Nemzetközi építészirodák kis ház tervei

Nemzetközi építészirodák kis ház tervei

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Környezetbarát fakunyhók, emberléptékű házikók, csendes erdei lakok. A kis ház mozgalom egyik magyarországi úttörőjeként a Hello Wood egy régóta dédelgetett terve válik valóra, nyári egyetemén ezúttal kortárs víkendházak épülnek 2018. július 7 és 15 között.

nemzetkoziepiteszirodakkishaz 720


A Hello Wood 2018. július 7-én kezdődő, 30 ország építészeinek részvételével megrendezett nemzetközi nyári egyetemén, Csóromföldén a kisméretű kabinházak megépítésén lesz a hangsúly. A campuson zajló oktatási és kutatás-fejlesztési program során hét épület készül, köztük a Hello Wood egyik alapítójának, Ráday Dávidnak a vezetésével a nyolcszemélyes, kapszulás, erdei bulik rendezésére alkalmas szálláshely is. A Hello Woodot látványos fainstallációi és díjnyertes oktatási programja mellett a hazai és a nemzetközi piacon is egyre többen ismerik, szétszerelhető és szállítható építményeiről. Moduláris rendszerű házaival a Hello Wood már bő öt éve a nemzetközi szálláshely piacon is jelen van. Míg Ausztriában 110 kemping-házikót adtak el, Svájcban pedig több helyszínen is állnak téliesített épületeik. Részben ennek a tapasztalatnak köszönhető, hogy a Hello Wood mindenkori nyári építésztáborának Csóromföldén megalakult campusa idén a Cabin Fever (Kabinláz) hívószó alatt fog továbbfejlődni. A cabin fever Amerikában a bezártságból, izolációból fakadó tünetek összességét jelenti, használják a szlengben a téli depresszió szinonimájaként is. Ugyanakkor a kifejezésnek nemcsak negatív olvasata van, a fogalom egy szimpatikus építészeti és szociális paradigmaváltásra is utal, mégpedig a tiny house movementre, azaz a kis ház mozgalomra. Ez a nemzetközi szinten népszerű törekvés egyszerre szól a természetbe való elvonulásról, a környezettudatos gondolkodás előtérbe helyezéséről, az építkezésről mint közösségi élményről és nem utolsó sorban - minden romantikus felhangja mellett - a gazdasági racionalitásról is. A 2008-ban kirobbant világválság óta még nagyobb figyelem irányul a kis házak építészeti trendjeire, hiszen a kisebb méretű, helytakarékos és nem drága alapanyagokból felépülő házak nemcsak egyszerűbb életet ígérnek, de megfizethetőbb beruházási és lakhatási lehetőségeket is.

A Hello Wood július 7. és 16. között zajló nyári egyetemére a független nemzetközi zsűri (Salvatore Peluso, a milánói székhelyű Domus magazin szerkesztője, Javier Villar és Mészáros Máté, a tokiói Kengo Kuma & Architects építészei, Markus Bader a berlini Raumlabor építésze és Theodore Molloy, a londoni PUP Architects társalapítója) 5+2 darab olyan projektet választott ki, amelyek megvalósításával a tiny house movement jellemzői és kontextusa vizsgálhatók. Miért mozgatják ezek a látszatra egyszerű építmények az építészek fantáziáját? Valóban bealkonyodott a monumentális, drága épületeknek vagy csak az új építész generációnak nincs elég önbizalma nagyot alkotni? Talán közelebb kerülhetünk ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához a megvalósuló projektek által.

Lesz csapat, amelyik kerekeken guruló, tehát mozgatható házat fog építeni, mások erdei menedékházban gondolkodnak, míg a Hello Wood stábja, a Ráday Dávid által vezetett csapat tervei alapján egy társasági eseményekre alkalmas, közösségi térrel és hálórészekkel egyaránt rendelkező, A-alakú házat fog felhúzni a Berger előre gyártott fapaneljeinek segítségével. A Hello Wood erdei klubháza baráti vacsorákra, beer-pong partikra, a nagy társasjáték-maratonokra és a regenerálódásra is egyaránt alkalmas épület lesz. Ideális helyszíne lehet majd az éveken át emlegetett baráti összejöveteleknek. A táborban esténként a kis ház építésről, mint jelenségről vezet szakmai beszélgetést Wesselényi-Garai Andor építészet-teoretikus. A megvalósult faházakat az érdeklődők és a sajtó képviselői a tábor utolsó napján, 2018. július 15-én vasárnap, illetve az utána kezdődő Művészetek Völgyében – akár tárlatvezetés keretében – is megtekinthetik majd.

www.hellowoodfestival.com
www.facebook.com/hellowood


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Az új budapesti Duna-híd

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta. A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb. Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki. Az új híd közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között. Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon. Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása. Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni. Fotó: Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve - az új híd látványterve budapest.hu  

Formabontó mesterterv Makaóban

A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A Zaha Hadid Architects Morpheus nemrég átadott szállodája Makao városának megvalósult álmai közé tartozik. A Morpheus szálló esetében hiába keresünk hagyományos értelembe vett vázszerkezetet, határoló falazatot, de találunk helyette szabadon áramló teret, „kitinvázat”, optimális elrendezést, és szobrászati formavilágot. A 40 emeletes épület két magból áll, amelyek a pódiumon keresztül kapcsolódnak egymáshoz, majd elkülönülve s felfelé haladva, a tetőtéri szinten újra összekapcsolódva eggyé olvadnak. A magasba törekvő projekt ablakai a hagyományos kínai jade-faragási technikákra emlékeztetnek. Az üveg és az északi és a déli homlokzatokat összekötő három lyuk az épületen belül egyedi tereket hoz létre. A saroklakosztályok mind a belső átriumra, mind a városra nyíló kilátással rendelkeznek. A szállodában összesen 770 vendégszoba, s lakosztály találhat. A nagyteljesítményű üvegezés kirekeszti a napenergia jó részét, és a speciális kitinváz a jade-faragás-szerinti technológiát követve a megdermedést követően kellő árnyékolást biztosít. Ahelyett, hogy hűvös lenne azonban az egész átriumban, csak egyes zónáknál használnak lokalizált légkondícionálást, mint például a társalgókban és az éttermekben. {igallery id=4799|cid=961|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Fotókon a Ludovika Campus

Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. Négy kategóriában, mintegy 700 pályamű született a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja fotópályázatán, amelyen a résztvevőknek a Ludovika Campus épületeit, az Orczy-kertet és az egyetemi életet kellett bemutatni. A legjobb pályázatokat ünnepélyes keretek között díjazta a zsűri, az NKE új oktatási épületében rendezett eseményen, amelyen magazinunk két fotósa is előkelő helyen végzett, Palkó György és Holló Hunor nyerte az Építészeti fotók kategóriáját. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megújuló Ludovika Campusát idén márciusban vehették birtokba az egyetemi polgárok. A városfejlesztés részeként újjászületett és 10 hektárral nagyobb lett Belső-Pest legnagyobb közparkja, a korábban nagyon rossz állapotban lévő Orczy-park is. Egy olyan, a lakosság által díjmentesen használható közpark jött létre, ahol a többi között sportpályák, játszótér, valamint egy pihenésre is szolgáló nagy zöldterület várja a lakosokat. A fotópályázatra négy kategóriában lehetett nevezni: épületfotókat, sorozatokat, valamint a hely szellemét és az egyetemi életet megörökítő alkotásokat lehetett beküldeni. A bíráló bizottság tagjai között volt a többi között Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár, Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és Skardelli György építész is. Nyertes pályaművek: www.ludovikafotopalyazat.hu