Főoldal
Murexin 2018
Hírek
& újdonságok

Heraklith Agro – kiemelkedő tulajdonságok, könnyű szerelés

A Tolna megyei Sárpilis határában épülő sertésnevelde pár hónapon belül elkészül, ennek kapcsán mutatkozik be a Knauf Insulation Heraklith Agro terméke. A több mint 12 500 négyzetméteres sertéstartó üzemben – ahogy minden állattartó helyen – komoly problémát jelent télen a szúrós szag, nyáron a nagyon fülledt meleg levegő. A Tolna megyei Sárpilis határában épülő sertésnevelde pár hónapon belül elkészül, ennek kapcsán mutatkozik be a Knauf Insulation Heraklith Agro terméke. A több mint 12 500 négyzetméteres sertéstartó üzemben – ahogy minden állattartó helyen – komoly problémát jelent télen a szúrós szag, nyáron a nagyon fülledt meleg levegő. Mivel e környezeti terhelés mind az állatokra, mind a körülöttük munkát végző emberekre is káros hatással lehet, nagyon fontos a megfelelő szellőzés kialakítása, a megfelelő hőszigetelés és az egyenletes légáramlás biztosítása. Erre nyújt tökéletes megoldást a Heraklith AGRO rendszer. A tervezés során figyelembe kell venni, hogy az állattartási rendeltetésű helyiségekbe ne nagy sebességgel és ne koncentráltan érkezzen a bejuttatott levegő, mert ez az ott tartott állatokra rövid távon is egészségkárosító. Ennek figyelembevételével a megfelelő hőkomfortérzet kialakításához szakszerű szellőztetőrendszert kell kiépíteni, amely biztosítja az egyenletes légmozgást. Ennek biztosításához elszívó ventillátorokra van szükség, amelyek a fáradt levegőt illetve a káros gázokat elszívják. Emellett a friss levegő beáramlását biztosító rendszerre van szükség az álmennyezeten. A táblák porózus szerkezete levegőelosztó felületként működik: a szerkezetből adódóan a légáramlás lelassul, egyenletes lesz, nincs koncentrált (pontszerű) káros légbefúvás. A beépített hőszigeteléssel együtt a szerkezet energiahatékonysága kiváló, emellett a tetőszerkezet nem okoz hőveszteséget, így nem szükséges további hőszigetelés a szarufák között. Emellett fontos kiemelni Heraklith termék egyik kiemelkedő tulajdonságát, a kiváló hangelnyelő tulajdonságot. Ennek köszönhetően csökkennek a zárt térben keletkező, az agrárgépészeti berendezések által generált vagy az állatok által keltett zajok. A Heraklith Agro rendszer elemei: Heraklith Agro fagyapot lapok (2000x600x25mm) és Knauf Insulation ásványgyapot hőszigetelés (pl. MPN Plus 037, Mineral Plus 039). A fagyapot lapok 2 mm-es szálszerkezettel, kizárólag fehér cement kötőanyaggal, 2000 x 600 mm-es táblaméretben, 25 mm vastagságban készülnek. A lapok festhetők, a gyári fehér festés, illetve élképzés opcionális lehetőség. Tűzvédelmi besorolásuk az MSZ EN 13501-1 szerint A2 (nem éghető), amellyel javítják az épület tűzállóságát. A látható fagyapot szerkezetből adódó természetes fa hatás, világos felülete miatt csökkenthetők az energiaköltségek. A Heraklith AGRO rendszer kivitelezése során nincs szükség különleges szerszámokra, speciális ismeretekre, különleges szaktudásra, a rögzítések könnyen és egyszerűen kivitelezhetők, akár önerőből is.  

ELICA – a világ egyik vezető páraelszívó-gyártója

Az Elica termékeiben a legmodernebb technológiák, a szemet gyönyörködtető dizájn és a kiemelkedő energiahatékonyság mind-mind azt a célt szolgálják, hogy otthonunkban mindig kiváló legyen a levegő minősége. Az egymással összeköttetésben álló rendszerek azoknak készülnek, akik szeretik az okos önműködő készülékeket, amelyek működése és vezérlése a legmodernebb technológiákkal történik. Az Elica termékeiben a legmodernebb technológiák, a szemet gyönyörködtető dizájn és a kiemelkedő energiahatékonyság mind-mind azt a célt szolgálják, hogy otthonunkban mindig kiváló legyen a levegő minősége. Az egymással összeköttetésben álló rendszerek azoknak készülnek, akik szeretik az okos önműködő készülékeket, amelyek működése és vezérlése a legmodernebb technológiákkal történik. Az ELICA-nak köszönhetően megszületett a konyhatechnikai rendszerek új generációja, amely összeköti a páraelszívókat a főzőlapokkal. Mindenkinek tökéletes, aki olyan készülékeket szeretne, amelyek kommunikálnak egymással, ellenőrzik és javítják a konyha levegőjének minőségét. A páraelszívók vezeték nélkül kommunikálnak a főzőlapokkal, érzékelve a főzőzónákat. NIKOLATESLA Formabontó kombináció bárkinek, aki szeret a megszokottól eltérően gondolkodni. Páraelszívóval integrált indukciós főzőlap Az ELICA korszakalkotó fejlesztésének eredménye: főzőlap és páraelszívó egy készülékben. Az elszívó rendszer kiváló teljesítménye a garancia arra, hogy a főzéssel egy időben valósuljon meg a levegő minőségének javítása, ezáltal teremtve kényelemet a konyhában. A középen elhelyezkedő szívórész tökéletesen illeszkedik az indukciós főzőlapba, a készüléket a nagy elszívó teljesítmény mellett csendes működés és energiahatékonyság jellemzi. A főzéskor keletkezett gőz és pára körülbelül 1 m/s sebességgel áramlik felfelé. A NikolaTesla elszívó egysége által keltett légörvény 5 m/s sebességű lefelé áramlást hoz létre, ezáltal hatékonyan tünteti el a keletkező összes gőzt és párát. A főzőlappal való összeköttetésnek köszönhetően a NikolaTesla a főzőzónáktól kapott információ alapján automatikusan beállítja az ideális elszívási fokozatot (Intelligent System). Praktikus és könnyen kezelhető: folyadékgyűjtő biztonsági edénye kiüríthető, védi a készülék motorját is, alumínium zsírszűrője könnyen hozzáférhető és egyszerűen tisztítható, leeresztő szelepe pedig tisztaságot biztosít akkor is, ha bármi kifolyna a felületre. Belső keringetéses és kivezetéses típus is elérhető: előbbi változat alaptartozéka a négy innovatív, regenerálható kerámiaszűrő, amelyek a hagyományos szénszűrőknél jelentősen hatékonyabbak, és hosszabb élettartamúak. Megfelelő karbantartás mellett akár 3 évig is használhatók. Lehetséges beépítések A NikolaTesla beépíthető hagyományos módon (munkalapba helyezve), vagy munkalapszintbe bemarva (FiloTop) is. Úgy tervezték, hogy a legkülönbözőbb konyhákba is könnyedén beépíthető legyen. A beépítés rugalmasságát garantálja a sokféleképpen összerakható, helytakarékos légelvezető rendszer. A belső keringetéses változatnál a beszereléshez szükséges minden idom és alkatrész alaptartozék. A kivezetéses változathoz a különböző típusú légcsatornák és idomok opcionálisan rendelhetőek a helyi adottságoknak és igényeknek megfelelően. NikolaTesla videó megtekintése ITT! Az ELICA a 2018-as milánói Eurocucina kiállításon a NikolaTesla termékcsalád több új változatát is bemutatta. Keresse az ELICA termékeket a legjobb hazai konyhastúdiókban!   www.ecorgan.hu   {igallery id=4799|cid=946|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A gondoskodó építész

