Kertek, ötletek, hangulatok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az igazán hangulatos és karakteres kertben mindig van olyan látnivaló, amely meghatározó jelensége a területnek. Ilyen lehet egy vízfelület, sziklakert, pergola vagy kerti tűzhely. Fontos részei a kertnek, de akkor lesz szép az összkép, ha a természeten nem uralkodnak el. Kertbarát tippjeink következnek.

 

 


  • kertek-otletek_f01
  • kertek-otletek_f02
  • kertek-otletek_f03



 


 

 


 

  • kertek-otletk_a01
  • kertek-otletk_a02
  • kertek-otletk_a03


 

sp;

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az enteriőr arculata és a pszichológia

A legenda szerint azért nincs óra és tükör kaszinókban, mert a kaszinók üzemeltetői így akarják a játékosokat végeláthatatlan játékra és szórakozásra sarkallni. A legenda mögött valójában sokkal praktikusabb magyarázat áll: a kaszinók így akarják minimalizálni a visszatükröződést és a villódzást, amely kifejezetten zavaróan hathat a betérőkre játék közben. Vajon milyen egyéb megfontolások állnak a kaszinók fényáradatban úszó, természetes fényt abszolút mértékben nélkülöző, kacskaringós belső tereinek kialakítása mögött? A legenda szerint azért nincs óra és tükör kaszinókban, mert a kaszinók üzemeltetői így akarják a játékosokat végeláthatatlan játékra és szórakozásra sarkallni. A legenda mögött valójában sokkal praktikusabb magyarázat áll: a kaszinók így akarják minimalizálni a visszatükröződést és a villódzást, amely kifejezetten zavaróan hathat a betérőkre játék közben. Vajon milyen egyéb megfontolások állnak a kaszinók fényáradatban úszó, természetes fényt abszolút mértékben nélkülöző, kacskaringós belső tereinek kialakítása mögött? Egy olyan épület esetén, amelynek az egyetlen rendeltetési célja, hogy minél több pénzt gomboljon le a betérőkről, logikusan következhet, hogy a pénzszórásra való ösztökélés a belső formavilágban is kifejezésre kerül. A klasszikus kaszinó belső tér legnevesebb tudományos képviselője és szószólója Bill Friedman, aki jelenleg a Nevada Las Vegas -i Egyetemen tanít professzorként, 630 oldalas könyvben foglalta össze, melyek azok a közös belső téri motívumok, amelyek megtalálhatók a Las Vegas -i kaszinók többségénél, és mik azok a követendő elrendezési módok, amelynek egy kaszinónak illik megfelelnie.A játékra ösztönző belső téri dizájn Friedman kutatásai alapján az épület belső terének kialakításánál maximalizálni kell azon látogatók számát, akik lényegében játszanak is, valamint szem előtt kell tartani, hogy a belső design kialakítása azt az érzetet keltse a játékosokban, hogy ide érdemes visszatérni. Aki járt már konvencionális, játékra ösztönző belső téri dizájnú kaszinóban, megfigyelhette az egyértelmű belső téri tulajdonságok, amelyeket Friedman a könyvében összefoglalt és elemzett: - szerencsejáték-gépek és -asztalok előnyben részesítése az üres bejárati tér és lobbival szemben; - labirintusszerű kialakítás a hosszú, széles folyosók és átjárók helyett; - alacsony belmagasság; - szerencsejáték ihletésű dekorációs elemek; - átjárók dekorációjának és struktúrájának hangsúlyoznia kell a szerencsejáték-asztalok és a -gépek jelenlétét.Pláza stílusú enteriőr dizájn Teljesen más nézőpontot képvisel a tervező Roger Thomas és Steve Wynn. Az enteriőrtervezők véleménye szerint az alacsony mennyezet csapda, és szorongás érzetét kelti az emberekben, míg a villódzó fénykavalkád elborítja és összezavarja a betérő játékosok érzékeit. Roger Thomas feltételezése szerint a játékosok inkább mernek kockáztatni és nagyobb tétekkel játszani, ha a belső tér biztonságot és nyugalmat áraszt. Továbbá Thomas szerint a játékosok bizonyos mértékben azonosulnak is a belső téri környezet arculatával, például ha az enteriőr gazdagságot és jólétet sugall, akkor a játékosok énképe is igyekszik a gazdagság és jólét illúziójával azonosulni. A tervezők által megálmodott kaszinó belső téri elrendezés, a luxust és csillogást dizájnjával nyílegyenest ellentmond a Friedman által megállapított dogmáknak: a bejáratnál elhelyezett szerencsejáték-asztalok és nyerő automaták helyett