Amit a sziklakertről tudni illik

Amit a sziklakertről tudni illik

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A sziklakert az egyik legkedveltebb kerti „építmények” egyike. Nem csoda, hiszen a természet teszi a dolgát: a kövek és a színes virágot bontó sziklakerti növények szépek. Tudjuk, hogy a szépség relatív fogalom, de vannak olyan szakmai alapok, amelyek túlnőnek az esztétikai megközelítésen. Mitől lesz valóban sziklakert egy sziklakert? Hogyan válogassunk és helyezzük el a köveket? Milyen növényeket telepítsünk ide? Most kiderül.

 

01

 

Típuskalauz

A sziklakert leggyakoribb típusa az úgynevezett „tüsszentett sziklakert”. Ez a típus szakmailag nem létezik, a valóságban azonban annál inkább. Ezzel a névvel illetjük szakmai berkekben azokat a sziklakertnek nevezett „csúnyaságokat“, amelyek úgy néznek ki, mintha a maximun 15-20 kilogrammos, de általában inkább csak kisebb köveket egy tévedésből arra járó óriás odatüsszentette volna. A picurka köveket véletlenszerűen szétszórva találjuk a sziklakert talajának felszínén, vagy a Kínai Nagy Faltól megihletetten girbe-gurba csíkokat raknak ki belőlük, mellőzve minden esztétikai szempontot. A gyakorlatban tíz „sziklakertből” hét-nyolc hasonlóval találkozunk, de remélhetőleg pár év múlva már csak mint a hazai kertkultúra kinőtt gyermekbetegségéről beszélünk róluk.

A mértani sziklakertben a természetesen szabályos, vagy faragott kövek szabályos vonalvezetésű kialakításai uralkodnak, mint például a szárazon rakott támfalak, -lépcsők, vagy a kőlapos utak.
A tájképi sziklakert lényege, hogy a lehető legtermészetesebben nézzen ki, mintha nem is emberi kéz műve lenne, hanem mindig is ott lett volna. Amikor a sziklák úgy néznek ki, mintha a hegyoldalból a szél és a víz eróziója által előtűnnének, sziklakibúvásos tájképi sziklakertről beszélünk. Amikor pedig a síkságba futó hegy lábát utánozzuk, ahol az alacsony növényeket már csak néhol töri meg egy-egy kibúvó szikla vagy földbe süllyesztett sziklatömb, szórványköves tájképi sziklakerttel van dolgunk.

A leggyakoribb hibák

Ha többféle helyről származó kőtípust használunk egy helyen, az giccsesen hat. A túl kicsi köveket benövik a növények, és felborulnak az arányok.
A nem megfelelő fajtájú növények túlnövik a nekik szánt helyet. A túl sűrű ültetés is gyakori hiba: a növények elnyomják egymást, sok plusz munkát eredményezve.
A növénytelepítésnél ne csak az akkor éppen virágzó fajtákat válogassuk össze a faiskolában, különben nem lesz kertünk hosszú távú ékköve a sziklakert.
A kötött talaj nem engedi át a vizet, így a növények idővel kirothadnak.

Az építésről

Az építést vagy bízzuk korrekt, referenciákkal rendelkező cégre, de pár hónap konditermi edzés után nekiláthatunk mi magunk is.
Lehetőleg olyan köveket használjunk az építéshez, amelyek felületei nem frissen robbantottak, hanem az erózió által koptatott, patinás felületűek. Használjunk nagy kőtömböket, amelyeknek bár nehéz a mozgatásuk, mégis természetesebb látványt érünk el velük. Ez azért is fontos, mert az elültetett pici növények rövid idő alatt megsokszorozzák méretüket, és így nem borul fel a sziklák és növények optimálisan 2/3 : 1/3-os aránya. A sziklákat minimum a feléig, de optimálisan 2/3 részig stabilan be kell süllyeszteni a földbe, vagy úgy kell elhelyezni, hogy ezt a hatást keltse a szemlélőnek. A talaj legyen jó vízáteresztő képességű, mert a legtöbb sziklakerti növény nem szereti a pangó vizet, amitől ki is rothadhatnak, ezért a talajhoz 40–50 százalék éleshomokot vagy kőzúzalékot keverjünk. A sziklák közötti felületet lehetőleg a sziklával azonos helyről származó kőzúzalékkal illik borítani. Ez egyrészt ideális közeg az eredeti élőhelyükön hasonló körülmények között élő növényeknek, másrészt esztétikailag ez a legtermészetközelibb megoldás. A felület fenyőkéreggel való borítása groteszk látvány, bár gyakran „profi” kertépítők is elkövetik a hibát…