Ybl-díjban részesült Callmeyer László, aki igazi értékmentő építészként feltérképezi a helyi jellegzetességeket, és beépíti az új házakba, a középületek tereit pedig a közösségteremtés szándékával alakítja. Munkáiban szakmai és emberi elkötelezettsége látszik. Ybl-díjban részesült Callmeyer László, aki igazi értékmentő építészként feltérképezi a helyi jellegzetességeket, és beépíti az új házakba, a középületek tereit pedig a közösségteremtés szándékával alakítja. Munkáiban szakmai és emberi elkötelezettsége látszik. – „Gondoskodó” építésznek nevezték az Ybl-díj kapcsán. Miből áll a munkamódszere, mit jelent a gondoskodás? – Talán több türelemmel és nyomon követéssel dolgozom. Megpróbálok lelket adni az épületnek, végül is ez az építész fel¬adata. Mindig megnézem a környezetet, az utcasor jellegzetességeit, összeszedegetem azokat az értékeket, amelyekbe érdemes belekapaszkodni, és erősíteni rajtuk, visszarakosgatni a házakba. Ezek az esetek nagy részében pusztulófélben vannak, sokat nehéz felismerni, mert át vannak építve, vagy el vannak hanyagolva. De rajtuk, mint egy nyomvonalon, el lehet indulni. Tulajdonképpen erről szólt a kormány kezdeményezése, a Települési Arculati Kézikönyv összeállítása is, amelynek során minden településnek fel kellett mérnie helyi építészeti hagyományait, értékeit. Ez persze nem a múlt szolgai visszaépítését jelenti. – Mi alapján válogatja ki azokat az értékeket, amelyekre ráerősít? Ami tetszik, megtartja, ami nem, azt eldobja? – Ez nagymértékben függ a megbízótól, hogy részleteiben is hagyományosnak tűnő munkát szeretne-e, vagy megelégszik azzal, ha a végeredmény összhatásában, tömegében alkalmazkodik a kialakult rendhez. Azok, akik például ófaluban vásárolnak telket vagy házat, általában már eleve a hagyományokban gondolkodnak. A mediterránnak nevezett stílus a települések szélén szokott terjedni. – Általában a Zsámbéki-medencében dolgozik, itt milyen helyi sajátosságok alakultak ki? – A népi építészet olyan, mint a népmese, évszázadok tapasztalatai alapján kristályosodtak ki az arányai, az elrendezése. Így alakult ki Magyarország legtöbb tájegységén egy roppant racionális építési mód, a hármas osztatú parasztház. Zsámbék környéke alapvetően sváb terület, ők is átvették ezt, de a díszítésekben, tornác¬oszlopokban helyi sajátosság van. Például hatalmas kőoszlopok a kerítések, miután nem messze innen két kőbánya is található. Szép fehérre meszelve ezek nagyon markáns megjelenést adtak a portának. A falak az ablak magasságáig kőből, onnan pedig vályogtéglából épültek, a tornácoszlopok rózsamintás, fehér festésű kőoszlopok, vagy fehérre vakolt téglapillérek. Az ajtókat, kapukat, zsalukat pedig általában türkizkék-türkizzöld színnel vonták be. Mivel a régi emberek szerettek egymáshoz igazodni, senkinek nem jutott eszébe például pirosra festeni valamit. Így alakult ki egy arculat. Nagyon szeretem a színezett fafelületeket, sajnálom, hogy manapság mindenki automatikusan barnára szokta festeni a farészeket a házán, kerítésén. – Meg tud felelni a mai, modern igényeknek egy ilyen régi parasztház? – Igen. A fiatalok általában nem fognak az öreg házak restaurálásába, nem akarnak annak minden nyűgével küzdeni életük végéig, ők az eredeti újraépítését kérik, üzembiztos, modern építőanyagokból, de a régi hangulatában, megjelenésében. A felújítást inkább az idősebb építtetők vállalják, nekik fontosak fizikailag is a régi falak. Ilyenkor a helyiségek funkciói átalakulnak ugyan, de a rendszer marad, mert egyébként nagyon mértéktartó. Ma úgy mondanánk, fenntartható. Nyolcvan-száz négyzetméter a lakótér alapja, és ennyi elég is. Valaha a sorrend a tisztaszobából, konyhából és a pitvarból, vagyis egy előtérből, illetve a másik szobából állt, utána folytatólagosan tettek hozzá még egy szobát esetleg külön konyhával, miután sokszor egyben maradtak a családok. Aztán külön volt egy kocsiszín a szekérnek, majd utána az ólak, istállók és a legvégén a budi. Ma ezek a melléképületek adják a garázst, a barkácsműhelyt vagy az irodát, dolgozószobát. A többgyerekes családoknál jelentkezik az az igény, hogy a padlástér is be legyen építve, de ebbe a hagyományos tömegbe az is bőven belefér. Általában az eredeti helyen marad a belépő, a konyha-pitvarnál, és ide kerül a fürdőszoba és a padlásra vezető lépcső is. – Miért szereti a tornácot? Szinte mindegyik épületéhez tervez, nem csak a családi házakhoz. – Rangot ad, azonkívül észrevétlenül nagyobb padlásteret is eredményez. Nagyon jól árnyékolja a falat, amikor magasan süt a nap. Az udvarra ültetett eperfával vagy diófával együtt ez jelentette a hővédelmet valaha. Ezt ma árnyékolástechnikának hívják. Ha megtartjuk az eredeti, nem túl széles méreteket, akkor télen az alacsony nap eléri a falakat és az ablakokat. – Pusztán a racionalitás, a