Bár a notórius összeférhetetlenek ellen nem nyújt védelmet, ha házirend írja elő a legfontosabb magatartási szabályokat, az emberek nagy százalékban azonban önként követik előírásait. Ha e tárgyban van önkormányzati rendelet, a társasházban elég annak szabályait betartani, illetve kiegészíteni a hiányzó részekkel. Ahol azonban nincs ilyen szabályzat, ott kénytelen maga a társasház - azaz a tulajdonközösség közgyűlése - megalkotni. Ehhez nyújtunk segítséget írásunkban. Általános követelmények

 

A házirend megalkotásánál körültekintően kell eljárni, mert szabályai nem sérthetik a külön tulajdon (lakás) használatával kapcsolatos tulajdonosi jogokat. Ezért a társasházi törvény külön rendelkezik a lakás, és nem lakás céljára szolgáló helyiség rendeltetéstől eltérő használatának szabályozásáról, amikor kimondja, hogy a külön tulajdon hasznosítása, használata módjának megváltoztatása - lakás esetében csak az alapító okiratban - , a nem lakás céljára szolgáló helyiség esetében kétharmados közgyűlési döntéssel történhet.
Ugyanakkor a házirend korlátozhatja a lakáshasználat rendeltetéstől nem eltérő, de az ott lakók magatartási normáinak olyan szabályait, amellyel más tulajdonának nyugodt használata biztosítható.
A házirend szabályai jellemzően minden ott lakóra: lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosára, bérlőjére, használójára kiterjed, függetlenül az állandó vagy ideiglenes ott-tartózkodástól.

Sarkalatos pontok

1. Az együttélés nyugalmas és biztonságos követelményei.
Tévé, rádió, lemezjátszó, video-, egyéb háztartási berendezések úgy működtethetők, hogy mások nyugalmát ne zavarják. Célszerű meghatározni, hogy zajt okozó háztartási gépek - porszívó, mosógép - , vagy zajjal járó építési, szerelési munkák például munkanapokon, hétvégén és ünnepnapokon reggel hány órától este hány óráig használhatók, illetve végezhetők.
Indokolt meghatározni, hogy az épület kapuját mindig, vagy milyen időponttól meddig kell zárni, kaputelefon hiányában gondoskodni kell, hogy a kapu zárva tartása idején biztosított legyen az épületbe való bejutás.
Arra is gondolni kell, hogy biztonsági okból a lépcsőház folyosói lezárhatók-e vagy sem, ha igen, meg kell határozni, hogy az egységesen miképpen történhet, ki takarítja, az ott lakók használhatják-e tárolásra is, a kizárólagos használatba került közös területért a tulajdonos fizet-e bérleti díjat vagy sem stb.
E döntés meghozatala során gondolni kell arra, hogy a folyosó - tűz esetén - menekülési útvonal, valamint az azonnali beavatkozást igénylő meghibásodásnál miként lehet oda a közös képviselőnek bejutnia.
2. A társasház tisztán tartása.
E témakörben célszerű meghatározni, hogy az épület közös helyiségeinek, közlekedőinek területét milyen gyakorisággal kell seperni, felmosni, a közös tulajdonban lévő ajtók, ablakok, korlátok szennyeződését milyen időközönként kell eltávolítani, a külön tulajdonban végzett építési munka, anyagszállítás esetén a közös tulajdonban keletkezett szennyeződést azonnal meg kell szüntetni.
Megfontolandó, hogy a zajkorlátozás érdekében az épület szemétledobó berendezése este meghatározott órától nem használható, és hogy oda csak háztartási szemét önthető.
Az ingatlanhoz kapcsolódó közterületek (járda) tisztán tartására - seprés, hóeltakarítás - a köztisztasági rendelet szabályai irányadók.
3. Közös használatra szolgáló helyiségek.
A viták elkerülése érdekében a gyermekkocsi-tároló, kerékpártároló, mosó-, szárítóhelyiség használatával kapcsolatban célszerű rendezni a zárhatóságot, megoldási lehetőséget arra, ha nem fér be minden eszköz, lakásfelújítás esetén e helyiségek használhatók-e ideiglenesen bútortárolásra stb.
A pince és padlástér használatával kapcsolatban szabályozást igényel nyitva tartásuk időpontja, a kulcs közös képviselőnél való elhelyezése, a terület felosztása, ha nincs a lakásokhoz tartozó külön rekesz, az elhelyezhető tárgyak köre - figyelemmel a tűzvédelmi előírásokra is.
Amennyiben a bérbe adott pincerekeszekben közösségi vezeték, illetve elzáró szerelvény van, előírható, hogy a közös képviselőnél lezárt borítékban tartalékkulcs legyen.
A lapos tető használatának szabályozása is anyagi kárt előzhet meg: felszerelhetnek-e a tulajdonostársak egyedi antennát, a felszerelés miatt keletkező meghibásodást ki köteles megtéríteni, felmehetnek-e a lakók a tetőre napozni, lezárják-e a tetőkijárót, a kulcsot a közös képviselőnek (ellenőrző személynek) kell-e átadni stb.
Közös tulajdonban lévő falfelületeken hirdetőtábla, fényreklám stb. csak a közgyűlés, vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján a közös képviselő engedélyével helyezhető el.
A helyi önkormányzatok többsége a meghatározott méret feletti hirdetőtáblák, fényreklámok elhelyezését - városrendezési érdekből - hatósági engedélyhez kötötte, előírva a helyi adó megfizetését, függetlenül a felülethasználati díj lététől, összegétől.
4. A társasház városképi megjelenése, külső személyek biztonsága.
Szabályozható, hogy a lakások loggiáján, erkélyén, teraszán csak a városképet nem rontó, azok rendeltetésszerű használatával összhangban lévő bútorok, tárgyak helyezhetők el (ruhanemű csak korlátmagasságig teríthető, virágot biztonságosan rögzített tartókon szabad elhelyezni, ablakban, loggián, erkélyen, teraszon, függőfolyosón virágokat locsolni csak mások érdeksérelme nélkül szabad stb.).
Az épületből, lakásból tárgyakat kidobni, bármilyen folyadékot kiönteni tilos.
5. Állattartás.
Az eb- és állattartás mértékét és tartásának módját helyi önkormányzati rendelet hiányában a közgyűlés szabályozhatja (hány kutya vagy macska tarható egy lakásban, állattenyésztés céljára a lakásban állat nem tartható, a ház közös használatra szolgáló helyiségeiben és területein tilos állatot tartani, szabadon engedni, etetni, a szennyezést haladéktalanul fel kell takarítani.

Birtokháborítási eljárások

Békés megegyezés hiányában a konfliktusok megoldását a birtokvédelmi eljárás jelentheti, melyet a helyi önkormányzat jegyzőjétől, illetőleg a bíróságtól lehet kérni. A jegyzőtől a birtokháborítás bekövetkeztétől egy éven belül kérhető a jogvédelem. Előnye az ügyintézés és a végrehajtás gyorsasága, hátránya, hogy komolyabb jogkérdés eldöntésére e hatósági eljárás nem minden esetben alkalmas, mivel a védelmet csak a birtoklás tényére alapozva nyújtja.
Bíróságtól kell kérni a jegyző által hozott határozat megváltoztatását (kézhezvételtől számított 15 napon belül), illetve birtokvédelem érdekében közvetlenül is fordulhatunk a bírósághoz. Kizárólag csak bíróságtól kérhető a birtokvédelem, ha a birtokháborítástól egy év már eltelt. A bírósági eljárás előnye, hogy a döntés során vizsgálják a birtokláshoz való jogot is, hátránya a hosszadalmas eljárás.
Ha a birtokháborítás ténye megállapítható, a hatóság elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, illetőleg a zavarás megszüntetését, és - az erre irányuló kérelem esetén - rendelkezhet a hasznok, károk és költségek kérdéséről is.