A növényekről

A növények kiválasztásánál vegyük figyelembe a sziklakert tájolását, fényviszonyait. Az árnyékos helyeken a fényigényes fajták nem fejlődnek szépen, és fordítva sem működik a dolog. A növények méretét a sziklakert arányaihoz igazítsuk. Az általánosan elterjedt, hegyvidéki tájakról származó fajták alacsony növekedésűek, de ha a méretek engedik, használhatunk szabadabban egyéb, odaillő növényeket is.
A hagymás növényekből lehetőleg ne a botanikai tulipánokat erőltessük a sziklák közé, használjuk inkább kockásliliomot
(Fritillaria meleagris), krókuszt (Crocus), kankalint (Primula). Vannak fajták, amelyek kimondottan érzékenyek a téli csapadékra, amelytől kirothad a tövük. Ilyen a délvirág (Delosperma cooperi és a zúzmógyep (Raoulia australis). Ideális fajtaválogatással a virágzási szezon az egész vegetációra kinyújtható. A fásszárú növényekből a törpe növekedésű  fenyőféléket használhatjuk nagy fajtaválasztékban.
A szikláknak úgy kell kinézniük, mintha egy nagy tömb darabjai tűnnének elő több helyen, a növényalkalmazással viszont túllépve a természet utánzásán, több fajtát használva intenzívebb élményt vihetünk életterünkbe, mindennapjainkban.

Az ápolásról

A sziklakertek ápolása kézimunka-igényes feladat. Ha a telepítés előtt nem irtottuk ki az évelő gyomokat (tarackbúza, csillagpázsit, pitypang, mezei acat), sok gondunk lesz. A párnás növények (tengerparti pázsitszegfű) közül a fűféléket nagyon nehéz kigyomlálni, és ha későn cselekszünk, akár az egész növényt cserélni kell. A gyorsan terjedő fajtákat rendszeresen, akár év közben is metszeni, ritkítani kell, hogy ne nőjék túl a nekik szánt helyet. A tápanyag-utánpótlással nem sok dolgunk akad, mivel a sziklakerti növények nagy része zord, hegyi körülmények közül származik, így nincs nagy tápigényük. A relatív „éheztetéssel” a túlburjánzás is lassítható. Az elnyílott virágokat rendszeresen vágjuk le, ezzel több fajtát újbóli virágzásra serkentünk.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 



Cikkek
& ÉrdekessÉgek

A világ leghosszabb üveg függőhídja

Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. Kínában több helyütt méreteiben egymásra licitáló látványhidak csábítják a látogatókat, leghíresebb közöttük a másfél éve átadott Csangcsiacsie Nemzeti Parkban található. A hat méter széles, négyszázharminc méter hosszúságú híd 218 méteres magasságban ível át egy szakadékot, és az adrenalin szint fokozása érdekében lágyan kileng a látogatók alatt. A látványhídról csodálatos panoráma tárul a hegyekkel, vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Hunkjaku vidékre. Egy izraeli építész, Haim Dotan kapta a megbízatást, amelyhez 1077 darab, egyenként 4 centiméter vastag üvegtáblából állították össze a 99 kilenc darab, több réteg edzett üvegből álló lapot, majd kemény törés- és terheléspróbának vetették alá. A teszt résztvevői kalapáccsal verték az üveget, természetesen a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, majd egy utasokkal teli kéttonnás terepjáró is átment a hídon. És persze végeztek jó néhány más vizsgálatot is az átadás előtt. A rekordhosszúságú híd egyébként három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek: akár háromezren is tartózkodhatnának rajta, de egyszerre legfeljebb 600 embert engednek csak fel rá. Az építmény tehát elvileg biztonságos, tériszonyosoknak azonban nem biztos, hogy kellemes élményt jelent átsétálni rajta. Aki esetleg útközben ijed meg a magasságtól, átléphet a híd valamelyik szélére, és fémen sétálhat üveg helyett. Az építtető helyi turisztikai vállalat szerint eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, fűszerezve a különleges látványt. {igallery id=4799|cid=924|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Idősfa-átültető géppel sikeresebb

Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Tavaly decemberben állt munkába a FŐKERT Nonprofit Zrt. professzionális idősfa-átültető gépe, amellyel akár 30 cm törzsátmérőjű fákat is sikeresen ki lehet emelni, majd szállítást követően el lehet ültetni a már előkészített új termőhelyükre, biztosítva ezzel a fák megmaradását. Az idősfa-átültetés több évszázadra visszatekintő fásítási módszer, amelyet régen fáradságos kézimunkával, nagy hibaszázalékkal végeztek. Mára viszont gépesítették a feladatot, a fák megmaradási aránya pedig elérte a 90 százalékot. A FŐKERT Nonprofit Zrt. gépparkja most egy nagyteljesítményű idősfa-átültető géppel bővült. Annak érdekében, hogy minél több városi fa megmenthető legyen, a FŐKERT Nonprofit Zrt. egy professzionális idősfa-átültető gép beszerzését valósította meg. A FŐKERT Nonprofit Zrt. beruházását, amelyet európai uniós közbeszerzési eljárás keretén belül folytatott le, a Fővárosi Önkormányzat fejlesztési megállapodás keretén belül finanszírozta. A most beszerzett és átadott faátültető géppel a FŐKERT Nonprofit Zrt. magas szakmai színvonalú technológiát tudhat magáénak, amelynek alkalmazásával költséghatékonyan fogja tudni végrehajtani az idősfa átültetést. A több mint 7 tonnás professzionális fakiszedő adapter, egy négytengelyes speciális, terepmunkára is alkalmas teherautóra került felszerelésre, melynek segítségével akár a 8 tonna tömegű kiemelt fák is könnyen mozgathatóak parkokon belül sokszor igen kis helyeken, kedvezőtlen terepviszonyok közepette, valamint a városi forgalomban is. Az ültetőkanál, így a földlabda legnagyobb mérete pedig több mint három köbméter. FŐKERT Nonprofit Zrt. Fotó: Szabó Zoltán FŐKERT Nonprofit Zrt.

Megújul a Múzeumkert

Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. Több mint egy éves történeti és műemléki kutatási, tervezési, engedélyezési és kiviteli közbeszerzési előkészítő folyamat után, 2018. januárban kezdődnek a Magyar Nemzeti Múzeum állami tulajdonban lévő telkén álló Múzeumkert megújításának kivitelezési munkálatai. A 2016 májusában kiírt pályázatra 12 pályamunka érkezett. Az ötletpályázat díjazására fordítható 6 millió forintos összegből hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. A Magyar Nemzeti Múzeum által a Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton az első díjat a TÉR-TEAM Kft. nyerte (Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola, Orbán Nóra) a pályamű alaposan kidolgozott vizsgálati és elemző részének értékei és a terv harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően. A komplex rekonstrukció célja a kert történeti hitelességű helyreállítása és korszerű, többfunkciós belvárosi közhasználatú zöldfelület kialakítása. A munkálatok során megújulnak a közművek, a sétányok és a műemléki főépülethez illeszkedő gyalogos burkolatok létesülnek. A meglévő faállomány lehető legteljesebb megtartása és növényápolása mellett – növény-egészségügyi szakvélemény alapján – 38 db életveszélyes, elöregedett fa kivágására és 25 darab nagyméretű fa ültetésére kerül sor. A meglévő, érdemi használaton kívüli út- és térburkolatok részbeni elbontásával, átalakításával 8200 négyzetméter teljesen megújított növényfelület jön létre. Az ültetendő fák között több növényritkaság is szerepel, ezek erősítik a kert történeti hangulatát (vörös juhar, ginkgo, magnólia). A teljes közműhálózatot érintő felújítási munkák nagyságrendjét érzékelteti, hogy csaknem 3 km hosszú új víz-és csatornacső épül, megújul a teljes elektromos hálózat, WiFi-hálózat és kerti öntözőhálózat is készül. A projekthez kapcsolódóan restaurálják a kert szobrait és az Arany János szobor teljes megújítására is sor kerül a talapzattal együtt. Az Arany János szobor-csoport a március 15-i állami ünnepségre elkészül. A munkálatok során a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai folyamatosan látogathatók, a teljes kertrekonstrukció a nyár végéig fejeződik be.