tágas, világos, virágokkal, szobrokkal és festményekkel díszített öt csillagos szálloda lobbijára hasonlító arculatot találunk. A nyomasztó, alacsony mennyezet helyett előnyben részesíti az expanzív elrendezést, a nagy belmagasságot, antik stílusú óraműveket és a nagyméretű tetőablakokat a Las Vegas-i sivatagi napfény beengedésére. A játéktéren a hagyományos irányzattal szemben, amely szerint nincs helye funkcionális bútorzatnak a játékteremben a játékasztalokat leszámítva: európai stílusú asztalok, székek, szekrények kapnak helyet. A Wynn és Thomas féle szerencsejáték-palotákban nyugodt körülmények között élvezhetik a vendégek a szerencsejáték izgalmas változatait. A Friedman féle gyors nyerést, látványt és zsúfoltságot előtérbe helyező normális kaszinók hangos, „minden a pénz” mentalitásra kihegyezett belső terei életidegenként hathatnak a játékosokra, amihez egy szempontból nagyban hozzájárult a plázaszerű belső tér térhódítása, valamint az online mobilos kaszinózás növekvő népszerűsége. A kényelmes, felüdülésként ható mobilos kaszinóalkalmazások segítségével könnyedén elsajátíthatók a kaszinós kifejezések, hiszen nem kell többé zsúfoltság miatti szorongástól szenvedni, nem vakít el a mestersége fény és nem tévedünk el a kaszinók labirintusszerű folyosóinak rengetegében. A tudomány álláspontja Az University of Guelph témában végzett kísérleteiben arra kereste a választ, hogy a játékosok melyik stílusú belső teret is preferálják. A felmérésükben 48 résztvevőt kértek fel, hogy rangsorolják a különböző belső elrendezéssel rendelkező kaszinókat. A kísérlet eredménye értelmében a résztvevők lényegesen magasabb pontszámmal jutalmazták a pláza stílusú kaszinókat, mivel a tudósok interpretálása szerint a kísérletben részvevőknek a szépen kialakított környezetben volt idejük kikapcsolódni és feltöltődni a mentálisan szórakoztató és kihívásokkal teli póker, nyerő automata és egyéb kaszinós játékok szüneteiben. A kísérlet szintén kimutatta, hogy a játékosok hajlamosak több időt eldönteni a pláza arculatú, tágas kaszinókban, mint a bunkerszerű, Friedman féle kaszinókban. Egy hasonló kísérlet eredménye értelmében azt is kimutatták, hogy a háttérben szóló nyugtató, kellemes zene szintén növeli a kaszinózók játékkedvét és a kaszinóban eltöltött idő tartamát. Egy másik érdekes megfigyelés az illat és a nyerőgépek kapcsolatára hívja fel a figyelmet. Egy 2006 évi kísérletben egy kaszinó nyerő automatáinak közelében különböző illatanyagokat engedtek a levegőbe, amelyeket a többség „jól eső, finom” illatként írna le. A kísérlet feltételezése szerint a szaglószervünk a különböző összetételű illatokhoz más és más memóriaképet kapcsol. A levegőbe bocsátott „finom” illatanyag (sajnos az illat nevét, komponenseit, nem árulja el a forrás) a tudósok kimutatása szerint az 1000 nyerőgép közelében elhaladó egyén esetén 86 százalékuknál élénk emlékképeket idézett fel. Az illat által kiváltott nosztalgikus, kellemes tudatállapot egyben pozitívan befolyásolta a játékkedvet is. A Guelph Egyetem hasonló, a kaszinó belső terét és a pszichológia kapcsolatát vizsgáló 2009-es tanulmányában különböző dizájnelemek hatását tesztelték a kaszinó játéktermeiben játszó vendégeken. A kísérletben mérték a világítás, színvilág, a tér zsúfoltsága, szimmetrikusság és térbeli elrendezés alapján a díszítőelemek játékkedvre gyakorolt hatását mind a pláza típusú és mind a Friedman féle kaszinókban. Az eredmény értelmében a szerencsejátékosok, nem meglepően, a pláza típusú belső tereket részesítették előnyben, mivel jobb hatással volt a játékkedvre, mentalitására, és a tudósok elmondása szerint bizonyítottan csökkentette a kísérletben szereplők zsúfoltság és stressz érzetét. Egyértelmű hogy a kaszinózás és szerencsejátékok rengeteg érdeklődést vált ki még az egyetemi berkekben is. Az e téren végzett kísérletek, tanulmányok segítenek szilárd tudományos alapokra helyezni a szerencsejáték különböző aspektusait. Jelenleg nem nagy meglepetésre nyilvánvaló, hogy a kaszinók pláza típusú belső téri kialakítása előnyt élvez a Friedman féle tervezéssel szemben.