kristálytiszta logika vezette az építészeti hagyományokhoz? – Nem. A régiben már van lélek. Ha ügyesen csinálja az ember, ez meg is marad, még az újraépítés ellenére is. Én ebben találtam magamra építészként, emberként is. – Szovátán zenepedagógiai központot és közösségi házat tervezett a Magyar Örökség díjas Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar számára. Hogyan lehet megjeleníteni a zenét az épületben, ha közben ragaszkodunk a népies stílushoz is? – Ezen egy darabig törtem a fejem. Azt a szellemet és tartalmat akartam összekapcsolni a formával, amivel ezek a gyerekek nap mint nap találkoznak, így jutottam arra, hogy Kodály Zoltán géniuszához az építészetben Kós Károly mérhető. Ezzel a gondolattal már sínen voltam. Az ő tiszta formáit, a szép és egyszerű, jól megválasztott falfelületeit, oromzatait és nyílászáróit, azok arányait tartottam szem előtt, illetve a helyi építészeti hagyományokat, amelyek a fürdővárosokra jellemző, nagyon gazdag fadíszítésekben nyilvánulnak meg. Így született a Marianum Tündérkert egy domb tetején, ahol missziós nővérek tanítják a gyerekeket. Az előadóterem hatalmas, üvegezett ajtókkal kapcsolódik a tájhoz, így a közönség számára kilátás nyílik a városra, és a város fölött a túloldalon emelkedő hegyekre, miközben zenét hallgatnak. A házban van egy nagy fedett terasz, a nővérek szálláshelyei, a konyha, az ebédlő, így ott a tornác jótékonyan összefogja ezeket a különböző funkciókat, tömegeket, olyan, mint a zenében a kottavonal, ami rendet ad az ugráló hangjegyeknek. – Különösen élvezetes lehet egy építész számára a réginek új funkciót adni, mint a gárdonyi magtár esetében, amiből a Velencei-tavi Galéria és Közösségi Ház lett. – A Zichy-uradalom gabonatárolója volt ez az épület, védett műemlék lett, de rettentő rossz állapotban. Mivel nagy súlyokat kellett elviselnie, belül erős faszerkezete volt, amiből sok gerendát meg tudtunk menteni. Teljesen szét kellett szedni, mert a nyolcvankilós zsákokat cipelő emberek számára 150-160 centiméteres belmagasság épült. A fele egyterű maradt, ott vannak a kulturális előadások, és mellé építettünk egy új, emelt belmagasságú galériarendszert, ahol kiállításokat szoktak rendezni. A megmentett fagerendák adták a vasbeton födém zsaluzatát, de bent hagytuk őket, így most díszítő funkciót látnak el. Sok lehetőség rejlik ezekben a feladatokban, ezért is ragaszkodtam hozzá, hogy Telkiben a falu egykori, közös terménytárolóját mentsük meg. Egy csodaszép, több száz éves fedélszék, hetven centiméteres kőfalazattal, őrültség lett volna lebontani. Így lett közösségi ház. Nem akartam jellegtelen kultúrházzá tenni ablakok behelyezésével, megtartottam a pajta jellegét, így a tetőbe helyeztem az ablakokat, illetve a háromméteres, hatalmas kapuk adnak még fényt. Évente nyolcvan programot rendeznek itt, pedig télen csak korlátozottan használható, fűtés híján. Vetítések, előadások, gyerekprogramok mellett menyegzőnek, csapatépítő tréningnek, disznóvágásnak, káposztasavanyításnak, táncprogramnak, biopiacnak is helyet ad. – Mi történik, ha a környezet nem hagyományos? – Ilyen a Polgármesteri Hivatal Herceghalmon. A főként a húszas években épült, újkori településen erőltetett lett volna próbálkozni soha nem volt hamisításokkal. Kétféle építész van, egyik a környezetéből szeret kiindulni, megfejteni annak a rejtélyét és egy kicsit belesimulni, a másik egy kicsit önmutogató jellegű, szeretne már messziről kitűnni. Az a legjobb, ha a két szándék erősíti egymást, de nagyon jó érzék kell hozzá, hogy a megfelelő arányt sikerüljön eltalálni. – A környezethez való alkalmazkodása, a helyi értékek beépítése a szerves építészethez kötik valamilyen szinten? – A környezethez való alkalmazkodás vonatkozásában igen. Abban az értelemben, ahogyan ez a fogalom a köztudatban elterjedt, nem. Én az organikus építészetet annyiban fogadom el, ahogy az Frank Lloyd Wright „Vízesésház”-ával kapcsolatban először megjelent, vagy ahogy Csete György mondta, miszerint: ha leszúrok négy darab faágat a földbe, felül összefogom és ezt a térgörbét lefedem állatbőrökkel, szalmával, pálmalevéllel, akkor az az ősépítmény. A magyar szó, a hajlék is innen származik. Ez nagyon szép, racionális és egyszerű. Az organikusnak nevezett építészet számomra azonban onnantól irracionális, hogy sok esetben öncélúan vannak benne hajlított alkatrészek. A fenyőfából, ami eredendően egyenes, gerendára tökéletes, feleslegesnek tartom sok munkával görbét csinálni. Ugyanakkor egy sportcsarnok nagyságrendű vagy szakrális épület esetében élni kell a korszerű megoldásokkal. – Milyen építésznek mondaná magát? – Türelmesnek. Fehérváry Krisztina Forrás: demokrata.hu {igallery id=4799|cid=942|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Ismét indul a Várépítő pályázat!

