„Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra”
A feng shui a környezetünk látható és láthatatlan energiáit (qi, ejtsd: csí) vizsgálja. Az alapját is képezõ taoista világszemlélet szerint az univerzum hármas egységében (Ég-Ember-Föld), az Ember feladata az Ég (yang) és a Föld (yin) közötti egyensúly létrehozása. Alapelveinek eredete belevész Kína írott történelme elõtti, mitológiai csodákkal átszõtt korába. A képen a bagua nyolcszögletû ábráján a 3 vonalból álló jelek (trigramok) a természeti energiák leírását szolgálják. Ebbõl vezethetõ le a következõ alapelv, az öt elem (fa, tûz, föld, fém, víz) törvényszerûsége, amely környezetünk harmóniájának megteremtéséhez hatékony eszközt nyújt. A megfelelõ színek és formák kezelése, szinte mûvészetté emeli a feng shui alkalmazását.
A természet mint iránytû
Kezdetben a természet alapvetõ törvényszerûségeit megfigyelve, a hegyek, völgyek alakját, vízfolyások irányát vizsgálva állapították meg a mesterek, hol érdemes letelepedni. Késõbb koruk nagyra becsült tudósaiként a feng shui mesterek és asztrológusok az uralkodók szolgálatába kényszerültek. Ha kiderült egy császári tanácsadóról, hogy mások számára is segítséget nyújtott, azonnal kivégezték. Elsõsorban városok tervezése, paloták, szentélyek és sírok helyének kijelölése volt a fõ feladatuk. A mesterek legendás módon ügyeltek arra, hogy az építkezések során az épületek megtartsák szoros kapcsolatukat a természettel. A császári palota építése során, amikor az építõanyagul szolgáló fákat kijelölték az erdõben, mindegyik törzsére jelet tettek, hogy késõbb ugyanabban az irányban építhessék be az épületbe.
A feng shui görbe tükre
Az évszázadok során a mesterek tapasztalataikat összegyûjtötték, és féltve õrzött titokként kezelték. A keleti mesterek tradicionális iskoláival ellentétben Nyugaton, az Egyesült Államokban élõ Lin Yun professzor kidolgozta saját elképzelései alapján a feng shui leegyszerûsített változatát, amely a 80-as évek elején robbanásszerûen terjedt el elõbb az amerikai kontinensen, majd Európában. Módszerének alapja a kilenc életterületre felosztott „bagua-térkép”, amelyet mindig a ház vagy lakás bejárati ajtajához igazít. Az egyes életterületeket az oda elhelyezett misztikus és szimbolikus tárgyakkal „aktivizálja”. A módszer az emberi tudat pozitív programozására épít, de egy épületet nem képes energetikailag harmonizálni. Jellemzõ, hogy sokan az akváriumot vagy a csobogót - téves nézetek alapján - a lakás „gazdagság területére”, a bejárattal szembeni baloldalra helyezik el. Mindezt a meggazdagodás céljából. A hálószobában viszont a tükröt az ággyal szemben, azt remélve, ez majd növeli az önbizalmukat, segít tudatosabbá válni és visszaemlékezni az álmaikra.

Amikor eltévedünk a feng shuiról szóló könyvekben olvasott ellentmondásos információk útvesztõjében, melyek babonás hiedelmeken, tévhiteken alapulnak, vagy tanácstalanul állunk a feng shui iskolákról szóló információk között, megfogalmazódhat bennünk a gondolat, vajon melyik is az igazi - A kérdés helyesebben úgy hangzik: vajon melyik alkalmas valóban megteremteni az egyensúlyt ember és környezete között, hogy boldog, kiegyensúlyozott életet élhessen?
Következõ cikkünkben erre próbálunk magyarázatot keresni.
( 1 Értékelés )