Pünkösd a Skanzenben

Matyó hímzőasszonyok, tápéi gyékényszövők, solymászok, mezőtúri fazekasok, hagyományőrző dunai halászok, kalocsai pingálók – csak néhány azok közül a közösségek közül, amelyekkel a szentendrei Skanzen pünkösdi rendezvényén találkozhatunk. Matyó hímzőasszonyok, tápéi gyékényszövők, solymászok, mezőtúri fazekasok, hagyományőrző dunai halászok, kalocsai pingálók – csak néhány azok közül a közösségek közül, amelyekkel a szentendrei Skanzen pünkösdi rendezvényén találkozhatunk. Az immár ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Pünkösdi Örökség Fesztivál lehetőséget teremt arra, hogy egyszerre megismerhessük a magyar nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségeket. Megtudhatjuk, hogy zajlik a mohai tikverőzés, miként díszítik a Pünkösdkor a templomot Mendén, hogyan varrják a leheletfinom cérnából készülő halasi csipkecsodákat. Emellett kóstolhatunk szatmári szilvalekvárt vagy borsodnádasdi molnárkalácsot is. Mint minden évben, most is készülnek a szervezők meglepetésvendéggel az UNESCO reprezentatív listájáról: idén a macedóniai dobos-táncos csoport mutatja be a fergeteges Kopachkata táncot. A pünkösdi fesztivált az elmaradhatatlan pünkösdi királyválasztáson és királynéjáráson, kézműves bemutatókon, színes kirakodóvásáron, népzene- és néptáncforgatagon kívül az idén Sebestyén Márta ünnepi koncertje is színesíti. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre - 2015. május 24-25. Részletes program: http://skanzen.hu/hu/latogatas/programok/punkosdi-orokseg-fesztival {igallery id=4799|cid=565|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Kallós Zoltán életmű-kiállítás

