Passzívházat okosan

Passzívházat okosan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Olcsón szépet és jót. Ez lehetett volna a mottója kecskeméti házigazdáinknak, amikor elhatározták, hogy harmadik nekifutásra passzívházat építenek. A cél kettős volt: egyrészt egy minden tekintetben élhető és természetközeli otthont szerettek volna, másrészt azt akarták bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt, akár kevesebb pénzből is felépíthető. A kísérlet sikerült.

 

03

 

Minden egy jó ötletből indul ki. „Egy barátomtól hallottam először a passzívházról, és mivel 2006-ban még nagyon keveset lehetett tudni erről, némi kételkedés bennünk is volt” – kezd a történetbe Gábor, a ház ura. „A szomszéd utcában éppen csak felépült egy mediterrán stílusú házunk, ami a felületformálása miatt nagyon sok fűtési energiát igényelt. Így nem kellett sokáig győzködni: ha tizedannyit is fogyaszthatunk, miért ne lakhatnánk mi is passzívházban? Rögtön a költözés után elkezdtük a mediterrán házat árulni, rövid idő alatt eladtuk, átköltöztünk egy bérelt lakásba, megvettük a telket, és belevágtunk a harmadik építkezésünkbe. A fő elvárásunk az új házzal szemben az energiatakarékosság volt, illetve az, hogy ha a gyerekek kiröpülnek, akkor a földszinti és az emeleti rész önálló lakásként is funkcionálhasson. A tetőtér egyelőre nem is készült el, igény szerint befejezzük majd, ha egyszer lesznek unokák. Két gyerekünk van, akik már felnőttek, így a házat nem köréjük terveztük, inkább az motivált, hogy egy ekkora telekre nem lehet kis házat építeni. Azért nem estünk túlzásba, hiszen a ház alapterülete száz négyzetméter, amihez egy bő harmadával kisebb emeleti rész csatlakozik.

Amit szerettem volna bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt! Egy ház, és így egy passzívház ára is a tervezéstől függ: ha van olyan mérnök, aki optimális teret tervez optimális felület-térfogat arányban, és semmi felesleges luxust nem építünk be, akkor nem lesz drága az építkezés. Nálunk is a költséghatékonyság volt a legfőbb tervezési szempont, a forma, a gépészet, illetve az építőanyagok optimalizálásával.

Cégünk tulajdonosi körében is változás történt ebben az időben, új üzletágakba kezdtünk, ekkor jött az ötlet, hogy gyártsunk passzívházablakot. Ez unikumnak számított akkoriban, és még ma is, hiszen tudomásom szerint rajtunk kívül nemigen akad más hazánkban, aki passzívház-minősített nyílászárókat gyártana. Így a házunkba már a saját gyártású ablakaink kerültek.
Nagyon jó az állandó friss levegő: télen sem vagyunk fáradékonyak, tele vagyunk energiával, az egészséget szerintem nem lehet megfizetni. Apropó, fizetés: a rezsink valóban az egytizede annak, mint amennyit az előző, ugyanekkora házunkban fizettünk. A három téli hónap alatt a kandallóban tíz mázsa fa fogyott el, ami húszezer forint éves fűtésköltséget jelent.
Mi azt mondjuk: passzívházat okosan.”

gépészet

A házban mindössze egy berendezés, a Drexel und Weiss hővisszanyerős szellőztető gépe található. Ehhez egy házilagos kivitelű hűtő-fűtő kalorifer kapcsolódik, amely a talajban másfél-két méter mélyen lefektetett, 200 méter hosszú, vízzel feltöltött KPE-cső. A kalorifer télen előmelegít, nyáron hűt. Kiegészítő fűtésként egy, a nappalit ékesítő vízteres kandalló működik, amely radiátorokon keresztül a lakószobákba is képes hőt leadni. Külső levegőztetésű, kellően légtömör, így passzívházban is használható. A?melegvíz-előállításról termodinamikus napkollektorok gondoskodnak.

Tervezés: Sinóros-Szabó Balázs minősített passzívház-tervező; Aktív-Passzív Stúdió
Egy jól megtervezett passzívház nem kerül többe, mint egy hagyományos.
A legfontosabb dolog a felület-térfogat arány, az árat is ez határolja be.

 

 

A ház tervezése egyszerű volt, mert a telek tájolása kedvező; a ház és a kert viszonya meghatározta, hogy az épületet merre kell kinyitni. A megrendelő földszintes házat szeretett volna, de a helyi építésügyi előírások minimum épületmagasságot szabtak meg. Így a szokásostól eltérően itt növelni kellett a ház magasságát ahhoz, hogy az előírásoknak megfeleljen. Ezért került rá az emelet, amit egyelőre nem használnak.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu