott tartós jogviszonyában a körülmények utóbb lényegesen megváltoztak, ezért indokolt lehet a szerződés módosítása. A változások a következők lehetnek: a tulajdoni arány módosulása, változás a tulajdonostársak személyében, illetőleg személyi körülményeiben, családi viszonyaiban (pl. házasságot kötött, elvált, a család létszáma nőtt stb.), átalakult a tulajdoni illetőség használatának a módja (pl. a lakrész megüresedett), megváltozott az ingatlan állaga vagy rendeltetése (pl. az épületet vagy egy részét lebontották vagy átalakították).
Amennyiben a tulajdonostársak sem szótöbbségi határozattal, sem szerződéssel nem tudnak megállapodni a közös tulajdon birtoklásában és használatában, természetesen bármelyikük bírósághoz fordulhat. A bíróság számára a legfontosabb kiindulási pont ebben az esetben a tulajdoni hányad nagysága. Kivételesen indokolt esetben a tulajdoni aránytól eltérő birtoklás és használat is megállapítható, ha például az okszerű gazdálkodás ezt követeli (egy mezőgazdasági ingatlan a terep adottságai miatt kedvezően csak a tulajdoni hányadtól eltérő megosztás esetén művelhető meg), vagy lakás esetében figyelembe kell venni a tulajdonostársak személyi és családi körülményeit.
Többlethasználat
Gyakori, hogy az egyik tulajdonostárs a tulajdoni hányadától eltérően többet használ az ingatlanból, mint amekkora megilletné. Ebben az esetben a többlethasználatért időszakosan pénzben fizetendő díj megállapítása indokolt. E használati ellenérték meghatározásánál a tulajdoni arány csak az egyik szempont, emellett figyelembe kell venni az ingatlan fekvését, alaprajzi elrendezését, műszaki állapotát, a helyiségek számát, beosztását és egyéb, a használat szempontjából jelentős körülményeket.
A bírói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy amenynyiben az egyik tulajdonostárs a természetben nem megosztható ingatlannak csak egy részét használja, a másik tulajdonostárs számára azonban az ingatlanhasználatot, illetőleg az abba való bejutást nem teszi lehetővé, többlethasználati díj megfizetésében marasztalható.
Hozzájáruló nyilatkozat
A közös tulajdonban lévő ingatlanok használatával kapcsolatos jogviták különleges esete, amikor arról kell dönteni, hogy köteles- e tűrni az egyik tulajdonostárs, hogy a másik az ingatlanon építkezzen.
Az építkezni szándékozó személynek az építési jogosultságát az építési engedélyre irányuló kérelemhez csatolt okirattal igazolnia kell. Az építési jogosultság vagy a tulajdonostárstól beszerzett hozzájáruló nyilatkozattal, vagy az ezt pótló bírósági ítélettel igazolható. Amennyiben tehát a tulajdonostárs az építkezéshez való hozzájárulását – mint jogszabály által megkívánt nyilatkozatot – megtagadja, joggal való visszaélés esetén azt a bíróság a Ptk. 5. § (3) bekezdése értelmében ítéletével pótolhatja. Ezekben a perekben azonban a bíróságnak nemcsak a közérdek vagy a különös méltánylást érdemlő magánérdek sérelmét kell vizsgálnia, hanem a közös tulajdon használatához fűződő jogos érdekekre is figyelemmel kell lenni.
Hasznok szedése
A közös tulajdon hasznai a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában illetik meg. Ezzel kapcsolatban a gyakorlatban a következő helyzetek fordulhatnak elő.
A tulajdonostársak a dolgot közösen használják, ilyen esetben közösen illeti meg őket az elért gazdasági eredmény is. Természetesen ebben az esetben a tulajdonostársaknak tulajdoni hányaduk arányában kell viselniük a haszonszedéshez szükséges ráfordításokat is.
További eset, hogy a tulajdonostársak az ingatlant a használat szempontjából megosztották. Ilyenkor egymástól elkülönülve szedik a hasznokat és viselik az ehhez kapcsolódó költségeket. Amennyiben a használat megosztása a tulajdoni hányadtól eltér, ezt használati díj megítélésével lehet ellentételezni. Abban az esetben, ha a tulajdonostársak az ingatlan használatát másnak engedik át (pl. bérlet), az ellenértéken szintén tulajdoni hányaduk arányában osztoznak.
Abban az esetben, ha az egyik tulajdonostárs a teljes ingatlant jogosulatlanul egyedül használja, a jövedelem arányos részét köteles a többi tulajdonostársnak kiadni, a szükséges költségei és személyes munkájának betudása után.
Hozzászólások