2015. március 13-tól szeptember 13-ig látogathatóak az Indulj el egy úton… Kallós Zoltán című és a Kamerával a kézben – Válogatás Kallós Zoltán erdélyi fotóiból című kiállítások a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában, illetve bejárati épületének Pont Itt Galériájában. A Skanzen Felső-Tiszavidék tájegységében a Sonkádi csűr 2015. április 5-étől Tánccsűrré alakul, és a válaszúti népzenei és néptánctáborok hangulatát idézi fel a látogatók számára. 2015. március 13-tól szeptember 13-ig látogathatóak az Indulj el egy úton… Kallós Zoltán című és a Kamerával a kézben – Válogatás Kallós Zoltán erdélyi fotóiból című kiállítások a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában, illetve bejárati épületének Pont Itt Galériájában. A Skanzen Felső-Tiszavidék tájegységében a Sonkádi csűr 2015. április 5-étől Tánccsűrré alakul, és a válaszúti népzenei és néptánctáborok hangulatát idézi fel a látogatók számára. Kallós Zoltánban Bartók és Kodály mellett a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhetjük. Az általa Erdélyben és Moldvában gyűjtött néprajzi, népzenei anyag a mai napig páratlan. Korán felismerte a hagyományos kultúra gyorsuló változását, és életét mintegy küldetésként teljesen a kutatásnak szentelte. Kallós Zoltán 1926. március 26-án a mezőségi Válaszúton (Kolozs megye) született, és jelenleg is ott él. Szülei középparaszti családból származtak. Elemi iskoláit Válaszúton végezte, az első osztályt magyarul, a második-harmadik-negyediket románul, és vegyes lakosságú szülőfalujában cigány nyelven is megtanult. Bekerült a kolozsvári református kollégiumba, az ötödik-hatodik osztályt a kolozsvári gimnáziumban járta, majd a hatodikat Sepsiszentgyörgyön fejezte be. 1943-ban beiratkozott a kolozsvári tanítóképzőbe, amelyet 1946-ban, már a második világháború után fejezett be. 1946-48 között a kalotaszegi Magyarvistán tanított, s folytatta a már diákként megkezdett néprajzi és népzenei gyűjtéseket. Bekapcsolódott a kolozsvári Folklórintézet munkájába, népzenei gyűjtőutakra járt Kalotaszeg és Mezőség falvaiba, és gyűjtött Bartók nyomdokain Biharban is, Jagamas Jánossal együtt. 1948-1949 között katona volt Románvásárban, később Magyarvistáról Köbölkútra helyezték tanítani. Ebben az időben került sor első fonográfos népzenei gyűjtőútjára Moldvában. 1950 és ’55 között a kolozsvári Georghe Dima Zeneakadémián tanult, de megszakításokkal, mert családja kuláklistára került. Ezt követően tanítói oklevelével a moldvai csángó faluban, Lészpeden kapott állást, ahol 1956-ig tanított. Itt ismerte meg közelről a moldvai csángók hagyományait, és felismerve az elrománosító politikát, megszállottként kezdte el a Kárpátoktól keletre szakadt magyarok vokális és hangszeres népzenéjének, hagyományainak gyűjtését. 1957 és 58 között rövid ideig szakirányító volt a marosvásárhelyi Népi Alkotások Házánál. 1956 és 1958 között többször letartóztatták, Kolozsváron és Csíkszeredán elítélték, összesen két évet töltött különböző börtönökben. 1957-ben betiltották a magyar nyelvű oktatást a moldvai csángó falvakban, azonban nem tudott elszakadni a vidéktől, ezért közel nyolc éven keresztül (1956-64) a Gyimes-völgyében, Gyimesfelsőlokon élt és tanított, majd egy ottani faipari vállalatnál dolgozott. Ebben az időszakban ismerkedett meg, majd szoros barátságot kötött Martin Györggyel, Andrásfalvy Bertalannal, és együtt járták Erdélyt, főként a Mezőség és Kalotaszeg falvait táncosok, zenészek, énekesek után kutatva, népzenei és néptáncfelvételeket készítve, filmezve. Meghatározó volt életében, amikor az 1960-as évek első éveiben Kodály Zoltántól egy Loewe Opta típusú magnetofont kapott népzenei felvételek készítésére, majd Martin György közvetítésével a felvételekhez szükséges szalagok is rendszeresen eljutottak hozzá. 