2018. május 3-i beadási határidővel újra lehet pályázni a lassan húszéves Várépítő pályázaton gyermekintézményeknek és műemlékeknek, hogy felújítási munkálataikhoz építőanyagot igényeljenek! 15 millió forintnyi építőanyag vár a jelentkezőkre, a pályázatok beadására már megnyílt az online felület is. 2018. május 3-i beadási határidővel újra lehet pályázni a lassan húszéves Várépítő pályázaton gyermekintézményeknek és műemlékeknek, hogy felújítási munkálataikhoz építőanyagot igényeljenek! 15 millió forintnyi építőanyag vár a jelentkezőkre, a pályázatok beadására már megnyílt az online felület is. Az idei évben is a tetőfelújítás kategóriában gyűlt össze a legtöbb felajánlás, összesen nettó 9,7 millió forint értékben. Lehet pályázni Bramac tetőfedő anyagra, Creaton kerámia tetőcserépre, Colt tetőbevilágítóra, Prefa ereszcsatornára, és Terrán beteon tetőfedő anyagra. Több új cég is csatlakozott a pályázathoz, idén először lehet Icopál vízszigetelésre, Leier kéményrendszerre és Velux tetőablakra pályázni. Homlokzatképzés és hőszigetelő kategóriában Bachl, Baumit és Ravatherm XPS termékekre nyújthatják be igényüket a pályázók. Belső felújítás kategóriában a 25 éve működő Murexin hideg-/meleg burkoló anyagaira és a Henkel-Ceresitfúgázó és glettanyagaira lehet pályázni. Az ÉMSZ – Épületszigetelők, Bádogosok és Tetőfedők Országos egyesülete –idén ötödik alkalommal vállalta egy nyertes tetőfedési munkálatainak kivitelezését társadalmi munkában. Pályázni nem lehet készpénzre, de a bíráló bizottság tagjainak idén is lehetőségük van 1,4 millió forintot szétosztani a nyertesek között, amelyet a nyertesek további építőanyag vásárlásra vagy kivitelezésre fordíthatnak, és jó helyre kerül minden évben a proidea.hu e-build és a Magyar Építéstechnika évente 500 000 Ft értékű Jövőkuckó felajánlása is. A Várépítő Pályázat bíráló bizottságának tagjai lassan két évtizede: Vadász György, Kossuth-, Ybl- és Steindl-díjas építész, a bíráló bizottság elnöke; Nagy-Kálózy Eszter, Jászai Mari-díjas színművész; Ráday Mihály, a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungária Nostra) elnöke, Kossuth-díjas alkotó; Tóth Balázs, építész, az Építésügyi Minőségellenőrző Nonprofit Kft. szakértője és a zsűri új, idén csatlakozott tagja Beleznay Éva, okleveles építészmérnök, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) alelnöke, Budapest volt főépítésze. További információ: info@varepitopalyazat.huwww.varepitopalyazat.hu T: (23) 611-029

