Ahogy a lábbelik védik a lábunkat az átázástól,
a sérülésektől, ugyanúgy védi az épületeket
a lábazat. A hasonlat a páraháztatartás
szempontjából is megállja helyét. A megfelelő lábazat megválasztásához, elkészítéséhez több szempontot érdemes mérlegelni. Megválaszolásra váró kérdés a tisztítása, felújítása is. A lábazat általában érintkezik a talajjal, a csapóeső, a talajról, járdáról felcsapódó víz és az ott megülő hó is áztatja, ezért nedvesség- és fagyálló anyagból kell készíteni. A mechanikai védelem különösen az utcai fronton jelentős, hiszen sérülhet rakodáskor, rongálhatják az arra járók, a - graffitiművészek".

 

n Magasság, vastagság
A lábazat magassága legalább 30 centiméter, szeles időjárásnak kitett részeken ajánlott a 45-50 centiméter. Közterületi járda felől az erős igénybevétel miatt 2 méter körüli magasság indokolt, graffitiálló bevonattal. Magassága a homlokzati arányokat is meghatározza, a tervező építésznek a minimális méreteken túl szabad keze van.
Az alapozásra, vagy szigeteletlen pincefalra kerülő lábazat lehet - visszaugratott", ekkor a lábazat síkja a falsík mögött van. A lábazat mögé nem kerülhet víz, ha a fal alsó élén a víz lecseppenését elősegítő vízorr készül nút vagy fémprofil formájában.
A lábazati vakolattal fedett fal lehet egy síkban, ebben az esetben a határozott elválasztó vonal okozhat gondot a kivitelezés során. A vastagabb elemekből készült lábazat általában előreugró, azaz a falsík előtt van. Nagyon fontos, hogy a teteje kifelé lejtsen, különben a víz, majd a fagy tönkreteszi a felette húzódó falszakaszt.
n Kő, tégla,
vakolatok
Palladio szerint úgy kell építeni, hogy legalul robusztus, erős anyagokat alkalmazzunk, mert azok tartják a többi szerkezetet. Ezt a gondolatot is figyelembe véve, lábazatnak a fagyálló, kemény felületű és erőt sugárzó anyagok felelnek meg: a természetes kövek közül a kemény mészkő, a bazalt, a gránit, és a keményre égetett tömör téglák.
Megfelelőek a fagyálló, vastagabb kerámia-, gránitőrleményű lapok, a műkő-, beton anyagú, elemekből vagy helyszínen készülő lábazatok. A készen kapható vakolatoknál külön jelölik a lábazat céljára alkalmas típusokat.

n Hogyan készül?
Amennyiben a ház földszinti padlóvonala legalább 40 centiméterrel magasabban van a környező terepnél, akkor alápincézetlen, vagy szigeteletlen pincéjű épületnél az alapozás, a pincefal anyaga, vagy az arra közvetlenül kerülő burkolat, bevonat a lábazat. A talajnedvesség elleni szigetelés az alapozás, a pincefal tetején van, a megfelelő hőszigetelés a padlószerkezetben elhelyezhető. Arra kell csak vigyázni, hogy az épület körüli burkolat és a lábazat között hézag maradjon. Ezt a hézagot általában bitumennel öntik ki. Homokba rakott burkolat (pl.: viacolor), osztályozott kavicsút esetén kiöntésre nincs szükség.
A pincefal szigetelését a lábazat mögött kell felvezetni. A lábazati elemet a szigeteléstől függetlenül helyezik el, vagy a szigetelést védő cementrabicra kerül a burkolat.
Ha a földszinti padló 40 centiméternél alacsonyabban van, vagy magas lábazat készül, akkor a lábazat részben falszerkezet, ezért a rétegeknek a hőszigetelési és páratechnikai előírásoknak is meg kell felelniük. Vannak készen kapható lábazati vakolatok, amelyek páraáteresztők, ezt a terméken külön feltüntetik. A többi lábazatburkolatot - mivel erősen párazárók - úgy kell elhelyezni, hogy mögötte légrés keletkezzen. A falazható, vastagabb elemekből készülő lábazatot függetlenül, légrés elhagyásával építik fel a fal előtt, szükség szerint bekötőelemekkel. A vékonyabb lapokat fali rögzítőkre akasztják, amelyek a fal és burkolat közötti hézagot is biztosítják.

n Tisztítás, felújítás
A kő, műkő, beton, tégla anyagú lábazat nagy nyomású szappanos vizes mosással, homokfúvással, drótkefével tisztítható. A sérült elemek cserélhetők, műgyantás tapasszal, betétezéssel (a sérült rész kivésésével, majd pótlásával) javíthatók. A vakolt felületeket komolyabb sérülések esetén legegyszerűbb leverni, és újra elkészíteni.
A külső járda, térburkolat és a lábazat közötti hézagot ki kell tisztítani, és - ha szükséges -, újra kiönteni bitumennel.
Külön kell szólnunk a hibásan készített lábazatokról. Ha a pincefal szigetelését nem vitték fel a lábazat mögé, vagy tönkrement, akkor a lábazatot le kell bontani, a szigetelést ki kell javítani, ezután lehet a régi vagy új elemeket visszaépíteni.
Ha a lábazati fal nem lélegzik, s a lakásban, vagy a lábazat fölött páralecsapódás keletkezett, akkor is el kell bontanunk, majd légrés beiktatása után építhetjük újra.
Az előbbiekhez hasonló, de erőteljesebb felázások mutatkoznak akkor, ha a fal talajnedvesség ellen nincs megfelelően szigetelve. Korábban cementvakolatú lábazatot alkalmaztak, emiatt a nedvesedés egyre magasabbra emelkedett.
A megfelelő eljárás ennek az ellenkezője! A párát nem bezárni, hanem kiszellőztetni kell!
Ha az utólagos szigetelés gazdaságosan nem megoldható, akkor a lábazaton, a fal alsó szakaszán, a vakolat leverése után ún. lélegző, szárító vakolatot kell alkalmaznunk.