1968-ban szabad művészi pályára lépett, visszakerült Kolozsvárra, és az ifjúsági táncházmozgalom egyik nagy hatású tanácsadójaként működött. A Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben gyűjtötte a folklórnak úgyszólván minden műfaját, különösen az énekes és hangszeres zenét, a népszokásokat és a szokásköltészetet. Ismertségét Magyarországon és Romániában egyaránt az 1970-ben megjelent Balladák könyve hozta meg. A 259 ballada és további 8 ballada meseváltozatát tartalmazó Balladák könyve a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike, mennyiségi értékét pedig megsokszorozza minősége: négy néprajzilag jelentős táj balladaköltészetének újabb termésével együtt a feledésre ítélt archaikus típusokat és változatokat mentette meg az utókor számára, jórészt dallamokkal együtt. 1996-ban újabb kiadás született: Ez az utazólevelem. Balladák új könyve címmel. Legutóbbi, teljes kiadása CD melléklettel 2014 novemberében jelent meg Balladáskönyv címmel, a Kallós Zoltán Alapítvány kiadásában, Válaszúton. A romániai rendszerváltást követően visszakérte és sikeresen visszakapta a szülei által megvásárolt válaszúti kúriát, a leromlott állapotú egykori vadászkastélyt. 1992-ben létrehozta Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítványt. Az először igen egyszerű körülmények között kialakított szórványkollégiumban 1999 óta a mezőségi vegyes lakosságú falvak gyermekeinek magyar nyelvű oktatását teremtették meg. A bentlakásos rendszer az ezredfordulón épült modern kollégiumban napjainkban lehetővé teszi, hogy a népi kultúrával, zenével, néptánccal, népköltészettel, tárgyalkotással közeli kapcsolatba kerülhessenek a szórványban élő gyerekek. A Kallós Zoltán Alapítvány közreműködésével 2014-ben Nagysármáson újabb szórványközpont valósulhatott meg. Az 1990-es évek elejétől megrendezett népzenei és néptánctáborok széles – ma már nemcsak magyar anyanyelvű – kör számára nyújtják a hagyomány élményét. 2014 óta új táncpajta és szálláshelyek, mesterségműhelyek szolgálják az élményszerű tudásszerzést a résztvevők számára. Kallós Zoltánnak meghatározó szerepe volt mind a magyarországi, mind a romániai magyar táncházmozgalom megszületésében és kibontakozásában, mai eredményeiben és megújulásában. Személyes kapcsolatrendszerén keresztül önzetlenül segítette hozzá a népzene, néptánc, népköltészet iránt érdeklődő teljes generációkat a Mezőség, Gyimes, Kalotaszeg és Moldva népéletének megismeréséhez és megéléséhez. A gyűjtő és alkotó ma is aktív. Diákkorában kezdte el a népművészeti tárgyakat gyűjteni. A második világháború előtt összegyűjtött darabok nagy része sajnos szétszóródott, amikor a családtól elvették a kúriát. A gyűjtés szenvedélye, a tárgyak ismerete és szeretete azonban töretlen volt, és a mai napig megmaradt. Kallós Zoltán az 1950-es évektől nagyszámú értékes néprajzi tárgyi anyagot juttatott magyar közgyűjteményekbe, a budapesti Néprajzi Múzeumba, a pécsi Janus Pannonius Múzeumba. A Szabadtéri Néprajzi Múzeumba az utóbbi évtizedben főként szőttesek és hímzések kerültek Kallós Zoltán tárgygyűjtései révén. Az 1960-as évektől a kolozsvári lakás szintén gyűjtőhellyé alakult a rendőri zaklatások ellenére is. A négy vidék, ahol élt és alkotott Kallós Zoltán – Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes – mellett a románság és a szászok kultúrájának darabjait is őrzi a Válaszútra megálmodott múzeum, amely 1998 óta fogadja a látogatókat. A gyűjtemény napjainkban közel 10 000 néprajzi tárggyal rendelkezik, önálló szakkönyvtára van, és kutatóközpontként is működik. Anyagának reprezentatív bemutatása született meg Korniss Péter fotóival, Adok néktek aranyvesszőt címmel, 2011-ben. Kallós Zoltán számos korábbi, rendszerváltás utáni elismerése mellett 2014-ben nyerte el a Nemzet Művésze címet. {igallery id=4799|cid=530|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}