Nemzetközi építészeti közönségszavazás

A Baumit Life Challenge nemzetközi építészeti díján 324 épület szerepel, amelyre 26 országból érkezett jelölés, Magyarország 21 épülettel vesz részt a pályázaton. A Baumit Life Challenge nemzetközi építészeti díján 324 épület szerepel, amelyre 26 országból érkezett jelölés, Magyarország 21 épülettel vesz részt a pályázaton. A díj kiírója, a nemzetközi Baumit közönségszavazást is hirdetett a http://lifechallenge.baumit.com oldalon. A nemzetközi zsűri hat kategóriában választja ki a díjazott épületeket, ezek a családi ház, társasház, középület, energetikai felújítás, műemlék-felújítás és speciális struktúra. A kategóriadíjak egyenként 6600 eurót érnek, a fődíjat pedig az az épület nyeri el, amelynek a homlokzati kialakítása a legkülönlegesebb, ennek a díjnak az összege 9900 euró. Az összeget a díjnyertes épületek építész tervezői, illetve tervező irodái kapják. Az épületeket regisztráció után 1-10 pont között lehet értékelni, a kategóriánkénti legmagasabb pontszámot kapott épületek építészei oklevelet kapnak. A regisztráció során lehetőség van arra, hogy a szavazatot leadó érdeklődők jelentkezzenek egy sorsolásra, amelyen egy kétszemélyes utazást lehet nyerni a Baumit Life Challenge díjátadó ünnepségére Pozsonyba. Az eredményhirdetésre június 14-én kerül sor Pozsonyban. A pályázaton részt vevő épületek a http://lifechallenge.baumit.com oldalon szerepelnek.  Az épületek magyar nyelvű bemutatásai a Baumit honlapján találhatók: http://www.baumit.hu/hu/hirek/challenge66-2018.html . www.baumit.hu www.evhomlokzata.hu  

Üveg és lézer a belsőépítészetben

A prémiumkategóriás lakberendezés területén valódi nóvummal mutatkozik be néhány hét múlva bemutatótermének megnyitásával egy budapesti székhelyű csapat, a laserpictureshop. A prémiumkategóriás lakberendezés területén valódi nóvummal mutatkozik be néhány hét múlva bemutatótermének megnyitásával egy budapesti székhelyű csapat, a laserpictureshop. A lézergrafika területén 2004 óta tevékenykednek, immár közel négyezer kelet-európai országban több százezer ügyfelet értek el Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Új dizájntermékük üveglapba lézerrel gravírozott műalkotás, amely térelválasztóként privát kiállítóteremmé alakítja lakásunkat. A népszerű és ismert modern festők művei mellett lehetőség van limitált példányszámú megjelenésre is. Az üvegbe zárt műalkotás igény szerinti méretben készíthető el, 900x1800 milliméterig, amelyet a szakszerű szállítást követően a cég mérnökei a jóváhagyott tervek szerint a helyszínen telepítenek. Az országban és Európában is egyedülálló bemutatóterem virtuális körsétájáról készült animációk itt érhetők el (felbontást érdemes 1080p-re állítani!): https://youtu.be/4jp3SsZCsAM https://youtu.be/Y6VMO01Yo7g https://youtu.be/tiliLKrBhQ8 További információ: www.laserpictureshop.com  

további hírek


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.